A dolgozók 84%-a a hibrid (home office/iroda) munka mellett voksol

Összegezve a tanulságokat: a megkérdezett magyar munkavállalók 69%-a dolgozott otthonról az elmúlt évben, és 84%-uk a jövőben is szívesen végezné a munkáját csak home office-ban vagy hibrid megoldásban – derült ki a Notebook.hu teljes terjedelmében itt olvasható, reprezentatív kutatásából.

Mint ahogy az is, hogy a Facebook Messenger vette át a személyes találkozó szerepét. Megtudtuk, hogy 1-2 évente cseréljük a telefonunkat, míg a notebookok élettartama 3-5 évre is megnyúlik. A home office legjobb előnyének a nők a munka mellett elvégezhető házimunkát tartották, addig a férfiak azt értékelték, hogy nem kell annyit utazniuk.

A karantén okozta TOP3 egészségügyi probléma az elhízás, a hátfájás és a depresszió.

Érdekes, ám talán nem olyan meglepő adat, hogy a főiskolát, egyetemet végzett emberek 90%-a volt home office-ban, addig az általános iskolát végzetteknél ez csupán 38%-ot tett ki.

Akadozó internet, régi gépek, de vajon segítenek a munkáltatók?

Beütött a karantén, és a munkavállalók több, mint fele ráébredt, hogy az otthoni eszközparkja nem megfelelő a távmunkához. Az akadozó internet és a gyenge Wifi a megkérdezettek 72,4%-nak okozott bosszúságot.

A gyenge internet kapcsolat olyan egyéb problémát is hozott magával, mint az akadozó videokonferencia. A régi, lassú gép, a nyomtató hiánya már csak a válaszadók 22-22%-ának jelentett gondot. Az elérhetetlen céges hálózat csupán 8%-ot érintett. A megkérdezettek 34%-a pedig technikailag tökéletesen tudott otthonról is dolgozni.

A kutatásban részvevők 44%-a mondhatja magát szerencsésnek, hiszem semmilyen technikát nem kellett beújítania. A következő három helyezettnél csupán 1-1% eltérés figyelhető meg. A megkérdezettek 16%-ának nagyobb internetcsomagra volt szüksége a megfelelő munkavégzéshez, 15%-kal követte a fejhallgatók beszerzése, majd 14%-kal a wifi router. Az élmezőnytől kicsit jobban leszakadva 10-10%-nak volt szüksége notebookra és nyomtatóra, 9%-nak megfelelő irodaszékre.

Az említett problémák megoldására a fenti válaszadók 72,4%-nak költenie is kellett. A technikai fejlesztésekre a legtöbben (40%) jellemzően 0-50 000 Ft között szántak, és csak 7% áldozott 300.000 Ft feletti összeget a beszerzésekre.

Jellemzően az derült ki a kutatásból, hogy

a munkáltatók többsége nem segített a munkavállalóknak a home office miatti eszközök beszerzésében.

A válaszadók 90%-a saját maga fizette a munkához szükséges fejlesztést, és csak 9,75% mondhatta magát szerencsésnek, hogy cége állta a technikai költségeit.

Szinte évente veszünk új telefont

A kutatásból megállapítható, hogy míg a telefonok átlagéletkora 1-2 év, addig a notebookokat leggyakrabban 3-5 év után cseréljük, de nem ritkák a 6-10 éves modellek sem.

A válaszadók több, mint fele (52% ) laptopon dolgozik, ezt követik az asztali számítógépek 29%-kal. A megkérdezettek közel 14%-a válaszolta, hogy nem dolgozik számítógéppel, és csak a maradék 5% munkaeszköze a tablet.

A kérdőívet kitöltők 22%-ának nincs saját laptopja. Viszont amikor azt vizsgáltuk, kinek milyen márkájú notebookja van, viszonylag szoros versenyt találtunk a középmezőnyben. A dobogó legfelső fokán a Lenovo végzett (17,24%), ezt követi az Asus (15%) és HP (13,3%). Csak picivel csúszott le a dobogóról a Dell 12,88%-kal, amit 10%-kal az Acer követ. A többi márka csak 1-2% körül tudott hozni, ezek között van pl az Apple, Huawei, Toshiba, Samsung, MSI is.

Melyik telefonmárkára esküsznek az emberek?

A kutatásban résztvevők 27,5%-a Samsungot, 24,7%-a Xiaomit és 23,7%-a Huaweit használ. Az Apple az első három márkához képest jócskán lemaradva, 9%-kal szerezte meg a negyedik helyet. A többi márkát, mint pl. a Honort, Nokiát, LG-t vagy éppen a Sonyt csupán a megkérdezettek 0,5-3%-a választotta.

A home office imádott előnyei

Az otthoni munkavégzés számtalan előnnyel jár, például

rengeteg utazásra szánt időt és ebből adódóan benzin vagy bérlet árat spóroltak meg az emberek,

és a megkérdezettek 25%-ának valóban ez tetszett a legjobban. Míg 23,8% azt élvezte, hogy magának osztja be az idejét, és bármikor dolgozhat, addig 16,7% örült, hogy nem szalad a háztartás, mert munka közben a házimunka is kényelmesen elvégezhető. Közel ugyanannyian (11-12%) említették a legjobb előnynek a kényelmes, otthoni ruházatot és a később kelést. Közel 5% azt értékelte a leginkább, hogy senki nem zökkentette ki a munkából. Viszont tudjuk, hogy mindig vannak örök elégedetlenek. A válaszadók 5,7%-a semmit nem tudott értékelni a home office-ban.

Az otthoni munka előnyeit vizsgálva igencsak eltérő a két nem preferenciája. Míg a nőknek a home office elsősorban a házimunka miatt előnyös (23%), addig az uraknál ez kevésbé számít (csupán 12%), és többre értékelik a lustálkodást. Azaz, hogy nem kell korán kelniük, nem kell annyit utazniuk (28% kontra 21%) vagy éppen ők oszthatják be a munkaidejüket.

A különböző generációknál is más-más preferenciát figyelhetünk meg. A fiatalok nem szeretnek korán kelni, és kényelmes ruhában dolgoznak inkább szívesen. Az idősebb válaszadók annak örültek legjobban, hogy rugalmasabban oszthatják be az idejüket, míg a huszonévesek és a középkorúak is a kevesebb utazást értékelik igazán.

A bezártság sötét oldala, avagy a home office legutáltabb hátránya

Mindenkinek nehéz volt ez az egy év, nem is szeretnénk újra átélni, de nézzük, mit szerettek a válaszadók legkevésbé.

Első helyen 33,4%-kal a bezártság végzett, sokan nagyon hiányolták a külső ingereket.

Míg 17%-ot a kollégák hiánya viselte meg, addig 13%-ot a körülötte sertepertélő család idegesítette. Meglepő számunkra, de a megkérdezettek több, mint 13%-a nem talált semmi negatívumot a home office-ban.

Az előnyöknél és hátrányoknál egyaránt megvizsgáltuk a problémát nem és életkor szerint is. Bár a hátrányok sorrendje nem szerint nem változik, de az arányaiban találunk érdekességeket.

Míg a nők rosszabbul viselték a bezártságot, és nekik jobban hiányzott a felszerelt iroda valamint a kiöltözés lehetősége, addig a férfiak nehezebben viselték a kollégák nélkülözését, valamint a körülöttük lévő családot.

Sokkal izgalmasabb, ha a karantén hátulütőit korcsoportok szerint vizsgáljuk. A fiatalok csaknem fele a bezártságot viseli nehezen, míg az idősebbeknek a kollégák hiányoznak erősebben. A 30-49 éveseknek értelemszerűen a gyermek/család okoz nagyobb gondot. Tudjuk, hogy

nem egyszerű egyszerre meetingen ülni és a gyerekkel is tanulni.

A diagramról jól leolvasható, hogy a legfiatalabb és a legidősebb korosztály viselte legnehezebben az egyedüllétet. Teljesen érthető, hiszen a járvány pont ezeket a korosztályokat szigetelte el leginkább.

Sokféle egészségügyi problémát okozott a home office

Eddig is tudtuk, hogy Európában a magyar az egyik legelhízottabb nemzet, amelyre most az állandó bezártság rátett egy lapáttal. Egész nap ülünk a gép előtt, a megkérdezettek 41%-a 6-8 órát, 35% pedig 3-5 órát dolgozott home office-ban. Ezután sokan csak odébb mentek a kanapéra, és kikapcsolódásként tovább nyomkodták a kütyüket.

Milyen egészségügyi problémákkal kell még szembe néznünk, amelyeket a karantén okozhatott?

A kutatásban résztvevők szerencsésnek mondhatják magukat, persze az is lehet, hogy tudatosan figyeltek az egészségükre, ugyanis 40% semmilyen egészségügyi problémát nem észlelt magán. Viszont a válaszokból kiderült, hogy 26% a plusz kilók miatt aggódnak, 22% a hátfájástól és 12% a depresszió hatásaitól szenved. Sajnos, a megkérdezettek 15%-ának pedig romlott a szeme az otthoni munka alatt.

Mennyire produktív a home office?

A járvány előtt sok helyen nem működött home office lehetőség, mert a cégek nem gondolták elég hatékonynak. Igazuk lett?

A rövid válasz a nem, az emberek 58%-ának bejött az otthoni munkavégzés, hatékonyabbnak érzi magát, sőt 21% a jövőben is szívesen dolgozna kizárólag otthonról, további 32% szerint pedig többnyire távolról. Így elmondhatjuk, hogy a többség, 52% inkább az otthoni munkavégzést preferálná.

Érdekesség, hogy akik végig home office-ban voltak, azok több, mint 96%-a továbbra is szívesen dolgozna teljesen vagy nagyrészt otthonról. De ha az összes válaszadót nézzük, akkor is közel 85% örülne a hibrid munkavégzés lehetőségének, azaz pár napot irodában és párat otthonról dolgozna.

A különböző korosztályok között találunk érdekességet. A 60 év feletti dolgozók ugyanolyan hatékonynak érezték magukat, mint a 30-49 éves kollégáik. Azonban a fiatalabb generáció kevésbé értékelte a teljesítményét kiemelkedőnek otthon.

Erős összefüggés figyelhető meg a saját és a kollégák hatékonyságának értékelésében. Azok, akik 5-ösre értékelték a produktivitásukat, azok a kollégáikat is, ahol pedig 1-esre, ott egyáltalán nem voltak elégedettek a többiekkel sem. Ebből arra következtetünk, ahol jól működött a home office, ott mindenkinek jó volt, ahol pedig nem működött jól, ott rosszul is érezték magukat az emberek.

Pörögtek a videójátékok, a közösségi oldalak és a filmek karantén alatt

A megkérdezettek közel 35%-a sokkal több időt töltött el online szórakozással a karantén ideje alatt, míg 49% ugyanannyit, sőt majdnem 12% még vissza is tudta fogni magát az online platformon. Azonban érdekes tény, hogy azok, akik home office-ban dolgoztak, nagyobb arányban szórakoztak online szemben azokkal, akik eljártak a munkahelyükre. Az, hogy mennyi időd töltöttek home office-ban, már nem számít.

A bezártság alatt a legtöbben (25,55%) videójátékokkal játszottak, ezt szorosan követte a közösségi oldalak pörgetése 23%-kal, valamint a filmnézés 22,65%-kal. Ezt a kérdést korcsoportonként és nemenként is megvizsgálva azonban sokkal érdekesebb eredményeket láthatunk.

Szembetűnő különbség látható a nemek szórakozási módja között. Míg a nők jobban szerették szabadidejüket a közösségi oldal böngészésével (30,6%), filmezéssel (23,6%) és sorozatok nézésével (15,1%) tölteni, addig a férfiak inkább online játszottak (32,9%), filmeket néztek (23%), és kicsivel nagyobb arányban olvasták a híreket. Azonban a közösségi oldalakat sokkal jobban hanyagolták.

Korosztályt vizsgálva nem meglepő, hogy a 20 év alattiak több, mint fele (54%) töltötte idejét játékkal, de 20-29 évesek 38%-a szintén így mulatta az időt. A kor előrehaladtával megfigyelhető, hogy egyre nagyobb százalékban inkább a közösségi oldalakat pörgették vagy a híreket böngészték. A kutatásból jól látható, hogy a filmezés leginkább a 30-50 évesek szórakozása, míg az ifjabbak inkább sorozatokat néznek.

A személyes találkozót felváltotta a Facebook Messenger

Nem okozunk nagy meglepetést, ha azt mondjuk, a válaszadók közül majdnem mindenki fent van a Facebookon (95%), és az emberek közel fele Instán is (49%). Mögéjük érkezik a karantén és a 2020-as év üdvöskéje a TikTok 18%-kal. Évek óta a piacon jelenlévő Snapchat és Twitter, amelyek hazánkban kisebb népszerűségnek örvendenek 7-7%-kal a sereghajtók.

A megkérdezettek 81,6%-a Facebook Messengerrel tartja a kapcsolatot barátaival, kollégáival. 25,5%-kal második legnépszerűbb alkalmazás a Viber, és még így a pandémia idején is a harmadik legnépszerűbb kapcsolattartási forma 19%-kal a személyes találkozás, tehát veszély ide vagy oda, az ember társas lény, szüksége van a személyes kontaktra. Ezen kívül a válaszadók 17-17%-a használja a Skype és Microsoft Teams alkalmazást.

Borítóképünk illusztráció