Yunus Emre szúfi költő tiszteletére avattak szobrot a Hungarikum Ligetben

A szobor leleplezése után Lezsák Sándor házigazda köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta: Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben, az értékek kikötőjében nem csak a víz gyógyít. Gyógyít bennünket a gyógyvíz mellett a Szent István-kápolna előtt vértanúink panteonja, II. János Pál pápától Mindszenty bíborosig. Gyógyít bennünket a Kölcsey Ház előtt a nemzeti panteonban Klebelsberg Kunotól Illyés Gyulán át Sára Sándorig. És az Ősök sírja előtt a rokon tudatú népek panteonjában azeri, kazah, kirgiz nemzeti irodalmának bronz mellszobrai.

Lantos Györgyi szobrászművész új mellszobra a 13. században született Yunus Emre világhírű, török költő bronz képmása. Június elején az Európa Szabadegyetem keretében Türkmenisztán, októberben pedig Üzbegisztán nemzeti irodalmát köszöntjük majd szoboravató ünnepségen – ismertette Lezsák Sándor. Majd hozzátette: a rokon tudatú népek itt, Lakiteleken az értékek kikötőjében, a magyarok földjén az elmúlt másfél évtizedben otthonra találtak. Arról is beszélt, hogy a különféle kollégiumok, irodalmi estek, kiállítások, műfordítói tábor mellett a jövőben török nyelviskolával bővül a programok sora.

 – hangoztatta Balajthy Henrietta, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára a szoboravatón. Hozzátette, tavaly decemberben ünnepeltük Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulóját. A jeles jubileumra méltó módon emlékeztek az országok partnerségének kiemelt stratégiai szintre emelésével és a magyar–török kulturális évaddal. Hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatok dinamikusan fejlődnek tovább, hiszen jövőre közös tudományos és innovációs évadot rendez a két állam. A két ország közötti szoros kapcsolat egyik ékes bizonyítéka az is, hogy hazánk szíve közepében avathatjuk fel Yunus Emre szobrát. A 13. században alkotó sokoldalú török költő nagy hatást gyakorolt a török irodalomra, ugyanis korának azon költői közé tartozott, aki a beszélt nyelvhez, az emberekhez közel álló szókincset és nyelvezetet használt, ezzel is meghatározva a török nyelv alakját. Yunus Emre munkássága ezért is áll oly közel Lakitelekhez – fogalmazta meg az államtitkár.

Mustafa Sentop, a török parlament előző elnöke elmondta, hogy a 2024-es évet török–magyar kulturális évadnak nyilvánították annak céljából, hogy még jobban elmélyítsék a két nép közötti barátságot. 1923-ban került sor Magyarország és Törökország között a baráti szerződés aláírására, és ez volt az első, amit hazája aláírt. A kulturális évad keretében mind a két országban számos kiállítás, konferencia, koncert lesz. Hozzátette: Yunus Emre a török költészet kiváló képviselője, és nagyon fontos nemzetük kultúrája szempontjából. Mindig is a béke szószólója volt. Szót emelt a megosztás és az önzőség ellen.

Azt is elmondta, hogy a török költőt egy magyar származású férfi ismertette meg Európával. A Magyarországi György néven ismertté vált erdélyi fiatal 1438-ban került török fogságba, és 22 éven át az Oszmán Birodalomban élt, később Rómában telepedett le, és a török hagyományokról, szokásokról írt könyvet. Az 1481-ben kiadott latin nyelvű kötetben Yunus Emre tanításait is megemlítette. Később, 1531-ben a – törökökről pozitív képet festő – könyvet németre fordították, amely nagy példányszáma miatt elterjedt Európában. A kötetben szereplő két Yunus Emre-vers sehol máshol nem lelhető fel.

Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a felavatott szobor a jó erkölcs, a humánus emberi értékek szimbóluma. Kiemelte: a közös történelmi múlttal rendelkező két népet közös baráti szálak fűzik egymáshoz, és Yunus Emre filozófiája megtalálható mind a magyar néplélekben, mind a török költészetben.

Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos közölte, az évad keretében Magyarország a barátság és együttműködés évszázada mottóval Törökországban szervez kulturális programokat, Törökország pedig Magyarországon mutatja be a török kultúra színe-javát.