Kreml: a NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak

Joe Biden újabb katonai szállítmányt jelentett be Ukrajna számára

Az amerikai elnök újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára, amikor a NATO csúcstalálkozója keretében találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel csütörtökön.

Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló tavasszal a Kongresszus által elfogadott nemzetbiztonsági jogszabály alapján már nyolc biztonsági segítségnyújtásról született döntés az amerikai kormányzat részéről.

A NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően tartott találkozón Joe Biden elismerését hangoztatta amiatt, hogy az ukrán haderő meg tudta állítani az orosz előre nyomulást Harkivnál.

Volodimir Zelenszkij megköszönte, a Harkiv védelméhez is nyújtott segítséget, ahogy fogalmazott „kemény munka volt”. Kifejtette, hogy közös erőfeszítéssel sikerül megőrizni Ukrajna függetlenségét és szabadságát, valamint a közelmúltban megszületett döntések révén megóvni a világot hasonló háborúktól, mint ami Ukrajnában zajlik.

Valerij Zaluzsnij átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka csütörtökön átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét.

Ezt maga Zaluzsnij jelentette be Telegram-oldalán. A hazájában népszerű Valerij Zaluzsnijt februárban mentette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai posztjáról, majd márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezte ki.

A török elnök szerint aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása

Aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte. A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján.

A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.

Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.

„Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne” – jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.

A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.

Románia is biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával

Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával, amelyet a jubileumi NATO-csúcs helyszínén, Washingtonban írt alá csütörtökön Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.    

Ukrajna hasonló megállapodást kötött korábban a világ 21 másik országával és az Európai Unió egészével, annak a biztonsági garanciának a részeként, amelyet a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) ígértek Ukrajnának tavaly Vilniusban, az akkori NATO-csúcstalálkozó helyszínén, addig is, amíg a védelmi szövetség tagjává válhat.

A román elnöki hivatal honlapján közzétett „Ukrajna önvédelmi képességét és az orosz agresszió elleni küzdelmét, illetve Románia biztonságának megerősítését” célzó, 16 fejezetből álló dokumentum a két ország között már meglévő együttműködést foglalja keretbe, egyben egy tíz évre szóló szándéknyilatkozat is az együttműködés folytatására.

A két ország közösen lép fel a határon átnyúló szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében, és a felek „kiemelt jelentőségűnek” minősítik azt is, hogy – az európai és euroatlanti integrációhoz szükséges reformok részeként – „Ukrajna kitartó erőfeszítéseket tegyen az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása érdekében, lehetővé téve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű, tartós gyakorlását”.

A román média - az elnöki hivatal tájékoztatására hivatkozva – egybehangzóan kihangsúlyozta, hogy Klaus Iohannis és Volodimir Zelenszkij politikai, nem pedig jogi érvényű dokumentumot írt alá Washingtonban, vagyis a „kétoldalú biztonsági megállapodással” Románia nem kötelezte el magát, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.

A donyecki Voszhod elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Voszhod települést, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában az elmúlt nap folyamán – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg három harckocsit, hét páncélozott harcjárművet – az egyik egy amerikai Bradley gyalogsági harcjármű volt –, egy brit AS-90-es Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 24 légi drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Enerhodar körül kigyulladt az erdő az ukrán belövések következtében, a Herszon megyei Nova Kahovkában pedig egy többemeletes lakóházat ért találat.

Eduard Kaburnyejev, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetőjének első helyettese közölte, hogy a hatóság 714 külföldi állampolgár esetében indította el a büntetőjogi felelősségre vonást amiatt, hogy az ukrajnai konfliktusban az ukrán fegyveres erők oldalán vettek részt, és 422 külföldi állampolgár ellen nemzetközi körözést adtak ki.

Egy moszkvai bíróság csütörtökön távollétében 8 és fél évi szabadságvesztésre ítélte Leonyid Gozman orosz ellenzéki politikust az orosz hadseregről szóló hamis állítások online terjesztése miatt. Emellett négy évre eltiltották a weboldalak adminisztrálásától.

Ukrán hírszerzés: titkos adatokat adott át egy orosz pilóta

Az Ohmatdit kijevi gyermekkórház elleni csapás után egy orosz pilóta felvette a kapcsolatot az ukrán katonai hírszerzéssel, és olyan adatokat adott át, amelyek lehetővé tették Oroszország nehézbombázó légi hadosztálya több mint harminc parancsnokának azonosítását – közölték a hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

A közlés szerint az oroszországi Engelsz katonai reptéren állomásozó nehézbombázó alakulat egyik pilótája hétfőn – a kórházat ért támadás napján – felvette a kapcsolatot chaten keresztül az ukrán katonai hírszerzéssel. A hírportál megjegyezte, hogy ez az orosz légi egység rendszeresen támad ukrajnai városokat H-101-es rakétákkal.

Az orosz pilóta – akinek nevét nem fedték fel – azt írta üzenetében, hogy megdöbbentette a gyermekkórház elleni támadás, ezért úgy döntött, átadja az ukrán félnek azokat a dokumentumokat, amelyek egysége tevékenységére vonatkoznak, valamint parancsnoki állományának privát fotóit. Az átadott anyagok között vannak egyebek mellett magas rangú orosz tisztek személyes aktáiból származó dokumentumok, valamint orosz katonák és családtagjaik személyes adatai. A legértékesebbek a nehézbombázó hadosztály kódolt, titkosított dokumentumai – emelték ki az ukrán katonai hírszerzésnél.

Szélsőségesek listájára került Alekszej Navalnij özvegye az orosz pénzügyi felügyeletnél

Feltette Julija Navalnaját az orosz pénzügyi felügylet (Roszfinmonitoring) azon személyek és szervezetek listájára, akikkel vagy amelyekkel kapcsolatban úgy értesült, hogy szélsőséges vagy terrorista tevékenységben vettek részt.

Julija Navalnaja a börtönben elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus külföldön élő özvegye. Egy moszkvai bíróság kedden elfogatóparancsot adott ki ellene azon vád alapján, hogy egy Oroszországban szélsőségesnek tekintett szervezet – a férje által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) – tagja.

A pénzügyi felügyelet listáján szereplő személyek pénzeszközeit a bankok befagyasztják, és számukra felfüggesztik a szolgáltatásaikat.

Alekszej Navalnij idén február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a politikus egy séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.

A Kreml tagadja a Navalnij hívei és nyugati politikusok által hangoztatott vádat, miszerint az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek köze lett volna halálához. Navalnij 47 éves felesége csak a férje halálát követően lépett elő Kreml-ellenes politikai szereplővé a nemzetközi színtéren.

Újabb hadköteles férfi holttestére bukkantak ukrán határőrök a Tiszában

A tájékoztatás szerint a férfi Romániába akart átszökni, és eközben fulladt bele a folyóba, amelyen át akarta elhagyni Ukrajnát. A holttestet 30 méterre a folyó Ukrajnához tartozó partjától találták meg. A Tisza egy szakaszon Magyarországgal és Romániával is határfolyót képez.

Az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a környező európai uniós tagországokba. Az ukrán védelmi tárca adatai szerint a háború kitörése óta több mint 400 ezer férfi ellen adtak ki körözést, mert figyelmen kívül hagyták a katonai behívókat.

Kreml: a NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak

A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak Moszkvában, az észak-atlanti szövetség washingtoni jubileumi csúcstalálkozóját kommentálva.

– mondta.

„A NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak. Ezt meg kell állapítani, és adott esetben itt az ideje, hogy mindezt a folyamatot a nevén nevezzük” – tette hozzá.

A NATO-csúcson elfogadott dokumentumokra hivatkozva Peszkov azt mondta, hogy

Mint mondta, Oroszország mindig is kész volt az európai biztonságról szóló tárgyalásokra, de nem hajlandó az általános kontextusból kiragadott különálló elemek megvitatására. Emlékeztetett, hogy 

„Az észak-atlanti szövetség ismét erősen kidomborított módon erősítette meg a lényegét. Ez egy olyan szövetség, amelyet a konfrontáció korában hoztak létre, a konfrontáció fenntartása érdekében. A szövetség teljesíti a funkcióit. Feszültséget szít az európai kontinensen” – fogalmazott Peszkov.

Elmondta: Oroszország látja, ahogy a NATO folytatja infrastruktúrájának közelítését a határai felé, és a szövetség fő célja, hogy stratégiai vereséget mérjen rá, ami hatékony válaszintézkedéseket követel meg Moszkva részéről.

– mondta a Kreml szóvivője, példaként említve meg az európai vezetők Orbán Viktor miniszterelnök közvetítő fellépésével kapcsolatos nyilatkozatait.

„Nem elég, hogy teljességgel eltagadják a jogköreit, de általában véve megkérdőjelezik ezen utazásainak legitimitását, és szinte már-már arra készülnek, hogy semmissé nyilvánítsák Magyarország jelenlegi elnökségét az EU Tanácsában” – hangoztatta Peszkov Orbán Viktor Kijevet, Moszkvát és Pekinget érintő békemissziójáról szólva.

„Látjuk, hogy micsoda nyomásgyakorlás történik, ezért természetesen a józan hangoknak nagyon nehéz áttörniük a konfrontatív érzelmek ilyen koncentrációján” – tette hozzá.

A Bloomberg hírügynökségnek azzal a közlésével kapcsolatban, hogy Szaúd-Arábia adhat otthont egy újabb rendezési csúcsnak, amelyen Oroszország és Ukrajnai is részt venne, Peszkov megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy mi lenne egy ilyen eszmecsere tartalma. Emlékeztetett arra, hogy Kijevvel szemben Moszkva mindig nyitott volt a párbeszédre.

Oroszország nem fogad el ultimátumot

Dmitrij Peszkov arra a tisztázó kérdésre, hogy Oroszország egyáltalán kész lenne-e részt venni a második „békecsúcson,” a szóvivő kijelentette: „Erre a kérdésre egyáltalán nem adnék választ, mert nem tudjuk, miről van szó”.

Hozzáfűzte, hogy a Bloomberg sohasem jelezte közvetítő szándékát, és többször is közölt olyan információt, amely nem felel meg a valóságnak.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön egyértelműen kijelentette, hogy 

Ezzel arra utalt, hogy a szervezők továbbra is az úgynevezett Zelenszkij-formulát próbálják keresztülvinni. Peszkovhoz hasonlóan Galuzin is azt hangsúlyozta, hogy a helyszínnél sokkal fontosabb a tárgyalások tartalmának meghatározása, „amellyel kapcsolatban minden világos”.

Az orosz diplomata hangot adott véleményének, amely szerint nem valószínű, hogy az amerikai elnökválasztás után elvi változás következne be Washington Ukrajna-politikájában. „Ilyen körülmények között nem lehet elvárni, hogy Ukrajna készen álljon a tárgyalásokra” – nyilatkozott.

Kifejezte Oroszország sajnálkozását amiatt, hogy Örményország részt vett a NATO-csúcson. Rámutatott, hogy Jereván továbbra is tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), ám ahelyett, hogy „konstruktív módon” tárgyalná meg aggodalmait a szövetségeseivel, „sajnos más utat választott” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

– nyilatkozott.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön Telegram-csatornáján azt írta, Oroszországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan útja a NATO felé” az ország és a szövetség eltűnésével végződjön.

Védelmi miniszter: Ukrajnának van haditerve, de több fegyverre van szüksége

Ukrajnának van haditerve az orosz agresszió elleni harcra, de több fegyverre van szüksége – jelentette ki Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Washingtonban, a Fox News televíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.

– fejtette ki a miniszter. 

Arra a kérdésre válaszolva, hisz-e abban, hogy a háború valaha is véget ér, Umerov azt mondta: 

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat honlapján azt közölte, hogy 

A közlés szerint a tűzoltók nem sérültek meg, időben kijutottak a járműből. A katasztrófavédelem hozzátette: 24 órán belül 31 orosz ágyúzás okozta tüzet oltottak el: lakóházak, más épületek, autók és raktárak égtek.

Vadim Filaskin, a keleti Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott csütörtökön, hogy 

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy reggel az orosz csapatok tüzet nyitottak egy mezőgazdasági vállalkozás területére Hluskivka faluban, megsebesítve négy embert.

Az északkeleti Szumi megye katonai közigazgatása közölte, hogy a szerdai napon az oroszok 27 támadást hajtottak végre a régió ellen rakétákkal, drónokkal, és ledobott aknákkal. A hivatal tájékoztatása szerint csaknem 180 robbanást jegyeztek fel. Személyi sérülésekről nem érkezett jelentés.

Az ukrán 32. különálló gépesített dandár drónnal készített felvételeket tett közzé a donyecki frontvonalon fekvő Toreck városáról, amelyet hevesen támadnak az orosz erők. A felvételen légibombák becsapódása okozta robbanások is láthatók. Torecket június végén kezdte ostromolni az orosz hadsereg. Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője egy ukrán tévéműsorban azt mondta, hogy a harcok jelenleg Toreck határában zajlanak, az orosz erőknek még nem sikerült benyomulniuk a városba.

Változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszknál a legforróbb a helyzet, ahol 42 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán katonák. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 556 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, 59 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 36 drónt.

Kína szerint a tervezett NATO-nyilatkozat hazugságokkal van tele

Az Európai Unióhoz akkreditált kínai nagykövetség szóvivője szerint 

A tervezet szerint Kína az ukrajnai orosz háborús erőfeszítések döntő elősegítőjévé vált, és Peking továbbra is rendszerszintű kihívást jelent Európára és a biztonságra nézve.

– jelentette ki a szóvivő.

– tette hozzá.

– mondta a kínai szóvivő.

Kína már a washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt arra szólította fel a védelmi szövetséget, hogy gondolja át törekvéseit az ázsiai és csendes-óceáni térségben, arra kérve a NATO-t hogy változtasson Kínáról kialakított képén és hagyjon fel a hidegháborús mentalitással.

Lin Csien, a kínai külügyi tárca szóvivője szerint „NATO regionális védelmi szövetségnek nevezi magát, azonban folyamatosan átlépi a határait, kiterjeszti a mandátumát, túllép a védelmi zónáján és konfrontációt idéz elő, amellyel felfedi mélyen gyökerező hidegháborús mentalitását és ideológiai elfogultságát”.

A washingtoni NATO-csúcstalálkozón a Kínával kapcsolatos nemzetközi ügyek mellett a védelmi szövetség indiai- és csendes-óceáni térséggel folytatott fokozott együttműködését készülnek megvitatni a szövetségesek és a partnerországok.

Újabb katonai segélyt küldött Litvánia Ukrajnának

Litvánia újabb katonai segélyt küldött Ukrajnának az Oroszország elleni küzdelemhez – jelentette be csütörtökön a vilniusi védelmi tárca.

A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg lőszert és felszerelést kapott a drónok elleni harcra. Emellett összecsukható ágyakat is szállítottak. Az újabb segély értékét a dokumentumban nem közölték.   

Litvánia, amely az Európai Unió és a NATO tagja is, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója. A mintegy 2,8 millió lakosú balti állam arról számolt be, hogy a háború 2022. februári kirobbanása óta mintegy 686 millió dollár (249,2 milliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Kijevnek.

Gabonacsempészet gyanújával külföldi teherhajót foglaltak le az ukrán hatóságok

Külföldi teherhajót foglaltak le az ukrán hatóságok a Fekete-tengeren, Odessza megyénél, amelynek kapitányát őrizetbe vették, mert a gyanú szerint segített Moszkvának ukrán gabonát exportálni a megszállt Krímből – közölte csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

– számolt be az SZBU.   

Az orosz erők 2022-ben, a háború elején jelentős mezőgazdasági területeket foglaltak el Ukrajna déli részén.   

Az SZBU szerint a hajó kapitánya és a legénység 12 tagja segített Oroszországnak több tonna, a megszállt déli ukrán területekről elvitt gabonát a Közel-Keletre exportálni, hogy orosz gabonaként értékesítse.   

„A nyomozás folyamatban van a bűncselekmény összes körülményének megállapítására és az illegális tevékenységben részt vevő más személyek azonosítására” – írták a kiadott közleményben.   

A kapitány, aki egy dél-kaukázusi ország állampolgára, akár öt év börtönbüntetésre is számíthat az Ukrajna orosz ellenőrzés alatt területeire vonatkozó utazási korlátozások megsértéséért – derült ki a szolgálat tájékoztatásából.

Varsó nem lő le orosz rakétákat Ukrajna felett a NATO döntése nélkül

Varsó nem lő le orosz rakétákat Ukrajna felett a NATO döntése nélkül – erről ír az ukrán sajtó. Lengyelország nem tesz eleget Kijev azon kérésének, hogy a Nyugat-Ukrajna felé tartó orosz rakétákat a teljes katonai szövetség döntése nélkül lőjék le – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az év elején a Reutersnek adott interjúban jelentette ki, hogy a nyugati szövetségesek, köztük Lengyelország, közvetlenebbül is beavatkozhatnak Ukrajna védelmébe, például az orosz rakéták lelövésével – emlékeztet a Magyar Nemzet.

A lengyel védelmi miniszter válaszul a lengyel rádiónak azt mondta, hogy Lengyelország egyedül nem hozhat döntést ebben az ügyben, és ezt a döntést az egész NATO-nak jóvá kell hagynia. A politikus utalt az Egyesült Államok álláspontjára is, miszerint nem akarják kiélezni a konfliktust Oroszországgal. 

Stoltenberg: Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan

Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.  

Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy 

– tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.   

Jens Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.   

Hozzátette, hogy 

Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy „minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani”.     

A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is”. A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.   

Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.   

A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fentartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.   

A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23. 

Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.   

A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Több mint 13 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán–magyar határszakaszon 6739-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6304-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szerdán: