2024.06.21. 09:18
Oroszországi dróntárolóra mértek csapást az ukrán erők
849. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katona egy CV90-es (Combat Vehicle 90) gyalogsági harcjárműben a frontvonal közelében a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2024. június 18-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Andrij Marienko
Putyin: Moszkva NATO-tagokkal is kész tárgyalni az eurázsiai biztonságról
Oroszország készen áll az eurázsiai biztonság kiépítéséről szóló elképzelések széles körű, globális megvitatására, mások mellett NATO-tagállamokkal is – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken Moszkvában tisztiiskolák végzőseivel találkozott.
Nemrégiben a külügyminisztérium vezetőségével folytatott megbeszélésen kifejtettem az Eurázsiában az egyenlő és oszthatatlan biztonság megteremtésére irányuló munkáról alkotott elképzelésünket. Készen állunk e kulcsfontosságú, létfontosságú kérdések széles körű nemzetközi megvitatására mind a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Független Államok Közössége, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a BRICS és más nemzetközi szövetségek között, a többi között az európai és NATO-tagállamokkal is
– mondta Putyin.
„Majd akkor, amikor készen állnak rá” – tette hozzá.
Putyin múlt pénteken a moszkvai külügyminisztériumban időszerűnek nevezte a kollektív biztonság garanciáinak megvitatását Eurázsiában. Szükségesnek nevezte a régión kívüli katonai erők ottani jelenlétének megszüntetését.
Az elnök hangsúlyozta akkor: Oroszország abban érdekelt, hogy az ENSZ-ben komoly párbeszéd alakuljon ki egy oszthatatlan biztonsági rendszer megteremtéséről.
A katonai felsőoktatási intézmények végzőseivel megtartott most pénteki találkozóján Putyin arra is kitért, hogy Oroszország tovább fogja fejleszteni nukleáris triádját, amely szerinte szavatolja a hadászati elrettentést és a világ erőegyensúlyának megőrzését. Méltatta a fejlesztés alatt álló legújabb rendszereket, amelyek, mint mondta, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkeznek.
Prioritásnak nevezte az ukrajnai háborúban részt vevő katonák támogatását. A csapatok és fegyverek irányítási rendszerének, valamint a harci kiképzés hatékonyságának és minőségének javítását ígérte, valamint a baráti államok részvételével megtartandó hadgyakorlatokat.
Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
Ukrán külügyminiszter: a gabonakezdeményezés keretében lehet orosz részvétel békecsúcson
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy pénteki tévéműsorban kijelentette, hogy Kijev nem keres közvetlen kapcsolatot Moszkvával, de a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében lehetséges Oroszország részvétele egy második globális békecsúcson.
A tárcavezető elmondta, hogy a gabonamegállapodásról szóló tárgyalásokról nagyon jó tapasztalatai vannak. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ és Törökország külön tárgyalt a felekkel, és azonos tartalmú, de külön megállapodásban rögzítették a feltételeket Ukrajnával és Oroszországgal.
Kuleba kijelentette: Kijevnek „nem fűlik a foga” ahhoz, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen Oroszországgal, tekintettel annak minden bűnére, valamint Moszkvának az ukrán állam lerombolására irányuló stratégiai céljaira.
Arra a kérdésre: lehet-e szavatolni, hogy az Oroszországgal a békecsúcson megkötendő következő megállapodás nem bukik el, ahogyan az a gabonakezdeményezés esetében történt, azt mondta: amikor Oroszországról van szó, meglehetően bizonytalan a „biztosíték” kifejezés. „Éppen ezért a végső győzelem az lesz, ha valóra válik, hogy az Oroszországi Föderáció többé nem tudja megtámadni Ukrajnát” – szögezte le Kuleba.Megjegyezte, hogy az Egyesült Államokkal és más országokkal kötött kétoldalú biztonsági megállapodások úgyszintén jelzések Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a nyugati partnerek nem fáradnak bele Kijev támogatásába.
A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy Ukrajna és Kína tovább folytatja a párbeszédet az orosz agresszió megállításáról, miután Pekingben látták, hogy milyen „lenyűgöző eredményt hozott” a múlt heti svájci globális békecsúcs.
A svájci békecsúcstól történt kínai távolmaradásról úgy vélekedett, hogy Peking számára a döntés meghozatalában döntő szerepet játszott Ukrajna elvi álláspontja, amely szerint Oroszország nem vehet részt a rendezvényen, mert Kijev szerint az eredménytelenné tette volna a találkozót. „Tudjuk, hogy Peking nagyon alaposan tanulmányozza a békecsúcs eredményeit, és nagyra értékeli azokat. Meg vagyok győződve arról, hogy folytatni fogjuk a párbeszédet Kínával az ukrajnai háború megállításáról” – fogalmazott a miniszter. A Kínai Népköztársaság folyamatosan hangsúlyozza, hogy Ukrajnát nem tekinti ellenséges államnak, békét akar, és „ez egy olyan álláspont, amellyel lehet dolgozni” – tette hozzá.
Fotó: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Ukrán vezérkar: az ukrán erők oroszországi dróntárolóra mértek csapást
Az ukrán hadsereg csapást mért Sahid drónok tároló- és előkészítési helyeire az oroszországi Krasznodari területen péntekre virradó éjjel – közölte a kijevi vezérkar a Facebookon közzétett jelentésében.
Hozzátették, hogy ugyanott az ukrán erők csapást mértek orosz kiképzőépületekre és a drónokat irányító kommunikációs létesítményekre is. „A jelentések szerint a harci tevékenység eredményeként robbanássorozatot és tüzet rögzítettek” – tette hozzá a katonai vezetés.
A vezérkar közölte azt is, hogy az éjjel az ukrán erők drónokkal megtámadtak négy oroszországi olajfinomítót, valamint radarállomásokat és elektronikus hírszerző központokat találtak el a brjanszki régióban és a Krím félszigeten.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg már közel 532 ezer katonát vesztett el Ukrajnában.
Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, 54 tüzérségi és két légvédelmi rendszert.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy a légvédelmi erők négy orosz irányított rakétát lőttek le az ország középső részében lévő Kirovohrad és a déli Herszon megyék fölött.
Vadim Filaskin, a keleti Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők irányított légibombát dobtak Szelidove településre, aminek következtében két ember meghalt, három pedig megsebesült. A kormányzó egy másik bejegyzésében azt írta, hogy az elmúlt napban orosz ágyúzások miatt öt helyi lakos vesztette életét és 11 sebesült meg a régióban.
Ihor Klimenko belügyminiszter az ukrán Szabadság Rádiónak adott interjújában elárulta, hogy 27 éves fiát hónapokkal ezelőtt mozgósították, és már három hónapja a seregben szolgál. Hozzátette, hogy fia nem várta meg a behívót, önként jelentkezett a hadkiegészítő központban szolgálatra.
Az ukrán 24-es tévécsatorna arról számolt be pénteken, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az előző napi haditanácsülésen utasította a kormányt, hogy tegye elérhetővé a napenergia felhasználását az ukrán lakosság számára is az ukrán energetikai létesítmények elleni mindennapos orosz támadások okozta áramhiány mérséklésének érdekében. Az államfő rendelkezése szerint a lehető leggyorsabban minden iskolára és minden kórházra napelemeket kell telepíteni, intelligens mérőórákat és energiatároló berendezéseket felszerelni. A kormányt arra is utasította, hogy dolgozzon ki olyan feltételeket, amelyek megkönnyítik a napelemek telepítését a lakosság számára is. Át kell gondolni az adó- és vámkedvezményeket, a speciális hitelprogramokat – tette hozzá az elnök. A kormánynak emellett ki kell dolgoznia a megújuló energiák kihasználására és a megosztott termelés fejlesztésére vonatkozó stratégiákat is állami szinten. Minden közintézményt és adminisztratív épületet fel kell szerelni energiatakarékos technológiákkal – rendelkezett az államfő.
Áramszünet és élelmiszer drágulás, ez vár Ukrajnára
A Forbes Ukrajna június 20-i jelentése szerint az alapvető cikkek, például az élelmiszerek ára akár 15%-kal is emelkedhet a gyakori áramszünetek miatt, amelyek az élelmiszergyártók költségeinek növekedését okozzák.
Oroszország folyamatosan támadja az ukrán energia infrastruktúrát.
Az ukrán áramszolgáltató, az Ukroenergo szerint, behozhatatlan károkat szenvedett el Ukrajna.
Europol: letartóztattak öt embert Spanyolországban ukrán menekültek szexuális kizsákmányolása miattLetartóztattak öt embert Spanyolországban ukrán menekültek szexuális kizsákmányolása miatt, a gyanúsítottak munkalehetőségek hamis ígéretével csalták áldozataikat az országba, ahol prostitúcióra kényszerítették őket – közölte pénteken az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol). Az Europol támogatásával végrehajtott rendőri műveletben a hatóságok egy spanyol, két orosz és egy ukrán állampolgárt állítottak elő, akiket emberkereskedelemben való részvétellel gyanúsítanak. A testület közleménye szerint a 2020 óta aktív bűnözői csoport a közösségi médiaplatformokon keresztül toborozta áldozatait, tagjai egy munkaerő-közvetítő ügynökség alkalmazottaiként adták ki magukat, és törvényes munkát ígértek nekik a szórakoztató- és idegenforgalmi iparban. Az áldozatokat állampolgárságuk alapján vették célba, és turistavízummal vitték őket Spanyolországba, ahol ideiglenes védelemben részesültek. A fiatal nőket ezután arra kényszerítették, hogy egy éjszakai klubban dolgozzanak prostituáltként. A bűnbanda a nők kizsákmányolása által hatalmas illegális bevételre tett szert. A rendőrségi akció eredményeként a hatóságok több helyszínt is átkutattak, luxusautókat, készpénzt, elektronikus berendezéseket és hamis okmányokat foglaltak. Az emberkereskedők 14 áldozatát sikerült azonosítani és biztonságba helyezni – áll a közleményben. |
Oroszország ledobta az első FAB-3000 bombát Lipcsire
Az orosz erők azt állítják, hogy először telepítettek FAB-3000 típusú siklóbombát, amellyel csapást mértek egy ukrán katonai célpontra a Harkov megyei Lipcsi faluban – írja az Origo.
A FAB-3000 három tonnás nagy robbanásveszélyes légibomba univerzális tervezési és korrekciós modullal ellátva.
Kiterjesztett fegyverhasználati engedély
Az ukrán csapatok amerikai fegyverekkel csapást mérhetnek Oroszországon belüli célpontokra minden olyan helyen, ahol az orosz erők határon átnyúló támadást indítanak ukrán területen, nemcsak a harkivi terület határának közelében – erősítették meg amerikai tisztviselők a Politico-nak június 20-án.
Fotó: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
A tisztviselők tagadták, hogy ez érdemi politikai változás lenne Joe Biden amerikai elnök azon nyilatkozatához képest, amelyben engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikai fegyvereket használjon Oroszországban „kizárólag Harkiv térségének közelében”.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a PBS Newsnak június 17-én azt mondta, hogy
Ukrajna csapást mérhet „bárhol, ahol orosz erők átjönnek a határon az orosz oldalról az ukrán oldalra, hogy megpróbáljanak további ukrán területeket elfoglalni”.
Sullivan elmondta, hogy ha Moszkva támadást indítana a Szumi terület ellen, Kijev engedélyt kapna arra, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen Oroszországon belül a szumi határ közelében.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6987-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4735-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Összeül a NATO–Ukrajna Tanács az orosz hiperszonikus rakétacsapás miatt – frissül
- Putyin üzent a fegyverszállító országoknak
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
