2024.04.30. 08:08
Több száz palesztinpárti tüntető foglalta el a Columbia Egyetem főépületét
Az izraeli–palesztin háború 207. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztinokat támogató diákok sátortábora a New York-i Columbia Egyetemen
Forrás: MTI/AP
Fotó: Stefan Jeremiah
Izraeli miniszterelnök: gyűlölet bűncselekmény lenne, ha az ICC elfogatóparancsot adna ki izraeli vezetők ellen
Antiszemita gyűlölet bűncselekmény lenne, ha a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICC) elfogatóparancsot adna ki az ország vezetői ellen - jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden egy, a közösségi médiában közzétett videóban.
Sem Hágában, sem máshol hozott semmilyen döntés nem árthat a háború összes céljának elérését célzó eltökéltségünknek
- mondta az izraeli miniszterelnök a közösségi médiában is közzétett videóüzenetében. Netanjahu botrányosnak nevezte egy ilyen lépés lehetőségét. Indoklása szerint a hágai bíróságot, más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, a zsidó nép ellen elkövetett holokauszt nyomán hozták létre, hogy megakadályozzák a jövőbeni népirtásokat.
"A Nemzetközi Bíróság most mégis megpróbálja a vádlottak padjára ültetni Izraelt. A vádlottak padjára próbál minket ültetni, miközben a népirtó terroristák és rezsimek ellen védjük magunkat, természetesen Irán ellen, amely nyíltan a zsidó állam felszámolásáért tevékenykedik" - tette hozzá.
Első alkalommal fognak a háború szabályai szerint, létéért küzdő demokratikus országot háborús bűnökkel vádolni
- vélekedett Netanjahu. Leszögezte: "az izraeli hadsereg, a világ egyik legerkölcsösebb hadserege. Számos olyan intézkedést tesz a civil áldozatok megelőzésére, amelyeket egyetlen másik hadsereg sem".
Az elmúlt napokban egyre nagyobb aggodalomra ad okot Izraelben a magas rangú kormányzati és katonai tisztviselők ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs lehetősége. A Gázai övezetben az ICC háborús bűnökkel foglalkozó ügyészei kihallgatták több olyan kórház személyzetét, ahol izraeli egységek harcoltak.
A hágai Nemzetközi Törvényszék akkor adhat ki elfogatóparancsot magas rangú kormányzati vagy katonai vezetők ellen, ha bizonyítékot szerez arról, hogy háborús bűnt követtek el, és ebben az esetben a bíróság tagállamai kötelesek lesznek letartóztatni és kiadni Hágának a vádlottakat, ha földjükre lépnek.
ENSZ-főtitkár: megállapodás nélkül a helyzet exponenciális elmérgesedése fenyeget
António Guterres ENSZ-főtitkár kedden ismételten felszólította Izraelt és a radikális iszlamista Hamászt tűzszüneti megállapodás megkötésére, amelynek hiányában szerinte a közel-keleti helyzet exponenciális elmérgesedése fenyeget.
"A gázai övezeti lakosok, az izraeli túszok és családjaik, valamint a térség és az egész világ érdekében hangsúlyozottan arra bíztatom Izrael kormányát és a Hamász vezetését, hogy most jussanak egyezségre" - mondta Guterres New Yorkban.
E nélkül a háború "a Gázai övezetben és az egész térségben is hatványozottan elmérgesedhet".
A portugál politikus egyben hangsúlyozta, hogy a palesztinok lakta övezet déli szegletében található Rafah elleni esetleges izraeli támadás "elviselhetetlen eszkalációt" jelentene. A városban több mint egymillió civil keresett menedéket a harcok elől.
Kairóban jelenleg közvetett tárgyalások folynak a konfliktus szereplői között újabb fegyvernyugvásról, valamint a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon engedéséről izraeli börtönökben raboskodó palesztin foglyokért cserébe.
Guterres egyben megjegyezte, hogy fokozatos előrelépések történtek "a teljesen megelőzhető, emberi tevékenységből fakadó" éhínség megelőzése végett a Gázai övezet északi részén. Kiemelte ugyanakkor, hogy további segítségre van szükség.
Felszólította Izraelt, hogy tartsa be korábbi ígéretét azzal, hogy megnyit még két átkelőt, amelyeken keresztül Jordániából, illetve az asdodi kikötőn keresztül beáramolhatnak a humanitárius segélyek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatások szétosztásának egyik akadálya, hogy nem szavatolt a munkások és civilek biztonsága.
Több száz egyetemista tüntetett Libanonban
Libanon egyetemein országszerte több száz egyetemista tartott Izrael elleni tüntetést kedden, amelyet a résztvevők elmondása szerint az Egyesült Államokban megrendezett hasonló tüntetések inspiráltak - jelentette a Reuters hírügynökség.
Ez az első ilyen diáktüntetés Libanonban. A tüntetők Bejrút és más városok egyetemein gyűltek össze, palesztin zászlót lobogtattak, plakátokat tartottak föl és egyetemeiktől az Izraellel partnerségben álló vállalatok bojkottálását követelték.
A Bejrúti Amerikai Egyetem (AUB) egyik hallgatója kijelentette, hogy a diákok szerint a palesztin ügyért megéri kockáztatni akár a diplomaszerzést is.
Látván a palesztinokat a Gázai övezetben és azokat a tanulókat, akik elvesztették egyetemüket, életüket és családjukat, nem számít számunkra annyira a végzettség, mint a felszabadított Palesztina, amely a folyótól a tengerig tart
- mondta az idézett hallgató, hozzátéve, hogy a résztvevőket az amerikai tüntetések, különösképp a Columbia Egyetemen megrendezett tüntetés inspirálta. A "folyótól a tengerig" a Jordánra és a Földközi-tengerre utal, és a Hamász manifesztumában is szerepel, mint "felszabadítandó" terület, beleértve a mai Izrael Állam területét is.
Az AUB diákjai hivatalos engedélyt kaptak a vezetőségtől a két órás tüntetésre. Az eseményen nagyjából kétszázan vettek részt, és a tüntetők mozgását az egyetem területén a biztonsági őrök korlátozták.
Tiltakozás volt a Libanoni Amerikai Egyetemen is, ahol a demonstráció során "Halál Amerikára!" kiáltások is elhangzottak.
Az UNRWA független vizsgálatot sürget gázai alkalmazottai letartóztatása és halála ügyében
Az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNWRA) vezetője kedden független vizsgálatot sürgetett gázai alkalmazottaik feltételezhető letartóztatása és megölése miatt.
Az UNRWA azzal vádolta Izraelt, hogy a Gázai övezetben több mint hét hónapja folyó konfliktus alatt létesítményeit is célba vette, alkalmazottai közül 182 embert megöltek, és több mint 160 menedékházát ért találat, ami az izraeli bombázások elől menekülő több száz ember halálát okozta.
Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője genfi sajtótájékoztatóján jelentette be: azt kérte az ENSZ-tagállamoktól, hogy támogassák független vizsgálat lefolytatását, amely rávilágítana, mennyire semmibe veszik a nemzetközi szervezetet, mielőtt még ez válna az új normává.
Lazzarini felidézte, hogy Izrael márciusban megakadályozta, hogy Gázába látogasson, de vasárnap megint oda akar utazni, és mint mondta, reméli, hogy az izraeliek beengedik.
Fotó: Salvatore Di Nolfi / Forrás: MTI/EPA/Keystone
Gázai övezetben az UNRWA a legnagyobb humanitárius segélyszervezet. Mintegy 13 ezer alkalmazottja egyebek mellett iskolákat működtet és szociális szolgáltatásokat nyújt a gázai lakosság nagy részét alkotó menekültek számára.
Izrael azzal vádolja a szervezetet, hogy 19 alkalmazottja részt vett a Hamasz terrorszervezet október 7-i támadásában Izraelben, amelynek 1200 halálos áldozata volt, és amire válaszul Izrael katonai offenzívát indított a Gázai övezetben. A Hamász ellenőrzése alatt álló Gázai övezet egészségügyi hatóságai szerint a palesztin terrorszervezettel való leszámolásért indított offenzívának már több mint 34 ezer palesztin halálos áldozata volt.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő az UNRWA bezárására szólított fel, mivel közlése szerint a szervezet csak a palesztin menekültek kérdésének napirenden tartását akarja elérni. Izrael egyelőre nem állt elő bizonyítékokkal, amelyek igazolnák, hogy az UNRWA alkalmazottai jelentős számban a terrorista csoport tagjai lettek volna. Lazzarini pedig elmondta, hogy néhány ország kivételével a többi tagállam már feloldotta az izraeli vádak miatt korábban zárolt adományait. Emellett a hivatal további 115 millió dollárt gyűjtött magánadományokból – tette hozzá.
Lazzarini közlése szerint áprilisban több élelmiszert és humanitárius segélyt sikerült Gázába eljuttatni, de még nagyon távol vannak attól, hogy az embereket meg tudják menteni az éhezéstől.
Az UNRWA alkalmazottai elleni gyanúsításokkal kapcsolatban közben az ENSZ újabb vizsgálatot folytat.
A Nemzetközi Bíróság elutasította Nicaragua Németországgal szembeni kérelmét
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) kedden kihirdetett döntésében elutasította Nicaragua kérelmét, hogy kötelezze Németországot az Izraelnek nyújtott katonai és pénzügyi segítség leállítására és az ENSZ palesztin menekültügyi ügynöksége (UNWRA) finanszírozásának megújítására.
Nicaragua a március 1-jén indított eljárás keretében arra kérte a hágai székhelyű testületet, hogy kötelezze Berlint az Izraelbe irányuló fegyverexport leállítására, és vonja vissza az UNRWA finanszírozásának leállítására vonatkozó döntését, arra hivatkozva, hogy a Gázai övezetben fennáll a népirtás komoly veszélye.
Az ENSZ hágai székhelyű bírósága kedden meghozott döntésének kihirdetésekor Naváf Szalám elnöklő bíró azt mondta: „ilyen végzés kiadásának jogi feltételei nem teljesülnek”. Közölte: a Nemzetközi Bíróság bírái úgy döntöttek, nem adnak ki sürgősségi rendeleteket az Izraelbe irányuló német fegyverexport leállítására vonatkozóan.
„A felek által előterjesztett információk és jogi érvek alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a körülmények jelen állás szerint nem teszik szükségessé hatáskörének gyakorlását ideiglenes intézkedések meghozatalára” – fogalmazott Szalám, majd hozzátette: a bíróság továbbra is mély aggódalmát fejezi ki a gázai palesztinok életkörülményei miatt, különös tekintettel az élelmiszer és más alapvető szükségletek tartós és széles körű hiányára.
Németország alaptalannak nevezte Nicaragua vádjait, visszautasította, hogy a fegyverszállításokkal megsértette volna a népirtásról szóló egyezményt vagy a nemzetközi humanitárius jogot, és azzal érvelt, hogy „nincs ténybeli vagy jogi alapja” az állításoknak, amelyek szerint Németország Gázában népirtást segít elő azzal, hogy fegyvereket szállít Izraelnek.
Németország Izrael egyik legnagyobb fegyverszállítója, a gazdasági minisztérium adatai szerint 2023-ban 326,5 millió euró értékben adott el katonai felszereléseket és fegyvereket az zsidó államnak.
Tüntetők elfoglalták a Columbia Egyetem főépületét, másutt a rendőrség lépett közbe
A palesztinpárti tüntetők, – akik saját magukat „a Columbia közösségének autonóm csoportjának” nevezik – éjszaka betörték az egyetem vezetőségének épülete, a Hamilton Hall bejáratát. Az ablakokból nagyméretű, „Intifáda”, azaz Izrael elleni palesztin felkelés, feliratú transzparenst függesztettek ki és palesztin zászlót tűztek ki.
A cselekedetet eszkalációnak nevezve azt közölték, hogy addig nem hajlandók távozni, amíg az egyetem vezetése nem teljesíti követelésüket, ami az Izraellel való kapcsolatok megszakítása, a pénzügyi átláthatóság, valamint a tiltakozók számára büntetlenség.
Az épületfoglalás azt követően történt, hogy hétfőn a tüntetők nem teljesítették az egyetem vezetésének felszólítását, ami a tábor felszámolására vonatkozott. Ezt követően az intézmény elkezdte értesíteni a diáktüntetőket hallgatói jogviszonyuk felfüggesztéséről, ugyanakkor hétfő éjszaka arról is tájékoztatta őket, hogy amennyiben vállalják az egyetem szabályzatának betartását befejezhetik a félévet.
A történtek nyomán az egyetemi biztonsági személyzet szigorú beléptetési szabályokat léptetett életbe a Columbia Egyetem területének bejáratánál, ahova csak az ott lakó diákokat, és alkalmazottakat engedik be.
A Columbia magánintézmény, ahol New York város rendőrsége csak az egyetem vezetésének kérésére avatkozhat be, ami hétfő kora délelőttig nem történt meg.
A szintén keleti parton működő Yale Egyetemen kedden helyi idő szerint kora reggel a rendőrség körbekerítette a tüntetők sátortáborát, felszólította őket a távozásra, és közölte, hogy, aki nem teljesíti az utasítást, letartóztatásnak néz elébe.
Az Észak-Karolinai Egyetem Chapel Hill-i területén is voltak letartóztatások kedden reggel. Az intézmény vezetése kora reggeli határidőt szabott a tiltott gyülekezés felszámolására, majd miután ez nem történt meg a hatóság közbelépett. Az egyetem rektora a tüntető diákok számára kizárást helyezett kilátásba, valamint közölte, hogy aki megszegi a szabályokat, az nem szerezhet diplomát az intézményben. A rendőrség szerint a letartóztatott tüntetők közül többen nem egyetemi hallgatók voltak.
A texasi Austinban a rendőrség könnygázt is használt a tiltakozók megállítására hétfőn, akik a Texasi Egyetem főépülete felé tartottak. Azt megelőzően a hatóság többeket őrizetbe vett, és próbálta eltávolítani a tüntetőket az egyetemi területről.
A Utahi Egyetemen hétfő éjszaka a rendőrség többeket őrizetbe vett, miután az egyetemi vezetés távozásra szólította fel őket.
Az egyetemi megmozdulások az Egyesült Államok számos egyéb intézményén is folytatódtak kedden, így Kalifornia intézményeiben, a Virginiai Egyetemen és a Pennsylvaniai Egyetemen, amelynek vezetése tárgyalásokat folytat az Izrael ellen tüntető csoportokkal.
Összesítések szerint az Egyesült Államok mintegy 200 intézményén indultak palesztinpárti tüntetések, és a vasárnapi statisztikák már 900 őrizetbe vételről szóltak.
ENSZ: aggodalomra ad okot az Izrael ellen tüntető amerikai egyetemistákkal szembeni rendőri fellépés
„A rendőrök egyes, a tüntetők oszlatását célzó intézkedései több egyetemen is túlzóan kemények és aránytalonok voltak” – írta Volker Türk, hozzátéve, hogy „a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jog a társadalmi alapjogok közé tartozik, főleg olyan kérdésekben mint például a megszállt palesztin területeken zajló fegyveres konfliktus ügye, amelynek megítélését komoly nézetkülönbségek övezik”.
Fotó: Stefan Jeremiah / Forrás: MTI/AP
Kiemelte ugyanakkor, hogy
„a tüntetők valós vagy megalapozatlan antiszemita, valamint palesztin- vagy arabellenes megnyilvánulásai és viselkedése is egyaránt elfogadhatatlan és büntetendő, mert az erőszakra vagy a vélemények különbözősége miatti gyűlöletre való uszítás megdöbbentő és elítélendő”.
Volker Türk hangsúlyozta, hogy az ilyen veszélyes megnyilvánulások már a múltban is rövid időn belül vezettek erőszakos cselekményekhez, de véleménye szerint „ezek ellen nem radikálisan és csoport-, hanem egyéni szinten kell fellépni, hogy ne az egész közösség bűnhődjön egy-egy tüntető elfogadhatatlan nézetei miatt”; hozzátéve, hogy
a „szólásszabadság jogszerű gyakorlása nem torkollhat az erőszakra és gyűlöletre uszításba”.
Az Egyesült Államokban április 18-án, a New York-i Columbia egyetemen kezdődött palesztinpárti tiltakozások a hétvégi összegzések szerint mintegy 200 felsőoktatási intézményre terjednek ki. A tüntető diákcsoportok több helyütt használtak zsidóellenes jelszavakat, általános követelésük pedig az, hogy intézményeik szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel vagy azon vállalatokkal, amelyeket szoros kapcsolatok fűznek Izraelhez. A tiltakozások kezdete óta több mint 500 egyetemistát, egyetemi oktatót és aktivistát igazoltatott illetve vett őrizetbe hosszabb-rövidebb időre a rendőrség, egyes tüntetők ellen pedig eljárást is indítottak.
Izraeli miniszterelnök: hamarosan kezdődik a Rafah elleni támadás
Hamarosan kezdődik a Rafah elleni támadás, a háborús célokban nincs változás – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a harcokban elesettek és a Hamász által elrabolt emberek családtagjaival kedden.
Nincs változás a háború céljaiban. Lesz támadás Rafahban, és nem adjuk meg magunkat a Hamásznak. Megkezdtük a lakosság evakuálását Rafahból, és hamarosan megtörténik a hadművelet
– mondta a politikus.
„Ugyanakkor megállapodásra is törekszünk, de kizárt a háború leállítása". (...) „A Hamász egy dologhoz ragaszkodik: a háború végéhez, és ezt soha nem fogja megkapni” – jelentette ki az izraeli kormányfő.
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA pool
Izrael jelenleg a tűzszüneti és fogolycsere-megállapodásra tett egyiptomi javaslatra adandó, szerda estére ígért Hamász-válaszára vár. Az indítvány szerint a felek tíz hétre felfüggesztik a gázai harcokat, és ezalatt kicserélnek 33 izraeli túszt és mintegy kilencszáz, izraeli börtönökben őrzött palesztin foglyot.
A fegyverszünetet ezután napi egy túsz elengedésével meghosszabbíthatják, és a második szakaszban ismét tízhetes fegyverszünetet kötnének, amelynek során Izrael és a Hamász további túszok szabadon bocsátásáról és a harcok akár egy évre szóló szüneteltetéséről tárgyalna.
Izrael nem zárkózott el attól, hogy az övezet északi részéről evakuált palesztinok visszaköltözzenek Gáza déli részére izraeli biztonsági ellenőrzés nélkül, esetleg egyiptomi felügyelettel. Izrael ugyanakkor semmilyen körülmények között nem fog beleegyezni a háború befejezésének deklarálásába – mondta a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálnak egy meg nem nevezett vezető tisztségviselő.
Hezbollahhal is kitörhet a háború
Izrael egyre kevésbé bírja türelemmel, hogy északi határán 60 ezer embert evakuálnia kellett. A Hezbollahhal vívott háború azonban még a Hamász elleni harcnál is durvább lehet – írja a Világgazdaság.
A Hamász október 7-i támadása óta ugyan szinte mindennaposak a tűzharcok Izrael északi határán is az izraeli hadsereg (IDF) és a Hezbollah között, ám a széles körű háborút eddig sikerült elkerülni, ám úgy tűnik, hogy az rohamosan közeledik.
Fotó: Haszan Ammar / Forrás: MTI/AP
A két fél legutóbb 2006-ban vívott egymással háborút, ám azóta a Hezbollah komoly fegyverarzenált halmozott fel, míg a siíta szervezet harcosainak kiképzésében a Bassar Aszad vezette szíriai rezsim katonái segítettek az elmúlt évtizedben.
A palesztin csoport azonban eddig csak egy vékony sávot támadott a határ szélén, hogy lekösse az IDF erőit, ám
a zsidó állam egyre inkább úgy tűnik, hogy készen áll a határtól távolabbra tolni a szervezet fegyvereseit.
Ugyanis a Hezbollah akciói miatt mintegy 60 ezer izraelinek kellett elhagynia otthonát az ország északi részén, amit Jeruzsálem egyre kevésbé hajlandó eltűrni, ezért szaporodnak a Hezbollah elleni támadást követelő hangok az országban.
A cikk IDE KATTINTVA folytatódik.
Jeruzsálemben agyonlőttek egy rendőrt megkéselő török turistátAgyonlőttek az izraeli biztonsági erők egy török turistát, aki késével rendőrre támadt Jeruzsálemben – közölte az izraeli rendőrség kedden. Az óvárosban egy harmincéves rendőr megsebesült a Szulejmán szultán utcában, a Virágkapu közelében, amikor egy arra járó férfi megkéselte. A közelben tartózkodó rendőrök lelőtték a merénylőt. A késelő a harmincnégy éves Hasszan Szkalanan török turista volt, aki hétfőn lépett be Izraelbe Jordániából az Allenby hídnál található határállomáson. A támadás után a Templomhegy minden bejáratát lezárták. |
Joe Biden amerikai elnök felszólította Katart és Egyiptomot, gyakoroljanak nyomást a Hamász szélsőséges szervezetre
Joe Biden amerikai elnök felszólította Katar és Egyiptom vezetőit, hogy a gázai tűzszünetről szóló tárgyalások részeként „tegyenek meg mindent” a Hamász túszainak szabadon bocsátása érdekében – közölte hétfőn a Fehér Ház.
Fotó: Chris Kleponis / Forrás: MTI/EPA pool
Washington, Doha és Kairó hónapok óta közvetít, hogy fegyverszünet szülessen a palesztin területen, amelyet a Hamász szélsőséges szervezet október 7-i véres támadása óta Izrael könyörtelenül bombáz és teljesen ostromol.
Egyiptom, Katar és a Hamász képviselői hétfőn Kairóban találkoztak, és a palesztin mozgalom várhatóan választ ad a túszok szabadon bocsátásával egybekötött második gázai tűzszüneti javaslatra.
Az amerikai elnök Tamím bin Hamad ál-Száni sejkkel katari emírrel és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel is megbeszélést folytatott „a jelenleg napirenden lévő megállapodásról” – közölte a Fehér Ház két, szinte azonos tartalmú közleményben.
Biden sürgette a két, az Egyesült Államokhoz igen közel álló arab vezetőt, hogy „tegyenek meg mindent a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátása érdekében, mivel ez az egyetlen akadálya az azonnali tűzszünetnek”.
Egy Hamászhoz közeli forrás az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a palesztin mozgalom küldöttsége Kairóból Dohába utazott, ahol a politikai irodája található, és hogy hamarosan válasz születik a kérdésben.
Rijádban az amerikai diplomácia vezetője, Antony Blinken hétfőn azt mondta, hogy „reméli”, hogy a Hamász kedvezően fog reagálni Izrael „rendkívül nagylelkű” ajánlatára.
Ez „40 napos tűzszünetet”, valamint „több ezer palesztin fogoly szabadon bocsátását tartalmazza a túszok szabadon bocsátásáért cserébe”
– mondta a brit diplomácia vezetője, David Cameron, aki szintén a szaúdi fővárosban tartózkodott. A háború kezdete óta egyetlen egyhetes tűzszünetet vezettek be november végén.
Számos humanitárius szervezet rosszallása ellenére Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt állítja, eltökélt szándéka támadást indítani a Gázai övezet déli részén fekvő, túlzsúfolt Rafah városa ellen, amely a kitelepítettek hatalmas táborává vált, ahol csaknem másfél millió palesztin él katasztrofális higiéniai körülmények között.
Ez történt hétfőn:
