Áder János rendhagyó tanórát tartott a vízválságról és a fenntartható fejlődésről

Áder János elmondta: az utóbbi évtizedekben drámai mértékben felgyorsult a víz körfogása, ami szélsőséges időjárást, viharokat, árvizeket okozott. 

A víz mennyisége a Földön állandó, változik azonban az egy főre jutó vízmennyiség a népesség növekedése miatt, továbbá a tiszta víz mennyisége.
   

Öt éve egy, az ENSZ főtitkárának felkérésére készült tanulmány megállapította, hogy a szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz.
   

Egyes számítások szerint a vízhiány miatt Szomáliában 1,5 millió gyerek fog éhen halni. Ma 2,5 milliárd ember él vízhiányos területen, 2050-re 4 milliárd is lehet a számuk 

- jegyezte meg Áder János.
   

Hozzátette: az ukrajnai háború okozta gabonahiánynak is súlyos következményei lehetnek Afrikában. Ötven ország importál búzát Oroszországból vagy Ukrajnából. Ám Ukrajnában a háború, a téli aszály, a tönkrement műtrágyagyártás miatt nem tudnak vetni, aratni, így akár felére is csökkenhet a gabonatermés mennyisége, más országok pedig nem nagyon képesek pótolni a kieső termést.
   

A kevés víz problémájára hazai példa is akad: Homokhátságban több mint 800 ezer ember él, és komoly lépéseket kell tenni a terület kiszáradása ellen. A vízpótlás megoldásának költsége jelenlegi áron 200 milliárd forint lesz - mondta az államfő.
   

A sok víz problémájára Áder János megemlítette, hogy a Tisza képes 24 óra alatt 6-8 métert emelkedni, a rekordok időről időre megdőlnek, e miatt tíz szükségtározót kell építeni.
   

A szennyezett víz problémájára példa, hogy a világ óceánjaiban lévő három nagyobb és több kisebb hulladéksziget már a világűrből is látható, területe akkora, mint Indiáé. A hulladék egy része lesüllyed, egy része mikroműanyag lesz, ami belekerül a táplálékláncba és az emberi szervezetben is felhalmozódik. Ha ilyen ütemben szennyezzük az óceánokat, 2050-re több műanyag szemét lesz benne, mint hal - figyelmeztetett az államfő.
   

Áder János elmondta, bár Magyarországon már tisztítva kerül a folyókba a szennyvíz, ám a fejlődő országokban még 80 százalékban tisztítatlanul. Komoly probléma az ipari szennyezés is. A biodiverzitás hanyatlása, az élettér beszűkülése miatt pedig újabb és újabb, akár a Covidnál is súlyosabb járványokra lehet számítani - jegyezte meg.
   

Ez a történet nem elsősorban a Földről szól, amely már sok nagy változást túlélt, hanem az emberiségről 

- hangsúlyozta Áder János a révkomáromi Selye János Gimnáziumban a vízválságról és a fenntartható fejlődésről tartott rendhagyó tanóráján.