2024.11.09. 07:17
Újabb magyar állampolgárokat evakuáltak Libanonból (videó)
Az izraeli–palesztin háború 400. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Romok között kutatnak túlélők után palesztinok egy izraeli légicsapás után a Gázai övezet déli részén fekvő al-Magazi menekülttáborban 2024. október 19-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
Katar: megrekedtek a gázai tűzszüneti közvetítéssel kapcsolatos erőfeszítések
A katari külügyminisztérium szombaton bejelentette, hogy megrekedtek a gázai tűzszünetet és a túszok elengedését célzó, Izrael és a Hamász közötti közvetítéssel kapcsolatos erőfeszítései.
Katar erőfeszítései a megállapodás nyélbeütése érdekében akkor folytatódnak, ha „a felek komoly készséget mutatnak a kegyetlen háború befejezésére"
- tette hozzá az arab ország külügyminisztériuma.
Katar az Egyesült Államokkal és Egyiptommal közösen folytatott közvetítést a két háborúzó féllel az egyetlen, 2023 novemberében létrejött fegyverszünet óta, amely egy hétig tartott, és lehetővé tette több, Gázában fogva tartott túsz kiszabadulását Izrael által bebörtönzött palesztinok elengedése fejében.
Az iszlamista palesztin szervezet és Izrael egymás vádolja minden megállapodás megakadályozásával,
mindkét fél elutasítja a másik tűzszüneti feltételeit a 2023. október 7-én a Hamász Izrael elleni támadása nyomán indult háborúban.
Újabb magyar állampolgárokat evakuáltak Libanonból
Magyarország újabb sikeres evakuációs műveletet hajtott végre, amelynek keretében nyolc magyar és négy külföldi állampolgár hagyta el Libanont a honvédség repülőgépével – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy ezúttal nyolc magyar állampolgárt és két külföldi állampolgárságú rokonukat, továbbá egy ír és egy spanyol állampolgárságú személyt juttattak ki a közel-keleti országból.
A tájékoztatása szerint Libanonban jelenleg száz magyar állampolgár regisztrált konzuli védelemre, míg a bejrúti külképviselet látókörében 210 ember van, akiknek a többsége tartósan él az országban.
A Libanonban élő, tartózkodó magyarok számára tehát már négy alkalommal kínáltuk fel teljes körűen az evakuáció lehetőségét
– mondta.
És továbbra is arra kérem a magyar embereket, hogy hacsak nem valami egészen nyomós indokkal rendelkeznek, ne menjenek a közel-keleti térségbe, mert láthatóan a biztonsági helyzet percről-percre változik, és sajnos ezek a változások nem a javulás, hanem a romlás irányába kutatnak
– tette hozzá.
Fotó: Kocsis Zoltán / Forrás: MTI
A miniszter emellett bejelentette, hogy a kormány az evakuációs művelet mellett sikeres humanitárius akciót is végrehajtott Bejrútban, amelynek során kritikus fontosságú adományokat juttattak el libanoni partnereiknek a lakóhelyük elhagyására kényszerülő emberek ellátása érdekében.
Újabb humanitárius segítséget küldtünk a belső menekültként élő libanoni embereknek, köztük a libanoni keresztény közösség tagjainak. Gyógyszereket, orvosi eszközöket és tartós élelmiszereket szállított a repülőgépünk, amely lehetővé teszi, hogy a belső menekültként élő emberek, köztük a keresztények is hozzájussanak a megfelelő egészségügyi ellátáshoz és megfelelő élelemhez
– tudatta.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a Hamász több mint egy éve, 2023. október 7-én támadta meg Izraelt egy „ördögi” terrorcselekmény keretében.
Azóta folyamatosak a harci műveletek a közel-keleti térségben, és ezek a műveletek egyre intenzívebbé és földrajzilag egyre kiterjedtebbé válnak, ami egyértelmű aggodalomra adhat okot, hiszen ha még egy ország adott esetben belekeveredik ebbe a konfliktusba, akkor az nagyon könnyen boríthatja lángba az egész térséget
– közölte.
„És minden, ami a Közel-keleten történik, a globális biztonságot alapvetően befolyásolja” – folytatta. „Ezért is tölt el minket aggodalommal mindaz, ami Libanonban történik, és őszintén reménykedünk abban, hogy a Libanon területére átterjedt műveletek nem jelentik a közel-keleti válság továbbterjedését majd az egész térségre” – fűzte hozzá.
Majd leszögezte, hogy
ugyanakkor azt is világosan látni kell, hogy a libanoni emberek százezrei és milliói nem tehetnek arról a támadásról, amelyet terrorszervezetek követtek el Izraellel szemben, ezért gátat kell szabni az ártatlanok szenvedésének.
Már több mint egymillió libanoni ember, közöttük a keresztény közösség tagjai is belső menekültként élnek Libanonban, és az ő segítésük nagyon fontos feladata a nemzetközi közösségnek. Magyarország kiveszi a részét ezekből a törekvésekből
– összegzett.
Több halálos áldozata van a Gázai övezetben az izraeli támadásoknak
Két különálló izraeli csapás legalább 13 emberrel, köztük nőkkel és gyerekekkel végzett szombaton Gázában – közölték palesztin egészségügyi tisztviselők, miközben Izrael bejelentette, hogy hetek óta először szállít segélyt a háború sújtotta Gáza északi részére.
Az egyik csapás Gáza város keleti részén, Tufah városrészben egy menedékházzá alakított iskolát ért, és legalább hat ember meghalt
– állítja a gázai egészségügyi minisztérium. A tárca közlése szerint két helyi újságíró, egy terhes nő és egy gyermek volt a halottak között.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA
Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy a csapás célpontja egy, a palesztin Iszlám Dzsihád csoporthoz tartozó fegyveres volt, bizonyítékot vagy további részleteket nem közöltek.
További hét ember meghalt, amikor egy izraeli csapás egy sátrat ért a déli Hán Júnisz városban, ahol lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek húzták meg magukat
– közölte a Nasszer kórház. A halottak között két nő és egy gyermek volt.
Az izraeli hadsereg humanitárius egysége, a COGAT szombaton közölte, hogy 11 segélyszállító teherautó élelmiszerrel, vízzel és orvosi felszereléssel csütörtökön elérte az enklávé északi részét, köztük a dzsabalíjai városi menekülttábort. Ez az első alkalom, hogy segélyek elérték az enklávé északi részét azóta, hogy Izrael a múlt hónapban újabb katonai hadjáratot indított.
Az ENSZ Világélelmezési Programjának szóvivője szerint azonban nem minden segély jutott el a megbeszélt átadási pontokra. Dzsabalíjában izraeli katonák megállították az egyik konvojt, amely a közeli Bét Lahija település felé tartott, és elrendelték a szállítmányok kirakodását – mondta Alija Zaki.
Korábban, október 13-án az Egyesült Államok 30 napos határidőt tűzött ki Izraelnek arra, hogy segélyeket küldjön a térségbe. Ez alatt az időszak alatt Izraelnek javítania kell a gázai humanitárius helyzeten, különben az amerikai katonai segélyek korlátozását kockáztatja. Szakértők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a Gáza északi részén élőket közvetlen éhínségveszély fenyegeti.
Izrael új offenzívája Dzsabalíjára összpontosít, egy sűrűn lakott menekülttáborra, ahol Izrael szerint a Hamász szélsőséges iszlamista mozgalom újraszerveződött. Az új hadjárat által érintett más területek közé tartozik Bét Lahija és Bét Hanún, amelyek Gázavárostól északra fekszenek. Az ENSZ becslései szerint több tízezer ember maradt a területen ellátatlanul.
Izrael folytatja támadásait Gázában és Libanonban
Az izraeli légierő éjszaka tovább támadta a Hezbollah libanoni síita szervezet állásait Bejrút déli részén – közölte a hadsereg szombaton a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, miközben az izraeli fegyveres erők további támadásokat hajtottak végre a Gázai övezetben is.
A tájékoztatás szerint a légierő
„parancsnoki központokat és egy fegyvergyártó telephelyet, valamint a Hezbollah terrorszervezethez tartozó további terrorista infrastruktúrát” támadta Dahija negyedben, a libanoni főváros déli elővárosában, amelyet az Irán által támogatott libanoni milícia fellegvárának tartanak.
A hadsereg szerint a csapásokat megelőzően lépéseket tettek annak érdekében, hogy csökkentsék „a civilek sérülésének kockázatát”.
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA
Az elmúlt nap folyamán az izraeli légierő több mint 50 célpontra mért csapást Libanonban és a Gázai övezetben - közölte a hadsereg egy külön bejegyzésben a Telegramon.
Az izraeli szárazföldi csapatok terroristák tucatjait számolták fel és megsemmisítettek egy fegyverraktárat a Gáza északi részén lévő, harcok sújtotta Dzsabalija menekülttáborban
– derült ki a bejegyzésből.
Izraeli támadásokról számoltak be a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah város környékéről is, ahol a csapatok fegyvereseket és „terrorista infrastruktúrát” vettek célba.
ENSZ-szakértők szerint közvetlen éhínségveszély fenyegeti a Gázai övezet északi részén élőket
Az élelmezésbiztonsággal foglalkozó nemzetközi szakértők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a Gázai övezet konfliktus sújtotta északi részén „küszöbön álló” éhínség fenyegeti az embereket.
Azonnali cselekvésre van szükség, napokon, nem heteken belül, minden olyan szereplő részéről, aki közvetlenül részt vesz a konfliktusban, vagy befolyással bír annak lefolyására, hogy elhárítsuk és enyhítsük ezt a katasztrofális helyzetet
– írták pénteken a római székhelyen működő szervezet független szakértői.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz „súlyosan aggasztónak” nevezte a hírt. Az X közösségi oldalán azt írta, hogy a WHO a súlyos alultápláltság miatt az élelmiszer- és gyógyszerellátás azonnali növelésére szólít fel – „napokon, nem heteken belül”.
A figyelmeztetés röviddel az Egyesült Államok által október 13-án kitűzött 30 napos határidő lejárta előtt érkezett.
Ez alatt az időszak alatt Izraelnek javítania kell a gázai humanitárius helyzeten, különben az amerikai katonai segélyek korlátozását kockáztatja.
Hétfőn az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller azt mondta, hogy Izrael jelentős lépéseket tett a humanitárius segélyek növelése érdekében, de még többre van szükség a szenvedés enyhítéséhez.
A pénteki eseményekről itt olvashat:
