Rekordot döntött az egészségtelenség Németországban

„Soha nem volt még annyira rossz a helyzet, mint most” – értékelte a felmérés eredményét Ingo Frobörse kutatásvezető, a kölni testnevelési egyetem (DSHS-Köln) sportegészségügyi szakértője a Süddeutsche Zeitung című lap összeállítása szerint.

A DKV egészségbiztosító társaság megbízásából végzett vizsgálat alapján a német lakosság csaknem kétharmada, 61 százaléka jónak vagy nagyon jónak értékeli az egészségi állapotát, de

csupán 9 százalék teljesíti az egészséges életmód minimális követelményeit

valamennyi elemzett területen, a testi aktivitás, a táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressztűrő képesség dimenziójában.

A felmérést ötödik alkalommal készítették el. Az első adatfelvétel idején, 2010-ben még 14 százalék volt az egészségesen élők aránya, és azóta folyamatosan csökken.

A németekre leginkább az jellemző, hogy keveset mozognak és sokat ülnek.

A 2010-ben regisztrált 60 százalékról 43 százalékra csökkent mindazok aránya, akik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően hetente legkevesebb 150 percen keresztül végeznek közepes intenzitású testmozgást, vagy legalább 75 percet mozognak intenzíven.

Az ülő helyzetben eltöltött idő átlagosan 7,5 órát tesz ki munkanaponként. A legtöbbet a fővárosiak, a berliniek ülnek, munkanaponként átlagosan 518 percet, vagyis 8,6 órát, a legkevesebbet pedig a Szász-Anhalt tartományban élők, körükben 426 perces – 7,1 órás – átlagot mértek.

Az egykori NDK és az ország nyugati része között nincsenek számottevő különbségek. Ezt jelzi a többi között, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi ajánlások alapján egészséges életmódot folytatók aránya a 82 milliós ország tartományait tekintve a nyugaton fekvő Hamburgban és a keleti Szászországban a legmagasabb, egyaránt 12 százalékos.

A csaknem háromezer telefoninterjú révén rögzített adatokból az is kitűnik, hogy a lakosság jelentős része, 11 százaléka soha nem érzi kipihentnek magát, és a legfiatalabb felnőttek,

a 18-29 év közöttiek körében kiugróan magas, 22 százalékos a mindig fáradtak aránya.

Ez arra utal, hogy „a német társadalomban nem a leterheltséggel van gond, hanem a regenerációval” – mondta Ingo Frobörse, kiemelve, hogy nem eléggé elfogadott módszer a testmozgás a terhelés és a stressz ellensúlyozására.

Azonban egy sor kedvező folyamat is zajlik, a dohányzók aránya például a 2010-ben mért 25 százalékkal és a legutóbbi, 2016-os felmérésben regisztrált 22 százalékkal szemben már csak 21 százalékos, és a 2010-es 81 százalék után 82 százalék arról számolt be, hogy egyáltalán nem, vagy csak alkalmanként fogyaszt alkoholt.

Borítókép: illusztráció

Shutterstock / Mike Orlov