Rekordszámú kakapófióka kelt ki idén Új-Zélandon

Idén több mint 70 csibe kelt ki – közölte az új-zélandi környezetvédelmi minisztérium (DOC). Bár valószínűleg nem mindegyik – a becslések szerint várhatóan 60 – fogja megélni a felnőttkort, a jelenlegi, mindössze 147 egyedet számláló populáció várhatóan drámai módon megnövekszik.

A világ legkövérebb és egyetlen röpképtelen papagájai, a kakapók mindössze 2-4 évente szaporodnak, amikor a rimu fák gyümölcsöt hoznak. Idén ez az időszak rekordhosszúságú. „Régóta tart már. Az első párzás karácsony előtt volt, az első csibe január 30-án kelt ki, ez lett a valaha legkorábban kikelt kakapó” – mondta Andrew Digby, a DOC munkatársa a Radio New Zealandnek nyilatkozva.

A szakértő szerint a fiatal madarak még nagyon tapasztalatlanok és hozzá kell szoktatni őket környezetük felfedezéséhez, hogy a számukra kijelölt területeken akár 30 méter magas fákra is felkapaszkodjanak. Nagy feladat megtanulni az ehhez szükséges képességeket, az egyensúlyozást és megtanulni megbirkózni az új-zélandi erdős területek veszélyeivel – emelte ki Digby. Hozzátette: a már egy hónapos fiókák is nagyon ügyetlenek még.

A kizárólag Új-Zélandon honos bagolypapagáj (Strigops habroptilus) kellemetlen szagú éjszakai madár, többnyire fák gyökerei közötti üregekben él. Testtömege a két kilogrammot is meghaladhatja, testhossza 50-60 centiméter, és a hím nagyobb, mint a tojó. Bogyókkal, hajtásokkal táplálkozik, de néha rovarokat, gyíkokat is elfog. A tollazata sárga-barna-zöld, vagyis terepszínű. Nagy csőre szaruszínű, lába szürke. Szeme körül a tollak körben helyezkednek el, ezért is emlékeztet bagolyra.

A kakapóról korábban úgy tudták, hogy kipusztították a vadászok és a behurcolt emlős ragadozók, amelyekkel szemben teljesen védtelen volt, de 1976-ban véletlenül találtak néhány egyedet. Az új-zélandi természetvédelmi hatóság azóta hatalmas energiát fektet a tenyészprogramba.

Minden kakapócsibét biztonságos körülmények között nevelnek, majd később jeladóval ellátva szabadon engedik a vadonban. Minden kakapófészket ellátnak szenzorokkal és kamerákkal, közeli etetőállomásokkal pedig az étrendjüket is szabályozzák.

„Nincs túl sok magánéletük. Online bejelentkezhetek és megnézhetem, mit csinálnak, melyik egyeddel párosodnak, milyen hosszan és milyen minőségben. Valószínűleg ez a legkörültekintőbben védett és kezelt faj a világon, de Új-Zélandon biztosan” – mondta Digby.

A minisztérium által bemutatott Environment Aotearoa 2019 című környezetvédelmi jelentés azonban nem sok hasonlóan jó hírt tartalmaz, mint a kakapópopuláció növekedése. Fajok kihalásáról, szennyezett vizekről és a klímaváltozás hatásairól számolnak be a szakértők.

David Parker környezetvédelmi miniszter szerint a jelentésben nincsenek nagy meglepetések: „évek óta tudunk a szennyezésről és arról, mekkora károkat okoztunk az óceánjainknak, édesvizeinknek, a klímának és a biodiverzitásnak”.

Az ország tengeri madarainak 90 százaléka a kihalás felé tart és összességében az Új-Zélandon honos fajok közül mintegy 4000-et fenyeget a kihalás.

Scott Larned, az új-zélandi Országos Víz- és Légkörkutatási Intézet (NIWA) tudósa szerint több városi vízfolyás, folyó, tó és talajvíz minősége csökkent. A szennyeződésért és az édesvizek csökkenéséért a túl sok tehén, túl sok trágyázás és a túl sok öntözés felelős.