A Vadkert győzött Kecskeméten és visszaállt az élre

Nagy lendülettel vetették bele magukat a játékba a felek, és a hazai csapat az első negyedórában négy ziccert is kidolgozott. Az 5. percben Horváth Zalán mellel vett le egy labdát a 16-oson belül, mivel a kapunak háttal állt, ollózással próbálkozott, a labda azonban fölé szállt. Két percre rá egy jobb oldali beadást követően Palatinus fejelt balról, nyolc méterről kapura, a léc alá tartó labdát Eifert bravúrral tolta a keresztléc fölé. Két percre rá a vendégvédelem által könnyelműen eladott labdát egy passz után Horváth emelhette harmincöt méterről az üres kapura, de fölé emelt. A 13. percben ismét könnyelműen bántak hátul egy labdával a vadkertiek, az Maczelkához került, aki tíz méterről nagy lövést adott le, a léc alá tartó löketét követően Eifert hárított ismét nagyot. A négy hazai helyzetre a vendégcsapat góllal válaszolt. Egy hazai szögletet követően Eifert indította a bal oldalon Farkas Bélát, aki a bal szélen óriási lendülettel indult meg, labdával együtt is lehagyta rá támadó hazai védőt, végül balról, 12 méterről a rövid sarokba helyezett, 0–1. Öt percre rá Horváth vágott ki hasonlóan nagy vágtát a jobb oldalon, azzal a különbséggel, hogy ő jobbról hajszállal a hosszú sarok mellé gurított. A 28. percben Farkas kapott labdát, és lőtt egy jó csel után 16 méterről a hosszú fölső sarok mellé. Küzdöttek, hajtottak a felek, a műkertvárosi mérkőzéseken megszokott átlaghoz képest több szabálytalanság szakította meg a játékot, borzolta a kedélyeket a játéktéren és a kispadokon egyaránt. A 43. percben Sili Luka tört be balról, éles szögből, nyolc méterről megcélozta a rövid sarkot, Nagy Gergely bravúrral ütötte ki a labdát.

A második félidő első perceiben csapkodó volt a játék, ebből a hazai csapat jött ki jól. Balog kapott labdát a bal oldalon, nagy szólót vágott ki, az alapvonalról visszatette középre a labdát, Maczelka pedig jobbról, húsz méterről, laposan a jobb alsó sarokba durrantott, Áman cipője orra beleért, így lett ez a lövés Eifert számára védhetetlen, 1–1. Fellelkesítette a hazaiakat az egyenlítő gól, nagy erőket mozgósítottak a vezetés megszerzése érdekében. Teljesen nyílt lett a játék, totónyelven szólva ekkor lett háromesélyes a találkozó. De nem sokáig, akkor ugyanis jött Sili Luka. A 65. percben a félpályánál szerzett labdát, ügyes cselekkel kivezette az őket körülvevő hazai játékosok köréből, majd begyújtotta a rakétákat, előretört, középen a kaputól már csak 25 méterre járt, amikor kitette a labdát balra a jó ütemben beinduló Huszkának. Ő átvette, és jobbal a rövid sarokba lőtt, 1–2. Ment előre továbbra is a hazai csapat, ezúttal már az egyenlítésért, Eifertnek akárcsak a mérkőzés egésze során, ebben a szakaszban is nagyon sok dolga volt a vadkerti légtérben, de jól oldotta meg a feladatát. Sili pedig a 74. percben lemásolta a második gól előtti előkészítő munkáját. Akkor is a félpályáról indult meg nagy lendülettel, és nagy szóló végén tette ki balra a labdát, ezúttal a nem sokkal korábban beállt Radicsnak, aki átvette, és balról, 12 méterről a léc alá bombázott, 1–3. Négy percre rá egy újabb cserejátékos talált be. Bashiri-Shahroodi lopott labdát a hazai csapat térfelén, megindult befelé, kipasszolt a jobb szélre Huszkának, ő remek ütemben tette vissza Bashiri-Shahroodi elé, aki jobbról, húsz méterről higgadtan helyezett a hosszú sarokba, 1–4. Ilyen arányban is megérdemelten nyert a második játékrészben a helyzeteit remekül kihasználó Soltvadkert, a nagyot küzdő hazai csapat szemszögéből nézve a különbség túlzott, a vereség pedig bizonyára fájó, hiszen volt olyan – igaz: rövid – szakasza a mérkőzésnek, amikor a három pont megszerzése sem tűnt reménytelennek. Az pedig végképp nem vigasztalja a hazaiakat, hogy az éllovastól kaptak ki, miután a kecskeméti mérkőzéssel egy időben Tiszakécskei LC döntetlent játszott Lajosmizsén.

– Az eredmény ismét nem a meccs képét mutatja – értékelt a lefújást követően Nagy Krisztián, a kecskemétiek vezetőedzője. – Az első huszonöt percben legalább öt helyzetünk volt és hat szögletet rúgtunk, de nem találtunk a kapuba. A Soltvadkert az első helyzetből gólt rúgott. A második félidőben visszajöttünk a meccsbe, de ismét egyéni hibákból gólokat kaptunk. Négyszer került helyzetbe az ellenfél, ebből négy gólt rúgott, minden bizonnyal ezért is ők vezetik a bajnokságot. Mi képtelenek vagyunk kihasználni a helyzeteinket. Megint jobban játszottunk, de rendre hátrányos helyzetbe hozzuk magunkat, aminek vereség a vége.

– Azt el kell ismerni, hogy az elmúlt időszakban egy kissé szétesett a játékunk, és nem tudunk azon a szinten játszani, mint a szezon első felében – nyilatkozta a lefújást követően Molnár László, a Soltvadkert vezetőedzője. – Ma megpróbáltunk egy kicsit mást játszani, mint korábban, egy egyszerűbb játékot. Ez az első játékrészben nem valósult meg, a szünetben számon is kértem a társaságon, hogy miért nem azt csináljuk, amit megbeszéltünk. A második félidő elején kaptunk egy gyors gólt, utána viszont azt láttam, hogy azt játszottuk, amit kértem. Annak meg is lett az eredménye. Hogy ez mennyiben volt köszönhető annak, hogy az ellenfél az egyenlítést követően felbátorodott, jobban kinyílt, és nagyobb területeket hagyott, abba nem mennék bele, de lehet, hogy ez is hozzájárult, hogy a végén győzni tudtunk. Egy biztos, ahogy nőtt az előnyünk, egyre inkább beletörődtek a hazaiak, és akár még több is lehetett volna a vége.

SC Hírös-Ép Egyesület–Soltvadkerti TE Soltút 1–4 (0–1)

Kecskemét, vezette: Tóth Csaba (Minda Róbert, Fülöp József)

SC Hírös-Ép: Nagy G. - Szász, Palatinus (Rákóczi 82.) Farkas A. (Szakter 58.), Gréczi, Balog (Parázs 60.), Patvaros, Nemesvári (Győri 76.), Horváth, Nna nna (Pék 67.), Maczelka. Vezetőedző: Nagy Krisztián.

Soltvadkert: Eifert – Veszeli (Radics 73.), Gráczer, Huszka (Angeli 82.), Farkas (Bashiri-Shahroodi 76.), Sili, Plichta, Áman, Hegedűs, Gémesi (Brindza 73.), Tóth P. Vezetőedző: Molnár László.

Gól: Maczelka az 52., illetve Farkas B. a 19., Huszka a 65., Radics a 74., Bashiri-Shahroodi a 77. percben.

Sárga lap: Horváth Z. 34., Gréczi 86. illetve Plichta 13., Gráczer 86. perc.