Vízkonfliktusok: súlyos probléma megoldását segítené az új bajai tanszék

Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektor-helyettese köszöntőbeszédében úgy fogalmazott: a világ manapság egyik legsürgetőbb kihívása a vízhez való hozzáférés. Mint mondta, az NKE küldetése, hogy olyan stratégiai oktatást és kutatást nyújtson, amelyek választ adnak a jelen kihívásaira, ugyanakkor rendkívül fontos a nemzetközi partnerkapcsolatok kialakítása, amelyek lehetővé teszik valamennyi kar és kutatóintézet számára, hogy globális szinten foglalkozzanak a minket érintő problémákkal. 

– Ezen kívül fontos, hogy a diákjaink ne csak elméleti és tudományos, hanem gyakorlati tudást is szerezzenek, így betekintést nyerjenek abba, hogy mi történik a világban – emelte ki Pier Paolo Pigozzi, hozzátéve, hogy a most megalakult tanszék jól illeszkedik az NKE küldetéséhez.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke beszédében felelevenítette, milyen céllal jött létre az UNESCO 1946-ban. Felidézte a szervezet első főigazgatójának, Julian Huxley biológus gondolatait, amely szerint a cél a béke, a biztonság és az emberi jólét megteremtése oktatási és tudományos kapcsolatok segítségével. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a nemzetközi társszervezetekkel készül már a jövőre esedékes Brunszvik Teréz születésének 250. és a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulóját megünnepelni.

Kifogyóban a vízkészletek

Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a vízzel kapcsolatos konfliktusok nem új keletűek, ugyanis az összes ókori társadalom kialakulását a víz határozta meg, továbbá az emberi civilizációk fejlődésében is kulcsszerepet játszott, manapság pedig a fenntartható fejlődés kulcselemévé vált. A készletek kifogyóban vannak, és szerinte az édesvíz-források birtoklásáért napjaink háborúinak az eredője ide vezethető vissza. Ezért a helyettes államtitkár a többi között a határokon átnyúló együttműködés fontosságát emelte ki.

Elegendő vízre van szükség a konfliktusok elkerüléséhez

Az UNESCO Chair stratégiájáról és tevékenységéről Szöllősi-Nagy András kifejtette: évtizedekkel ezelőtt már felmerült a világ vezetőinek fejében, hogy nemzetközi szinten, a 21. század háborúi a vízről fognak szólni. Felelevenítette: ugyanakkor 4500 évvel ezelőtt Mezopotámiában már folyt háború a vízért. Hozzátette azt is, hogy manapság a klímaváltozás legnagyobb része is a vízről szól, ennek egyik kiváltó oka, hogy radikálisan csökken az egy főre jutó vízkészlet.

– Fordulóponthoz értünk, ugyanis ma már az emberek határozzák meg, hogy mi lesz a vízzel – fogalmazott a professzor.

Az új tanszék víziójáról szólva kiemelte: a konfliktusokat minél előbb kooperációvá kell alakítani és abból egy közös víziót felépíteni. Mint mondta, ebben segítenek az új tudományok, az új technológiák, egyebek mellett a digitális vízgazdálkodás. Lesz elegendő víz a konfliktusok elkerülésére? – tette fel a kérdést Szöllősi-Nagy András, aki szerint a probléma megoldható, ha meglesz a politikai akarat és a készség a konfliktusok kezelésére. Kiemelte még a nemzetközi hálózatépítés fontosságát.

Afrikába százmilliók nem férnek hozzá vízhez

Miszlivetz Ferenc, a kőszegi iASK főigazgatója, valamint a Kulturális Örökség Menedzsment és Fenntartható Fejlődés UNESCO Tanszék vezetője az eseményen azt hangsúlyozta, hogy a kultúra nem elhanyagolható, ha a fenntartható fejlődésről beszélünk. Az előadó szintén a hálózatok fontosságát emelte ki, amelyeket működtetni kell. Úgy látja, hogy az ember által okozott katasztrófa egyre több lesz, ezért a kormányoknak és a tudósoknak rendszeres, közvetlen kommunikációt kell kialakítaniuk egymás között a tragédiák minél hatékonyabb kiküszöbölésére.  

Rock Missamou, az NKE VTK mesterképzésének hallgatója arról fejtette ki véleményét, hogy hogyan látják a vízkonfliktusokat a fejlődő világ fiataljai. Adatokkal alátámasztva, részletezte, hogy tavaly, Afrikában 226 millió ember nem férhetett hozzá vízhez és jelenleg is számos, vízzel kapcsolatos, brutális konfliktusról lehet hallani. Elmondta, hogy a kontinensen a víz hol fegyver, hol célpont és ebben a dramatikus helyzetben alig lehet eligazodni. Kifejtette, hogy a fiatalok 20 százaléka klímatudatos, 10 százalékuk klímasemleges és közömbösek a környezetük iránt, de 70 százalékuk klímaszkeptikus: utóbbiak pénzügyileg instabilak, részben műveltek ugyan, de a jövőjüket Afrikán kívül látják. 

– Ezekből is látszik, hogy nagyon fontos az edukáció és az UNESCO létfontosságú szerepet játszik ebben, amit az afrikaiak nagyra értékelnek – hangsúlyozta Rock Missamou.

Az esemény zárásaként Pálvölgyi Tamás, az NKE VTK nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese úgy fogalmazott: cél a tudás átadása a víztudomány területén, ugyanakkor meg kell találni azt a célcsoportot, akik számára elengedhetetlenül fontosak azon információk, amelyek hozzájárulnak a vízkonfliktusok kezeléséhez – tájékoztatta hírportálunkat az intézmény.