2024.03.22. 13:36
Sulyok Tamás: kiemelt fontosságú a párbeszéd elmélyítése Magyarország és Lengyelország között
Magyarország köztársasági elnöke feleségével közösen munkalátogatást tesz Lengyelországban a lengyel–magyar barátság napja alkalmából.
Sulyok Tamás köztársasági elnököt (b) fogadja Andrzej Duda lengyel államfő a lengyelországi Ószandecen 2024. március 22-én
Forrás: MTI/Sándor-palota
Fotó: Érdi Róbert
Sulyok Tamás: kiemelt fontosságú a párbeszéd elmélyítése Magyarország és Lengyelország között
Kiemelten fontos a párbeszéd fenntartása és elmélyítése Lengyelország és Magyarország között – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken Andrzej Duda elnökkel közös sajtótájékoztatóján a dél-lengyelországi Ószandecen (Stary Sacz).
A magyar köztársasági elnök munkalátogatásra érkezett Lengyelországba a lengyel-magyar barátság napja (március 23.) alkalmából.
Sulyok Tamás emlékeztetett arra, hogy a lengyel-magyar barátság több mint ezer évre tekint vissza, mélyen gyökerezik a magyar társadalomban. Hozzátette: nekünk kelet-közép-európaiaknak közös a sorsunk és közösek a feladataink, és ez köti össze a két országot Szent Kinga óta.
A magyar elnök elmondta:
a megbeszélésen szó esett egyebek mellett a Három Tenger Kezdeményezésről, a haderőfejlesztés fontosságáról, a kisebbségekről és az országok közti kereskedelmi kapcsolatokról is.
Két olyan nemzetről van szó, amely megbecsüli és értékeli a szabadságot
– mutatott rá Sulyok Tamás, kiemelve: a magyarok és a lengyelek mindig tudták, hogy a szabadságért harcolni kell, és a történelem mindig igazolta, hogy a két ország csak összefogva, együttműködve tud Európa szabad, egyenrangú, gyorsan fejlődő állama, nemzete lenni.
Sulyok Tamás közölte: a két országnak több közös érdeke van a külpolitikában is. Magyarország büszke arra, hogy honvédelmi kiadásai elérik a GDP-je két százalékát, és a haderő fejlesztése számára is fontos, ahogy Lengyelországnak is.
Fotó: Érdi Róbert / Forrás: MTI/Sándor-palota
A nemzeti kisebbségek is összekötik a két országot, és miután például Kaposváron él lengyel kisebbségi közösség, ezért meghívja Andrzej Duda elnököt jövőre Kaposvárra megünnepelni a lengyel-magyar barátság napját.
Sulyok Tamás kiemelte:
mindketten nyitottak a párbeszédre és az együttműködésre, amely az eltérő álláspontok közelítése szempontjából fontos.
Elmondta azt is: Lengyelország 2023-ban Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, s ez lényeges tényező az országok kapcsolatában. A két ország törvényhozó szervei és parlamentjei között is intenzívek a kapcsolatok – tette hozzá.
A Három Tenger Kezdeményezésről és a Bukaresti Kilencekről elmondta, hogy Andrzej Duda és ő maga is fontosnak tartja ezeket. Minden olyan projekt, amely a Közép-Európai kohéziót támogatja, a gazdasági fellendülést támogatja, kiemelten hasznos – fogalmazott a magyar köztársasági elnök.
Sulyok Tamás szombaton Szent Hedvig sírjánál helyezi el az emlékezés koszorúját a waweli székesegyházban.
Andrzej Duda: Lengyelország és Magyarország élenjárók a NATO-ban a védelmi kiadásokat illetően
Lengyelország és Magyarország élenjárók a NATO-ban a védelmi kiadásokat illetően – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök pénteken a délkelet-lengyelországi Ószandecben (Stary Sacz) Sulyok Tamás magyar köztársasági elnökkel közös sajtóértekezletén.
A magyar-lengyel barátság napja alkalmából megrendezett találkozót követő sajtóértekezleten a lengyel elnök biztonságpolitikai kérdésekről is beszélt, így került szóba a NATO-tagországok védelmi kiadása.
Bátran mondhatom, hogy Lengyelország és Magyarország egy szinten állnak, Magyarország már régóta a bruttó hazai termék (GDP) több mint 2 százalékát, jelenleg pedig 3 százalékát szánja erre"
– jelentette ki Duda. Hozzátette: Lengyelország a GDP több mint 4 százalékát fordítja a védelemre.
„Kimondható, hogy ebben a tekintetben élénjárók vagyunk a NATO követelményeinek teljesítésében” – szögezte le Andrzej Duda. A „változó globális és európai biztonsági helyzetre”, ezen belül konkrétan az ukrajnai háborúra utalva megerősítette azt a már korábban is felvetett javaslatát, hogy a NATO-ban ismét emeljék fel a GDP 3 százalékára a védelmi kiadásokat, amint ez a hidegháború idején indokolt volt. „Oroszország akkor agresszióval fenyegette a világot és Európát, és ma is így tesz érvelt.”
Magyarország az idei év második felében átveszi az Európai Unió soros elnökségét, és 2025 első felében Lengyelországnak adja át.
Emiatt erről és az elnökségek prioritásairól is szó esett az államfők között, például az EU bővítéséről, ezen belül a Nyugat-Balkán országai, valamint Ukrajna és Moldova uniós integrációjáról – mondta. Hozzátette: az EU-t és a NATO-t illetően Lengyelország egyértelműen „a nyitott ajtók politikájának” a híve.
Az ENSZ-beli együttműködéssel kapcsolatban a két elnök megvitatta a gázai övezeti háború kérdését, annak hatását az európai biztonsági helyzetre, valamint egy újabb „nagy migrációs válság” veszélyét – közölte Duda. Ebben az összefüggésben arról biztosította Sulyok Tamást, hogy igény esetén a lengyel határőrség segít a magyar határ védelmében.
Andrzej Duda megköszönte Sulyok Tamásnak, hogy államfőként első külföldi útja Lengyelországba vezetett. Aláhúzta: elsősorban a helyi klarissza kolostort megalapító Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje emlékének köszönhetően Ószandecben lépten-nyomon szembe ötlenek a lengyel és a magyar történelem közös mozzanatai.
A pénteki ószandeci találkozóhoz fűződő ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, ugyanis ekkor avatta fel Lech Kaczynski akkori lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A köztársasági elnökök közös nyilatkozatukban kezdeményezték, hogy március 23-át nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.
