2024.09.10. 06:00
Hallgassa meg az univerzum hangját! (videó)
Univerzumunk nagy része túl távoli ahhoz, hogy személyesen felkereshessük, de azért még számos módszer áll rendelkezésünkre az ismeretlen felfedezéséhez.
A teremtés oszlopai (Pillars of Creation) néven ismertté vált fénykép a Sas-köd egyik részletéről készült
Forrás: Shutterstock
Fotó: Aaron Alien
Elsősorban teleszkópok segítségével kutathatjuk (a napjainkban leginkább elfogadott elmélet szerint) 13,8 milliárd évvel ezelőtt, ősrobbanással (Big Bang) létrejött univerzumunkat. Az űrből rögzített digitális adatok (egyesek és nullák formájában) képekké fordításával a csillagászok vizuális ábrázolásokat hozhatnak létre arról, ami egyébként láthatatlan lenne számunkra.
De ezeket az adatokat más érzékszervekkel, például hallással is tapasztaljuk. A szonifikáció folyamata az adatokat hanggá alakítja. A már 25. éve működő Chandra, a Föld körüli pályán műholdként keringő NASA űrteleszkóp galaxisunkat és az azon is túli univerzum egyes részeit hangadatokká alakítva jeleníti meg. A NASA új dokumentumfilmje, a Listen to the Universe mutatja be, hogyan jönnek létre ezek a szonifikációk.
A 2020-ban indult NASA hangosítási projekt fő célja a vak és gyengénlátó közönség elérése volt, de azóta kiderült, mások is szívesen hallgatják az univerzum zenéjét az egész világon.
Az egyik népszerű szonifikáció az MSH 11-52-es szupernóva-maradványé. Az emberi kéz alakjára emlékeztető halott, összeomlott csillag képe az Imaging X-ray Polarimetry Explorer vagy IXPE (lila), valamint a Chandra (narancssárga, zöld és kék) röntgensugarait tartalmazza. Ezeket az adatokat kombinálták a Dark Energy Plane Survey 2 infravörös adataival (piros és kék). A csillag összeomlott magjának fénygörbéje az idő múlásával impulzusokban hallható, amelyek másodpercenként csaknem hétszer fordulnak elő.
Az alábbi videón az M74-es spirálgalaxis látható a Tejútrendszerünkben. A szonifikáció egyesíti a NASA James Webb és Hubble űrteleszkópjaival, valamint a Chandrával vett adatokat.
A harmadik objektum az IC 443-as, azaz a Medúza-köd. Hangja a Chandra és a régi német ROSAT küldetés röntgensugarainak, valamint az NSF Very Large Array rádió- és és optikai adatainak alapján készült:
További hangokat itt fedezhetünk fel.
Aki egy kissé a színfalak mögé akar látni, miként készülnek ezek a szonifikációk, megnézheti a NASA teljes dokumentumfilmjét.
Digitália
- Akkor most utáljuk a karácsonyi videót?
- „Kérlek, halj meg!” – mi is megkérdeztük, miért adott ilyen tanácsot a chatbot egy egyetemistának
- Hogyan műt ez a robot csupán videókból tanulva úgy, mint az emberi orvosok?
- Ki hinné? Az első tömeges virtuális találkozót 1916-ban tartották
- Black Friday: még egy esetleges csalódás sem veszi el a magyarok vásárlási kedvét