2018.12.03. 21:21
Egy szupernóva újraírhatja a csillagok születésének elméletét
Pedig még csak nemrég fedezték fel.
This is a conceptual illustration representing space and astronomy in general. It shows the various objects that can be found in the Universe: planets, moons, stars, nebulae and galaxies. The centrepiece is a planetary nebula, the cast-off remains of a dying star. A woman in silhouette is seen looking up into space.
Forrás: AFP / MGA / SCIENCE PHOTO LIBRARY
Fotó: MARK GARLICK
Eddig ismeretlen szupernóvát fedeztek fel, amely példátlanul újszerű betekintést enged egy erőteljes csillagrobbanás első pillanataiba. A nemzetközi kutatócsoport a The Astrophysical Journal című folyóiratban mutatta be eredményeit. A tudósok a csillagrobbanás első óráiból származó jeleket észleltek a fényben.
Az ilyen Ia típusú szupernóva alkotja a körülöttünk lévő elemek jelentős részét, de a mechanizmusok, amelyek egy ilyen szupernóva robbanását idézik elő, meghatározhatatlanok – fejtették ki a kutatók.
A csillagászok régóta próbáltak részletes adatot szerezni a robbanások kezdeti pillanatairól. Első alkalommal februárban sikerült felfedezniük egy Ia típusú szupernóvát robbanása első napjaiban. Az ASASSN-18bt nevű szupernóva szokatlanul nézett ki az első napokban.
„Sok szupernóva esetében fokozatosan növekszik az általuk kibocsátott fény mennyisége” – mondta Maria Drout, a Torontói Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. „Ebben az esetben azonban tisztán látható, hogy valami szokatlan és izgalmas történik a kezdeti időkben, valamilyen váratlan plusz emisszió” – mondta Drout.
Az Ia szupernóvákról úgy vélik, hogy egy fehér törpecsillag termonukleáris robbanásából származnak, egy napszerű csillag hagyta hátra halott magját, amikor elfogyott nukleáris üzemanyaga.
Ezért a fehér törpéhez egy kísérőcsillagtól származó anyagnak kell hozzáadódnia a robbanáshoz. A kísérőcsillag természete és az, hogy hogyan szállítódik az üzemanyag, régóta vita tárgyát képezte tudományos körökben.
A tudósok azt feltételezték, hogy a plusz fény, amelyet a szupernóva korai időszakában észleltek, származhat egy társcsillagával ütköző, felrobbanó fehér törpétől. Ugyanakkor az ASASSN-18bt kezdeti fényessége nem felel meg az előzetes jóslatoknak.
Az új felfedezés támogat egy új hipotézist, mely szerint két különböző fajtájú Ia típusú szupernóva létezhet: azok, amelyek korai emissziót mutatnak és azok, melyek nem.
„Úgy véljük, a szupernóva robbanások sokkal összetettebbek, mint azt eddig véltük” – mondta Ben Shappee, a Hawaii Egyetem kutatója.
