Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház

2024.04.22. 16:47

A kecskeméti kiállítás az anesztézia fejlődését mutatja be – galériával

Az anesztézia sok ember számára misztikus, megfoghatatlan, szinte természetfeletti dolognak tűnik. Egy kiállítással most közelebb hozzák a laikusok számára is az orvostudománynak ezt a szegletét. A tárlat, amit a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Lift Galériájában tekinthetnek meg az érdeklődők az anesztézia fejlődését mutatja be.

Lizik-Varga Katalin

„Múlt és jelen – Az anesztézia 60 éve Kecskeméten” címmel nyílt orvostörténeti kiállítás a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Lift Galériájában Kecskeméten, melynek célja, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassa az anesztézia történetét, rövid áttekintést nyújtson legfőképpen annak kecskeméti vonatkozásairól. 

kiállítás, anesztázia, fejlődés
Kiállítás mutatja be az anesztézia fejlődését Kecskeméten 
Fotó: Lizik-Varga Katalin

Mindennek apropója, hogy az első légútbiztosítás mellett történő általános érzéstelenítést 60 éve, egészen pontosan 1964. január 14-én hajtották végre Kecskeméten, az akkori Kecskeméti Megyei Kórház Izsáki úti telephelyén, Dr. Vass-Eysen Ervin sebész főorvos által, aki alapítója és osztályvezető főorvosa lett a későbbi Központi Aneszteziológiai és Interdisciplináris Intenzív Betegellátó Osztálynak.

Dr. Gondos Miklós a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház főigazgatója, a kiállítás megnyitóján elmondta, hogy a tárlatot látva mindenkinek lehetősége nyílik betekinteni abba az elmúlt hat évtizedbe, amikor az anesztézia területén történt fejlődések forradalmasították az orvostudományt és az emberi egészségügyet. A főigazgató hangsúlyozta, hogy az anesztézia fejlődésének köszönhetően ma olyan betegeteket is meg tudnak operálni, akiket 30-50 évvel ezelőtt nem tudtak volna. Mint mondta, a legnagyobb lépés a fájdalom és a félelem kiküszöbölése volt.

A megnyitón elhangzott, hogy a kecskeméti megyei kórház története Mária Terézia idejére nyúlik vissza. 1850 körül 5 szobából álló, 20 ágyas kórház működött a városban. 1925-ben nyitotta meg kapuját 260 ággyal, belgyógyászattal és tüdőgyógyászattal az Izsáki úti kórház. Az 1920-as években indult el az önálló szülészeti osztály, gyermekgyógyászat és sebészet. Az 50-es években az Izsáki úti kórház már 372 ággyal működött. Egyre több osztály kezdte meg működését, például a 2. sz. belgyógyászat, traumatológia. 1975-ben letették a 680 ágyas új kórház alapkövét a Nyíri úton, majd augusztusban megkezdődött az építkezés, melyet végül 1980-ban vehettek birtokba a kecskemétiek.

A mostani tárlat kiállítási tárgyainak egy része, például az altatáshoz vagy érzéstelenítéshez kapcsolódó régi orvosi eszközök, a Kecskeméti Katona József Múzeum Orvos- és Gyógyszerészettörténeti gyűjteményéből származnak.

A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985. januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény valamint a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. 

Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójának a beszédéből kiderült, hogy a két szakgyűjtemény létrehozását Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének köszönhetjük. – Gyűjteményünk országos jelentőségű – hangsúlyozta az igazgató. 

A szakma képviseletében Prof. Dr. Babik Barna a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetője szólt a megjelentekhez. A kecskeméti származású orvos hangsúlyozta: az anesztézia az egy csodálatos szakma. Hozzátette: mi egyben kezeljük a beteget a gondolataival együtt egész a lábáig. Mint mondta, a betegek egy nagyon nehéz helyzetben – amikor meg vannak szorulva – tőlük várják a lelki és testi támaszt.

Dr. Fülep Zoltán, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának osztályvezető főorvosa, a kiállítás megálmodója rövidfilmekkel illusztrálva bemutatta munkájukat és a kiállítást. Mint mondta, az altatással kapcsolatosan nagyon sok tévhit kering az emberek körében. Fordulnunk kell az emberek felé és meg kell mutatnunk azt, hogy ennek a szakmának, amely lehet, hogy a színfalak mögött dolgozik leginkább, igenis van jelentősége és van szépsége – tette hozzá.

– Mi mindannyian, akik itt most jelen vagyunk, az emberek szolgálatára szerződtünk – mondta köszöntő beszédében Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere. Hozzátette: arra szerződtünk, hogy a legjobb tudásunkkal és tapasztalatunkkal és legmagasabb szintű képességeinkkel segítsük és támogassuk a rászorultakat, illetve a kevésbé rászorultakat is. Mint mondta, egy ilyen szolgálatnak a legfontosabb és központi eleme a bizalom, melynek kialakításában fontos szerepet kap az információ áramlása.

Ma egy olyan szakmával ismerkedtünk meg más formában, ami a háttérben van – hangsúlyozta a városvezető, aki örömét fejezte ki, hogy a tárlat megismerteti az emberekkel ezt a szakterületet. A polgármester egyben megköszönte az orvosok és a szakápolók, valamint az egészségügyi dolgozók munkáját is. – Kecskeméti orvosaink igenis a szívüket-lelküket kiteszik azért, hogy mindenki meggyógyuljon, aki ide kerül – zárta gondolatait Szemereyné Pataki Klaudia.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában