Sajátságos vízi kultúrájára emlékezteti a várost a bajai kiállítás – galériával

Baja tradicionális csónakjairól Buzetzky Győző ötlete nyomán született a kiállítás, amelynek címét dr. Dániel József főiskolai tanár könyvéből kölcsönözték, aki egyben Baja város díszpolgára. A Duna bajai meghódítói elnevezésű kiállításnak, tehát bőven vannak előzményei. 

− Dániel tanár úr a könyvben foglalkozik a motorcsónak-versenyzéssel, csónaképítéssel és még sok minden mással. A címet Dániel tanár úrtól „loptuk”, természetesen az ő engedélyével. A Magyar Tengerészek Egyesületével, amelynek tagja vagyok, korábban Bajára hoztunk egy kiállítást a Duna-tengerjáró hajózásról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának aulájába. Ezt követően a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Hajómodellező Klubjával hajómodellekből rendeztünk kiállítást, szintén az aulában. Ezek után jött az ötlet, hogy most már szervezzünk egy bajai, hasonló témába vágó tárlatot is. Mivel már régóta foglalkozom a csónakok történetével, elkezdtem gyűjteni a régi bajai darabokat, de mire megterveztük a kiállítást, jött a koronavírus-járvány. Ez idő alatt a kiállítás csak egy álom maradt. A Türr István Múzeum viszont tudott erről az ötletről és amikor a kiállító termet pályázatból felújították, Kovács Zita igazgatónő megkeresett, hogy szívesen befogadná a kiállítást − mondta Buzetzky Győző.

Emlékeztetik a várost sajátságos vízi kultúrájára

A kiállításnak több tárgyköre van. Az egyik alapvető témája a bajai ladikfejlődés története. Kizárólag bajai ladikokat mutatnak be. A szervezők úgy gondolják, hogy már sokan kezdik elfelejteni, hogy a városnak van egy sajátságos vízi kultúrája, vannak saját csónaktípusai, melyek különböznek a világ más tájain használtaktól. Ezért ők megpróbálják emlékeztetni a várost minderre.

− Van nekünk saját csónakunk is, nem kell mindenféle műanyag csodával szántani a habokat. Másrészt, mivel a Duna bajai meghódítóiról szól a tárlat, nem véletlen, hogy a bajai evezősport születése a következő tárgykör. A harmadik téma a bajai motorcsónak-versenysport születése, és felemelkedése. Ezen kívül nagyon fontos téma a csónakmotorok városhoz kötődő építésének története. Tudniillik a háború után megszületik a 125 köbcentiméteres Csepel motorkerékpár. A bajai mesteremberek azonnal felhasználták ezt a lehetőséget, hogy a könnyen beszerezhető alkatrészekből csónakmotort konstruáljanak. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elejére így megszületik egy speciális bajai csónakmotor az úgynevezett söprűs Csepel. A kiállításon ez is látható. Ezt a motort első alkotójáról sokáig „Klosszi motor”-nak is nevezték. A hatvanas években minden vízen járó ezt használta. Dr. Solymos Ede néprajzkutatót idézve, valamikor a söprűs Csepel csónakmotor sokkal jellemzőbb volt Bajára mint a halászlé − mondta Buzetzky Győző. 

Mint megtudtuk tőle, ebből a motorból aztán hamarosan farmotor lett. 

A motorok sokszor úgynevezett fusiban készültek, éjszakai műszakban. Tehát kialakult egy új iparág Baján. A nyolcvanas évektől azonban mindez lecsengett, amikor a kereskedelemben megjelentek a modern motorok. Ezt követően mindez okafogyottá vált, illetve a régi vágású szakemberek is lassan kiöregedtek. Utánpótlás sajnos nincs − fogalmazott Buzetzky Győző.

Különlegességek is láthatók

Határozottan vallja, hogy söprűs Csepel csónakmotorral kellene reklámozni Baját. A tárlaton bemutatják a begyűjtött, Baján gyártott régi motorokat, például a Pannóniákból is, de vannak itt különlegességek. Stihl fűrészből is készültek csónak farmotorok. De a bontókból előhalászott BMW gépkocsi motorokból is. Látható itt egy 1942-es, a Tempo Framo háromkerekű olasz kisteherautó motorjából készült kuriózum. Ezek mind működőképes állapotban levő, és a kiállításon megtekinthetők motorok. 

Csónakmúltja van Bajának

− Az ifjúságnak okvetlen meg kell mutatnunk, hogy Baján volt ilyen is. Van saját csónakmúltunk, saját csónaképítésünk, csónakstílusunk. Ezeket az emlékeket meg kell őrizni az utókor számára, mert mindez fontos bajai kultúrtörténeti hagyaték. A kiállítás végsősoron erről szól − mondta a volt tengerész, aki bejárta a világot, mégis a Sugovicán és a Gemencben érzi igazán otthon magát.

− Különleges varázsa van Bajának, a mediterrán hangulatú város vonzza a turistákat. A víz közelsége, a Gemenc olyan élményekkel kecsegteti az ide látogatót, amit máshol nem kapnak meg. Mindezt rendszeresen halljuk a turistáktól − mondja ismételten Buzetzky Győző, aki nyaranta még hajóvezetőként tevékenykedik.  Szerintük a város hangulata, rendezettsége, szabad szelleme nem hasonlít egyetlen magyar városéra sem.