2024.02.01. 05:36
Nem léphetnek többé az ukrán Enerhoatom munkatársai a zaporizzsjai atomerőmű területére
708. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán tüzér az orosz állásokat készül lőni egy Bohdana önjáró löveggel a kelet-ukrajnai Bahmut térségében húzódó fronton 2024. január 26-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Herszoni kormányzó: orosz csapás végzett két francia segélymunkással Ukrajna déli részén
Orosz csapás végzett két francia önkéntes segélymunkással Ukrajna déli részén, Herszon megyében - közölte csütörtökön a helyi kormányzó.
Olekszandr Prokugyin Telegram-oldala szerint a két francia állampolgár Beriszlav településén vesztette életét, három másik külföldi pedig megsebesült. A rendőrség úgy tudja, egy ukrán állampolgár is van a sérültek között.
A helyi ügyészség szerint az orosz erők tömeges dróntámadást hajtottak végre a térség ellen délután négy óra magasságában.
Beriszlav a Dnyeper (Dnyipro) folyó nyugati partján fekszik, a térség gyakorta célpontja orosz tüzérségi és rakétacsapásoknak.
NAÜ: nem léphetnek többé az ukrán Enerhoatom munkatársai a zaporizzsjai atomerőmű területére
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat munkatársai csütörtöktől nem léphetnek be többé az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai nukleáris létesítmény területére – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
A zaporizzsjai atomerőmű vezetése arról tájékoztatott, hogy a jövőben csak olyan munkatársak dolgozhatnak ott, akik felvették az orosz állampolgárságot és szerződést kötöttek a létesítmény orosz üzemeltetőjével.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a jövő héten készül látogatásra Európa legnagyobb atomerőművébe. Az ügynökség közleménye szerint ennek során további információkat fog kérni a személyzetet érintő „új bejelentésről”.
Jelenleg mintegy 4500-an dolgoznak az erőmű területén, 940 jelentkezést még vizsgálnak, ismertette a NAÜ, hozzátéve, hogy Oroszországból is küldtek oda dolgozókat. Az atomerőműben a háború előtt 11 500-an dolgoztak.
Grossi hangsúlyozta, döntő jelentőségű, hogy a létesítményben szakképzett emberek dolgozzanak a nukleáris biztonság szavatolása végett. Hozzáfűzte, hogy a személyzetet jelentős mértékben csökkentették az ukrajnai háború kitörése óta. A NAÜ, amely felügyeleti tevékenységét helyben jelen lévő ellenőrei útján látja el, az év elején közölte, hogy szakembereinek megtiltották a belépést a létesítmény bizonyos részlegeibe, január közepén pedig arról számolt be, hogy ismét körbeaknázták az atomerőművet.
Ukrán déli parancsnokság: az ukrán erők öt csapást mértek a szevasztopoli repülőtérre
Az ukrán erők öt csapást mértek az orosz megszállás alatti Krím félszigeten lévő szevasztopoli Belbek repülőtérre – közölte Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerdán robbanások voltak a Krím félsziget több pontján.
Orosz híradások szerint hatalmas füst gomolygott a Belbek repülőtér fölött, a megszálló hatóságok légiriadót rendeltek el, és leállították a forgalmat a Krími hídon.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a tévéműsorban hozzátette, hogy az ukrán védelmi erők azért tudnak csapást mérni a félsziget orosz katonai infrastruktúrájára, mert megvannak erre az eszközeik.
Módszeresen és rendszeresen csapunk le, hogy csökkentsük a harcképességüket
– mondta. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Ukrajnának még több fegyverre és repülőgépekre is szüksége van, amelyeket a partnerországoktól remél megkapni. Kijelentette:
az oroszok katonai jelenléte a Krímben egyre csökken, annak köszönhetően, hogy az ukrán taktikai repülőpilóták a partnerországoktól kapott cirkálórakétákkal „tisztítják meg” a félszigetet.
A szóvivő elmondta, hogy Oroszország az ideiglenesen megszállt Krím öt repülőterét használja Ukrajna elleni támadásokra. Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be a Telegramon, hogy
péntekre virradó éjszaka különleges egységük katonái többször eltalálták és elsüllyesztették az orosz fekete-tengeri flotta Ivanovec nevű, hajóellenes rakétákkal felszerelt hadihajóját.
Növelik a drónok számát
Rusztem Umerov védelmi miniszter ukrán dróngyártó vállalatok képviselőivel találkozva közölte, hogy 2023-ban az ukrán dróngyártás volumene jelentősen megnövekedett, összesen több mint 200 ukrán cég van a piacon, amelyek pilóta nélküli repülőgépekkel vagy azokkal kapcsolatos szolgáltatásokkal és termékekkel foglalkoznak. Szavai szerint immár 67 ukrán drónmodellt fogadott el a védelmi minisztérium, és 58 gyártására már állami szerződést is kötöttek. Mint mondta, több százezer darab különböző típusú drónról van szó.
Kiemelte, hogy idén jelentősen megnövelik a fronton lévő drónok számát, amelyek szállítására már folyamatban van a hosszú távú szerződések megkötése.
Az ukrán légierő a Telegramon arról adott hírt, hogy múlt éjszaka az orosz hadsereg négy Sahid önmegsemmisítő drónnal támadta Ukrajnát, ezekből a légvédelem kettőt lelőtt. A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala is Telegramon közölte, hogy az orosz erők drónal rálőttek egy mentőautóra.
A járműben károk keletkeztek, de a benne ülők közül senki sem sérült meg.
A keleti országrészben lévő Harkiv megye ügyészi hivatala azt írta, hogy orosz támadó drónok tüzet okoztak Harkiv városban egy vállalkozás épületében, de senki sem sérült meg. Az éjjel a megyében Velikij Burluk település kórházát irányított légibombával találták el az orosz erők, négy helyi lakos sérült meg a támadásban.
Konferencia a gyermekekről
Rigában kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött csütörtökön az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekekről, a rendezvényt az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka nyitotta meg.
A rendezvényen kilenc, Ukrajnába visszatért gyermek meséli el, mit élt át oroszországi tartózkodása alatt.
Darja Heraszimcsuk, az ukrán elnök gyermekjogi képviselője közölte, hogy Kijev mintegy húszezer gyermeket azonosított, akiket az oroszok elhurcoltak. Hozzátette, hogy közülük eddig csupán néhány százan tértek vissza.
Az ukrán elnök újságírók lehallgatása miatt elbocsátotta a titkosszolgálat államvédelmi osztályvezetőjét
Oknyomozó újságírók lehallgatása miatt elbocsátotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) államvédelmi osztályának vezetőjét, Roman Szemencsenkót. A rendeletet csütörtökön tették közzé az elnök hivatalos honlapján.
Az SZBU kommentárjában közölte, hogy
ezt az osztályt „megerősítik és optimalizálják”, egyebek mellett annak érdekében, hogy garantálja az újságírók biztonságát és munkájuk akadálytalan végzését.
„A teljes körű háború körülményei között az SZBU folyamatosan változik, hatékony és harcképes kémelhárító ügynökségként optimalizálja magát, amely képes megvédeni az államot a lehetséges kihívások teljes skálájától. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy demokratikus Ukrajnát védünk, amelyben a nemzeti államiság megerősítése az egyik kiemelt prioritás, s ennek megvalósításához szavatolni kell a média akadálytalan munkáját és az újságírók biztonságát is” – írta közleményében a szakszolgálat. Hozzátette, hogy hamarosan benyújtják az államfőnek megfontolásra az osztály új vezetőjének javasolt személy nevét.
Az SZBU január közepén hozta nyilvánosságra, hogy belső vizsgálatot indított, mert illegálisan lehallgatták és videofelvételeket készítettek a korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó Bihus.Info internetes portál újságíróiról. A vizsgálat nyomán büntetőeljárást indítottak az információszerzés speciális technikai eszközeinek illegális használata címén.
Száztizenkét orosz tankot lőttek ki az ukránok
Az ukrán Nemzeti Gárda az év első hónapjaiban 112 orosz harckocsit semmisített meg vagy tett harcképtelenné, amelyek összértéke meghaladja a 300 millió dollárt – közölte csütörtökön Ihor Klimenko belügyminiszter.
A listán mintegy 10 T-90 „Proryv” (áttörés) harckocsi szerepel, amelyekkel Oroszország büszkélkedett.
A nemzeti gárdisták többször bebizonyították, hogy nincsenek áthatolhatatlan célpontok az ukrán drónok számára
– mondta Klimenko.
Elsüllyesztettek az ukránok egy orosz hadihajót a Krímnél
Az ukrán katonai hírszerzés csütörtöki közlése szerint speciális egységeik az éjszaka elsüllyesztették a Fekete-tengeri flotta egyik orosz Tarantul-osztályú Ivanovets rakétakorvettjét a megszállt Krímnél.
Az ukránok közzétettek egy videót, amelyen egy drón közeledik a hajóhoz, és az azt követő robbanás látható. Az Ivanovets ezt követően elsüllyedt – közölte a katonai hírszerzés.
Orosz hatóság: a Patriot rendszer MIM-104A típusú rakétáját használták az ukrán foglyokat szállító gép ellen
Az amerikai Patriot rendszer MIM-104A típusú irányított légvédelmi rakétáját használta az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os repülőgép lelövésére az ukrán hadsereg – foglalt állást csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).
A nyomozás során elvégzett szakértői vizsgálat következtetése szerint a helyszínen fellelt szilánkok a szerkezeti, geometriai jellemzőik és a rendelkezésre álló jelölések alapján a Patriot komplexum MIM-104A típusú légvédelmi irányított rakéta tervezési elemei
– áll az SZK által kiadott tájékoztatásban.
A hatóság közölte, hogy
a tragédia helyszínén holttestek több mint 670 darabját gyűjtötte össze, részben épségben maradt személyes iratokkal együtt, és azonosította az áldozatokat.
Az SZK szerint a szakembereknek az összes ukrán katonáról volt genetikai profiljuk, mivel a nyomozás során fogvatartottaktól kötelezően biológiai mintát vettek.
Az orosz védelmi minisztérium szerint január 24-én az oroszországi Belgorod megye légterében az ukrán fél lőtte le az orosz légierő Il-76-os katonai szállító repülőgépét, amely 65 ukrán foglyot szállított hadifogolycserére. Velük együtt a gépen utazó három orosz kísérő tiszt és a személyzet hat tagja is életét vesztette. Megállapították, hogy a gépre két légvédelmi rakétát indítottak Harkiv megye ukrán ellenőrzés alatt álló részéről, Lipci településről.
A csütörtöki hivatalos beszámoló szerint a repülőgép lezuhanása helyszínének vizsgálata során a szakértők két rakéta törzsének és mechanizmusának 116, angol nyelvű feliratokkal és jelölésekkel ellátott darabját találták meg. Az SZK a következő jelölések sorolta fel: ASSY 11455748, SN740179, ASSY 11461343, SN740206, ASSY 11461865, SN740207, Raytheon, CONFIDENTIAL classified by PATRIOT SECURITY CLASSIFICATION GUIDE DATED: 9/22/83 ADDENDA DATED 11/28/83 8/8/84 CONTRACT NO/DAAH01-86C-A018, 18876 ASSY, MARTIN MARIETA és 10253043-39 02 S/N 80025.
A tárgyakon a szakértői vizsgálat hexogén nyomait mutatta ki, akár 10 százalékot elérő oktogén szennyeződéssel, ami az SZK szerint külföldön gyártott robbanóanyagokra jellemző. A hatóság hozzátette, hogy a terrortámadás címén indított büntetőügyben a nyomozás folyamatban van.
Az orosz parlament alsóháza (Állami Duma) csütörtöki plenáris ülésén felhívással fordult az amerikai kongresszushoz, amelyben sürgette a „kijevi rezsim” terroristának minősítését és támogatásának megszüntetését, valamint segítséget kért a „terrorcselekmény” közvetlen elkövetőinek bíróság elé állításához. A dokumentum szerzői közölték: az Il-76-ost amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszer alkalmazásával semmisítették meg, és a történteket „szándékos és tudatos gyilkosságnak” minősítették, rámutatva, hogy az orosz–ukrán fogolycseréről és a fogolyszállítás útvonaláról előzetesen megállapodtak a felek.
A felhívás szerint nem ez volt az első eset, hogy Kijev „kegyetlenül lemészárolja fogságban lévő katonáit”. A duma emlékeztetett arra, hogy 2022. július 29-én amerikai HIMARS rakétavetővel mértek csapást a donyecki régióban lévő olenivkai börtönre, aminek következtében több mint ötven ukrán katona életét vesztette, több mint 70-en pedig megsebesültek. Kitértek arra is, hogy számos esetben használtak amerikai fegyvereket civilek elleni szándékos támadáshoz.
Az orosz képviselők szerint a neonáci ideológia és
„ezen ideológia ukrajnai megtestesülésének támogatása a kijevi klikket csak a terror folytatására és az erőszak fokozására provokálja, ami közelebb viszi a világot egy globális katasztrófához”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a nyugati országok nem hajlandók részt venni az Il-76-os lelövésének nemzetközi vizsgálatában, mert attól félnek, hogy kiderülne az érintettségük. Ugyanakkor említést tett arról is, hogy Európában egyesek „papírt kérnek” a lehetőség megfontolásához.
„Senki sem lesz közülük érdekelt abban, hogy lefolytassák a vizsgálatot, és önmagukra bukkanjanak” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint a Nyugat immár „közvetlen résztvevője ennek a fegyveres konfliktusnak”
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kijelentette: Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy az Il-76-os ügyében nemzetközi vizsgálatot folytassanak le.
„Az amerikai állampolgároknak tudniuk kell, hogy mire használják a pénzüket. Biden és csapata bűnrészessé tette az amerikaiakat egy véres tragédiában” – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki Telegram-bejegyzésében az SZK közleményét és az orosz alsóház felhívását kommentálva.
Zaluzsnyij népszerűsége vetekszik Zelenszkijével
Egy brit elemzés szerint az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij tábornok akár politikai fenyegetést is jelenthet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára, ezért igyekszik őt eltávolítani a hadsereg éléről. Míg Zelenszkij külföldön vitathatatlanul Ukrajna arca, addig Zaluzsnyij hazai népszerűsége már az elnőkével vetekszik.
Fotó: Sergei Chuzavkov / Forrás: AFP
Ahogy az ukrajnai háború második évének végéhez ér, nyoma sem maradt az ukrán elit korábbi egységének
– mondja Konstantin Skorkin, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért politikai elemzője. "Minél tovább tartanak a harcok, annál csábítóbb valakit hibáztatni, és annál valósabb a belső destabilizáció veszélye."
A németek nagy része fél egy orosz támadástól
A háborús retorika és az ukrajnai háború eszkalációjára, egy esetleges Európa és Oroszország közötti háborúra való figyelmeztetések okán a németek 46 százaléka aggódik amiatt, hogy Moszkva támadást indíthat országuk ellen, derül ki egy friss felmérésből. A BILD számára készített INSA közvélemény-kutatás során 1001 főt kérdeztek erről, a válaszadók 44 százaléka mondta azt, hogy jelenleg nem tart attól, hogy Oroszország megtámadná Németországot – írja a V4NA.
Fotó: Alessandro Guerra / Forrás: MTI/EPA
A felmérésből az is kiderült, hogy
tízből négy német (39 százalék) már elkezdte felhalmozni a szükségkészleteket háború kitörése esetére.
Aggasztó, hogy csak minden hatodik megkérdezett mondta azt, hogy tudja, hová kell mennie vészhelyzet esetén. A lap megjegyezte, hogy ez valószínűleg annak köszönhető, hogy Németország hatszáz légvédelmi óvóhelye közül jelenleg egy sem működik, mivel a kormány 2007-ben megszüntette a háborús bunkerek karbantartását.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Ukrajna csapást mért egy krími repülőtérre, Oroszország ezt tagadja (videó)
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy meghiúsított egy 20 rakétával indított támadást a Krím-félszigeten, annak ellenére, hogy ukrán felvételeken robbanások láthatók egy légitámaszponton.
A minisztérium közölte, hogy 17 rakétát lőttek le a Fekete-tenger felett, és további hármat a félsziget felett, miután Mikola Olescsuk ukrán légierő parancsnoka bejelentette, hogy sikeres csapást mértek a belbeki légitámaszpontra. A minisztérium szerint ukrán rakéták töredékei estek csupán egy katonai egység területére Ljubimovkában.
Az Olescsuk által közzétett videó azonban állítólag több robbanást mutat be a félsziget délnyugati csücskében, Oroszország fő szevasztopoli haditengerészeti bázisa közelében található repülőtéren.
Csaknem 8700-an érkeztek Ukrajnából szerdán
Magyarország területére 2024. január 31-én az ukrán–magyar határszakaszon 4415 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4251 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
