2024.02.20. 08:21
Musk elárulta, hogy mikor kellett volna békét kötni az orosz–ukrán háborúban
727. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Kijev, 2024. február 19. Az Ukrán Önkéntes Hadsereg (UDA) kiképzésén vesznek részt ukrán civilek Kijev térségében 2024. február 17-én
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Navalnij - Az EU külügyi szolgálata bekérette az orosz ügyvivőt
Michael Siebert, az EU külügyi szolgálatának Kelet-Európáért, Oroszországért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója bekérette Oroszország Európai Unió melletti ügyvivőjét, Kirill Logvinovot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála ügyében - közölte a brüsszeli testület kedden.
A külügyi szolgálat sajtóközleménye szerint
"az uniós fél közölte felháborodását Navalnij halála miatt, amiért a végső felelősség Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az orosz hatóságokat terheli".
Michael Siebert felszólította Oroszországot, hogy tegye lehetővé Alekszej Navalnij halála körülményeinek független és átlátható nemzetközi kivizsgálását.
Sürgette továbbá Moszkvát, hogy haladéktalanul adja át a politikus holttestét a családjának, és tegye lehetővé számukra a temetés megszervezését.
"Oroszországnak azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engednie az összes többi politikai foglyot, azokat is, akiket azért tartoztattak le országszerte, mert tiszteletüket fejezték ki az elhunyt orosz politikus iránt"- hívta fel a figyelmet az uniós külügyi szolgálat.
Kijev határozott választ vár az EU-tól a gazdatüntetések miatti ukrán-lengyel határzárra
Tájékoztatták az Európai Bizottságot az ukrán hatóságok az ukrán-lengyel határzárral kapcsolatos helyzetről, és határozott választ várnak - jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter kedden az X közösségi portálon tett bejegyzésében.
A tárcavezető szerint a lengyel gazdák lépései aggodalomra adnak okot.
A gabonának egy tehervonatból a vágányokra öntése és az utasforgalom akadályozása a határon nem tiltakozás, hanem a közrend megsértése. Az ilyen módszerek nem felelnek meg egy európai országban elvárt magatartási normáknak
- hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a folyamatos orosz agresszióra tekintettel rendkívül fontos, hogy fenntartsák Ukrajna szárazföldi határainak működőképességét. "Rendkívüli a jelentősége annak, hogy a határ ne váljon az ilyen akciók túszává" - szögezte le Szviridenko.
Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter szintén az X-en a lengyel gazdák tetteit "a lengyel és az ukrán nép szétválasztására irányuló politikai provokációnak" nevezte.
Két éven át ukrán gazdák golyóálló mellényben gyűjtötték a gabonát, ágyúzások közepette és aknaveszély mellett
- emelte ki a miniszter. Megismételte, hogy
az ukrán hadsereg külső segítség nélkül egymaga alakított ki folyosót a Fekete-tengeren, és ezen halad át az ukrán gabonaexport 90 százaléka.
Hangsúlyozta, hogy a gabonaexport nemcsak Ukrajna számára a "túlélés kérdése", hanem kulcsfontosságú a globális élelmezésbiztonság szempontjából is.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy a lengyel gazdák továbbra is teljes blokád alatt tartanak hat átkelőt a két ország között, két helyen viszont délután már átengedték a személyszállító járműveket.
Kedd délben az ukrán fuvarozók is tiltakozásba kezdtek a lengyel határ ellenőrzőpontjain, válaszul a lengyel tüntetők kamionok blokádjára.
Volodimir Mihalevics, az ukrán nemzetközi közúti fuvarozók egyesületének elnöke a Szuszpilne közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a békés tüntetés három ellenőrzőponton zajlik, és március 15-ig tart, vagy amíg a határokat fel nem oldják a lengyel tüntetők. "Vagy mindenki áll, vagy mindenki megy. Nem lehet olyan helyzet, hogy az ukrán autók állnak, és a lengyelek mennek" - szögezte le.
Oleh Dubik, az ukrán fuvarozók lvivi (lembergi) szakszervezetének elnöke közölte, hogy három társadalmi szervezet vesz részt az akcióban. Kijelentette, hogy a lengyel kamionokat ugyanolyan késéssel engedik be Ukrajna területére, mint amilyen késéssel a lengyelek engedik át az ukránokat.
Sojgu: Moszkva nem tervezi atomfegyver világűrbe telepítését
Oroszország nem tervezi nukleáris fegyverek telepítését a világűrbe, ellentétben amerikai tisztségviselők állításával - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Sojgu szerint ezzel az Egyesült Államokban is tisztában vannak, mégis "zajt csapnak" az ügyben.
Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország mindig is kategorikusan ellenezte nukleáris fegyverek űrbe telepítését.
Épp ellenkezőleg, nemcsak arra szólítunk fel, hogy tartsuk be az összes, ezen a téren létező megállapodást, hanem sokszor javasoltuk, hogy erősítsük meg az együttműködést
- mondta az elnök.
Az ukrán főügyészség eljárást indított ukrán hadifoglyok kivégzésének gyanújával
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ügyészség vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy gyanú szerint ukrán hadifoglyokat végeztek ki orosz katonák a Zaporizzsja megyei Robotine közelében - közölte hivatalos honlapján kedden a főügyészi hivatal.
A közlemény szerint kedden terjedt el az interneten egy videofelvétel, amelyen az látható, hogy az orosz hadsereg katonái három fogságba esett ukrán katonát kivégeznek. Az eset február 18-án történt Robotine mellett. A háborús törvények és szokások megsértése, valamint előre megfontolt emberölés miatti büntetőeljárást a Zaporizzsja megyei ügyészség vezeti, az előzetes vizsgálatot pedig az SZBU regionális részlege végzi.
A 110. ukrán gépesített dandár még hétfőn közölte, habár az orosz erők megígérték, evakuálják a Donyeck melletti Avgyijivkában, az általuk körbezárt Zenit elnevezésű állásban maradt sebesült ukrán katonákat, de ehelyett agyonlőtték őket. Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához és az ENSZ-hez fordult, hogy derítsék ki az eset körülményeit.
Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka a Telegramon közölte, hogy az orosz erők Avgyijivka térségében kis rohamosztagokban hajtanak végre támadó műveleteket. Szavai szerint az ukrán csapatok egy nap alatt a városhoz közeli települések ellen indított kilenc orosz támadást vertek vissza.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 405 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, öt harckocsit, negyven tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 61 drónt.
Az ukrán emberi jogi biztos kedden a Telegramon arról tájékoztatott, hogy
Ukrajnának még 11 gyermeket sikerült hazahoznia Oroszországból és a megszállt területekről Katar és az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF közvetítésével.
Putyin: teljesen orosz ellenőrzés alá került a Dnyeper bal partja Herszonban
Orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden fogadta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert
"Mihail Jurjevics (Tyeplinszkij vezérezredes) jelentette, hogy ez a település (.) teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll, kiépült ott a szükséges védelem" - mondta Putyin.
Azt mondta, hogy
négy-öt ukrán katona bujkál még a környéken, akinek felajánlották a megadás lehetőségét.
Donyeck és Avgyijivka környéki előrenyomulásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Donyecknél és Avgyijivkánál (oroszul: Avgyejevka) kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben négy frontszakaszon tíz ukrán rohamot és ellentámadást vertek vissza - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint négy-négy ukrán ellentámadás a kupjanszki és az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint
az ukrán fél a harcérintkezési vonal mentén csaknem 1180 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 425-en Avgyijivka körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak "a kijevi rezsim bűncselekményei" ügyében felelős nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette: Avgyijivkában előzetes információk szerint titkos börtönök és kínzókamrák voltak, ahová politikai okokból hurcoltak embereket. Az ügyben vizsgálat indult.
Mirosnyik előzetes információkra hivatkozva azt állította, hogy a városban titkos temetkezési helyek is vannak.
A moszkvai katonai tárca egy Avgyijivkában felvett, kedden közzétett videóban azt állította, hogy a városban az ukrán oldalon kanadai és georgiai "zsoldosok", valamint a Moszkvában terroristának minősített Azov alakulat tagjai is harcoltak. Emellett az egyik épületben nagy mennyiségű amerikai és cseh lőszert találtak.
Az orosz védelmi minisztérium napi összesítése a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy MiG-29-es repülőgépet, öt tankot - köztük egy német Leopard harckocsit-, nyolc páncélozott harcjárművet, három amerikai M113-as páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab vontatott, valamint, egy brit FH-70-es, két amerikai M777-es és egy M119-es tarackot, hét Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, egy Patriot légvédelmi rakétát, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 124 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben egy civil életét vesztette, négy pedig megsérült.
Moszkvában terroristának minősítették Lindsey Graham amerikai szenátort
Felvette a szélsőséges és terrorista tevékenységet folytató személyek listájára Lindsey Graham amerikai szenátort kedden az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).
Graham tavaly, amikor Kijevben járt, egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala által közölt videó szerint kijelentette:
Oroszok halnak meg... Még sohasem költöttük a pénzt ilyen szerencsésen.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy Jekatyerinburgban hazaárulás címén büntetőeljárást indított egy orosz-amerikai kettős állampolgárságú nő ellen az ukrán hadsereg anyagi támogatása miatt.
A 33 éves Los Angeles-i lakos 2022 februárja óta gyűjtött pénzt elsősegélynyújtási eszközökre, fegyverre és lőszerre.
Az FSZB szerint a nő "többször is részt vett a kijevi rezsimet támogató nyilvános akciókban".
Egy moszkvai bíróság kedden a távollétében elrendelte Leonyid Gozman orosz-izraeli politikus és Konsztantyin Szonyin közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora letartóztatását, azon a címen, hogy szándékosan hamis információt terjesztettek az orosz fegyveres erőkről.
A "Donyecki Népköztársaság" legfelsőbb bírósága kedden életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Mamuka Gacarelija 22 éves georgiai "zsoldost", aki 2022 tavaszán Mariupolban megölte az orosz fegyveres erők három katonáját.
Az EU 83 millió eurós humanitárius segélyt nyújt az Ukrajnában és a Moldovában élő menekülteknek
Az Európai Bizottság a 2024-es évre első összegként 83 millió euró (mintegy 31,5 milliárd forint) humanitárius segélyt különített el az ukrajnai háború által érintett, Ukrajnában és Moldovában élő menekültek támogatására - közölte kedden az uniós testület.
A Brüsszelben kiadott közlemény szerint Oroszország célzott támadásai Ukrajna kulcsfontosságú energetikai és polgári infrastruktúrája, például kórházak, iskolák és elektromos hálózatok ellen jelentősen akadályozzák az embereket az alapvető szolgáltatások igénybevételében.
Minden újabb támadással újabb ukránok válnak hajléktalanná, szorulnak segítségre és elszállásolásra a téli körülmények között
- írták. Becslések szerint jelenleg 14,6 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre Ukrajnában - tették hozzá.
A 83 millió eurós humanitárius támogatásból Ukrajna 75 millió eurót kap. A lakosságnak ezek sürgősségi segélyt jelentenek, beleértve ebbe az olyan alapvető szükségletek kielégítését, mint a menedékhely, a háborús védelem, az ivóvíz, az oktatás és az egészségügyi ellátás.
Az EU ukrajnai humanitárius stratégiájának középpontjában ma a háború által érintett emberek védelme áll, különösen a frontvonalak közelében élőké
- írták.
Az EU 8 millió eurót különített el olyan humanitárius projektekre Moldovában, amelyek célzott segítséget nyújtanak az ukrajnai menekülteknek és a kiszolgáltatott lakosságnak, beleértve az alapvető szükségletek biztosítását, valamint a háborús védelem és az egészségügy érdekében nyújtott humanitárius készpénzes segítséget is.
A kedden bejelentett új finanszírozással együtt az Európai Bizottság már összesen 926 millió eurót különített el humanitárius segélyprogramokra az ukrajnai háborúban érintett civilek megsegítésére annak 2022. február 24-i kezdete óta. A támogatásból 860 millió euró az Ukrajnában élő belső menekültek, 66 millió euró pedig a szomszédos Moldovába menekült ukrajnaiakat támogatja.
Új eljárást kezdeményeztek Oroszországban Navalnij fivére ellen
Új büntetőeljárást kezdeményeztek Oleg Navalnij, a börtönben elhunyt orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij fivére ellen - jelentette kedden a TASZSZ.
Az orosz állami hírügynökség nem közölte, hogy a büntető törvénykönyv melyik cikke alapján indult meg az eljárás, csak annyit írt, hogy a rendőrség nyomoz Oleg Navalnij után, aki egy másik ügy miatt már szerepel a körözött személyek listáján.
2014-ben Oleg Navalnijt csalás címén 3 és fél évi börtönre ítélték, amivel a Kreml bírálói szerint nyomást akartak gyakorolni a testvérére.
Néhány nappal Alekszej Navalnij halála után Vlagyimir Putyin orosz elnök a belügyminisztérium vezérezredesévé léptette elő Valerij Bojarinyevet, az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSzIN) helyettes vezetőjét.
A Navalnij által alapított Korrupcióellenes Alapítvány igazgatója kedden azt írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy Bojarinyev személyesen volt felelős Navalnij megkínzásáért a börtönben.
Világosan látni kell, hogy Putyin a kínzást jutalmazta
- írta Ivan Zsdanov Bojarinyev előléptetése kapcsán.
Kreml: alaptalan vádaskodás, hogy Navalnijt idegméreggel ölték meg
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem látta Navalnij özvegyének videoüzenetét, amelyben megfogadta, hogy folytatja férje, Alekszej Navalnij munkáját, de állítása alaptalan, hogy férjét idegméreggel mérgezték meg - közölte kedden a Kreml szóvivője.
Navalnaja a hétfőn, három nappal férje halála után és kevesebb mint egy hónappal a következő oroszországi elnökválasztás előtt közzétett videóban azt mondta, hogy harcolni fog a "szabad Oroszországért", és felszólította támogatóit, hogy minden eddiginél nagyobb dühvel szálljanak szembe Putyinnal.
A 47 éves özvegy azzal vádolta meg az orosz elnököt, hogy ő ölte meg a férjét.
Julija Navalnaja azt állította, hogy a hatóságok azért nem adják át Navalnij holttestét édesanyjának, mert arra várnak, hogy a novicsok idegméreg nyomai kiürüljenek a holttestből.
A hatóságok közlése szerint legalább 14 napra van szükségük ahhoz, hogy elvégezzék a különböző vizsgálatokat a holttesten, ezért azt még nem tudják átadni a hozzátartozóknak.
Kedden Navalnaja azon állításával kapcsolatban, miszerint Putyin ölte meg a férjét, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a körülményekre való tekintettel nem tud nyilatkozni. "Természetesen ezek teljesen megalapozatlan, ellenszenves vádak az orosz államfő ellen. De tekintettel arra, hogy Julija Navalnaja alig néhány napja megözvegyült, kommentár nélkül hagyom" - tette hozzá.
Elmondta ugyanakkor, Navalnaja állítása, hogy idegmérget használtak a férje ellen, megalapozatlan. "Nem ismerem az állítást. Ha azonban ilyen szavakat tartalmazott, akkor az nem más, mint megalapozatlan vádaskodás, mert semmivel sincs alátámasztva".
Kedden Navalnij édesanyja ismét videoüzenetben szólította fel a hatóságokat, hogy adják ki fia holttestét. Mint fogalmazott: erről Putyinnak kell döntenie. "Hadd lássam végre a fiamat!" - mondta a videóban Ljudmila Navalnaja. Ismét megszólalt a politikai aktivista özvegye is, aki szintén elhunyt férje holttestének kiadását követelte, hogy méltó módon temethessék el Alekszej Navalnijt és az emberek elbúcsúzhassanak tőle.
A bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus pénteken, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt.
Holttestét a büntetőtelepről Szalehard városába, a körzet székhelyére vitték a haláleset kivizsgálásával megbízott orosz nyomozók.
Musk elárulta, hogy mikor kellett volna békét kötni az orosz–ukrán háborúban
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban már nem először osztotta meg véleményét Elon Musk. Az amerikai üzletember legutóbb azt mondta meg, hogy mi akadályozza, hogy vége legyen a vérontásnak.
Elon Musk akkor azt írta, korrekt az állítás, hogy Kijevnek nincs elég embere, hogy visszafoglalja az orosz területeket, Moszkva viszont csak a keleti orosz területeket akarja megtartani. Szerinte pedig a béketárgyalásokat az akadályozza, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az EU pénzelik a háborút.
Elon Musk most azt írta az X-en, hogy már egy éve meg kellett volna kötni a békét. Azóta férfiak ezrei haltak meg a semmiért, és Ukrajna pozíciója napról napra gyengült.
Itt az ideje a tűzszünetnek és a béketárgyalásoknak Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna elvesztette ezt a háborút, és ezen semmi sem változtat. Ukrajnának nincs elég embere a győzelemhez. 60 milliárd dollár Ukrajnának nem változtat a tényeken. Oroszország megtartja a Krímet és Kelet-Ukrajna egyes részeit.
Ezt írta a Wall Street Silver nevű felhasználó az X-en (Twitter). Erre a posztra reagált most Musk. A korábban idézett mondatai mellett úgy fogalmazott:
Igen. Csak az a kérdés, hányan halnak meg, mielőtt ezt a valóságot elfogadják.
Keddre virradóra is dróntámadások érték Ukrajnát
A keddre virradó éjszaka folyamán újabb orosz dróntámadások érték Ukrajna északi és középső területeit a helyi hatóságok jelentései szerint.
Egy lakóépületbe csapódó Lancet drón következtében kedd reggel egy anya, két fia és két rokonuk veszítette életét az észak-ukrajnai Szumi megyében a regionális katonai közigazgatás Telegram csatornáján közzétett közlemény szerint.
Az ukrán hadsereg korábbi jelentése alapján Oroszország az éjszaka folyamán 23 Sahíd típusú drónt indított, de a légvédelem mindegyiket megsemmisítette, többek között a közép-ukrajnai Poltavai terület felett.
A regionális katonai közigazgatás vezetője szerint viszont a Poltavai terület Kremencsuk körzetében, ahol egy olajfinomító is található, egy "ipari létesítmény" az éjszaka folyamán dróntámadás következtében kigyulladt. A közleményben nem részletezték, hogy milyen típusú drónokról volt szó, és hogy a tüzet találat vagy a lelőtt támadó eszköz darabjai okozták-e.
Késnek az Ukrajnának szánt bolgár tankok
A száz bolgár harckocsi szállítása Ukrajnába késik, mivel a bolgár védelmi minisztérium arra kéri a NATO-t, hogy fedezze a szállítás költségeit - jelentette február 20-án az Euractiv, bolgár törvényhozókra és tisztviselőkre hivatkozva.
Cseh vezérkari főnök: a háború kimenetele előrejelzi, milyen világban fogunk élni
A hadseregtábornok szerint Csehország továbbra is minden eszközzel támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, és folytatja a fegyverszállításokat is.
Karel Rehka hangsúlyozta: meg kell erősíteni a cseh hadsereg harcképességét,
a NATO tagság nem menti fel az egyes országokat azon feladat alól, hogy erős nemzeti hadsereget építsenek ki.
Vlagyimir Putyin orosz államfő - fejtette ki a cseh vezérkari főnök - igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy az ukrajnai háború őt nem érinti, ezért nem érdemes Kijevet támogatni. "Nos ennek az ellenkezőjét fogjuk tenni, mégpedig minden erőnkből" - szögezte le a cseh katonapolitikus. Úgy vélte, egyáltalán nem biztos, hogy Oroszország a jövőben nem intéz támadást Csehország és szövetségesei ellen. "Ezért intenzíven folytatnunk kell védelmi képességeink megerősítését, elrettentési képességeink fokozását kollektíve és egyéni szinten is" - mutatott rá Karel Rehka.
Oroszország szerinte nem érte el céljait Ukrajnában, komoly emberi és anyagi veszteségeket kénytelen elkönyvelni.
Méltatta Ukrajna erőfeszítéseit, illetve a Nyugat által nyújtott támogatást. "A támogatásnak folytatódnia kell. A háború eredménye előrejelzi, milyen világban fogunk élni a jövőben" - húzta alá a cseh vezérkari főnök.
Jana Cernochová cseh védelmi miniszter az értekezleten elmondta, hogy hétfőn videokonferencia keretében megbeszélést folytatott ukrán partnerével, Rusztem Umerovval a cseh lőszerszállítások folytatásáról Ukrajnába, illetve a cseh és az ukrán hadiipari cégek együttműködésének fejlesztéséről.
EU-s hadsereg
Hadja Lahbib belga külügyminiszter arra szólította fel az EU-t, hogy alakítson ki saját hadsereget az orosz agresszió miatti növekvő feszültség közepette.
Újabb katonai támogatást kért az ukrán kormányfő Japánban
Bár nyugati szövetségesei eltökélten támogatják, Ukrajnának további fegyverekre van szüksége, elsősorban légvédelme erősítése érdekében - jelentette ki az ukrán miniszterelnök kedden Japánban, hozzátéve: reméli, hogy a hazájának szánt újabb amerikai segélycsomagot nemsokára jóváhagyja az Egyesült Államok törvényhozása.
"Az európai országok és az Egyesült Államok maradéktalanul támogatnak bennünket, még soha nem utasították vissza a kéréseinket" - mondta sajtótájékoztatóján Denisz Smihal, de felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az utóbbi időben intenzívebbé tette Ukrajna elleni légitámadásait, "a levegőben fölényre tett szert, ennek pedig sajnos vannak következményei a fronton", és Kijevnek nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége.
Hozzátette, hogy az F-16-os harci repülőgépek hadrendbe állítása jelentős könnyebbséget jelent majd Ukrajnának.
800 kanadai drónt kap Ukrajna
Kanada több mint 800 darab SkyRanger R70 többfeladatos drónt adományoz Ukrajnának – közölte Bill Blair, Kanada védelmi minisztere. Az ontariói Waterloo állambeli Teledyne-ből származó drónok értéke több mint 95 millió kanadai dollár.
Amerikai fegyverek
Az NBC News a Fehér Ház két meg nem nevezett tisztviselőjére hivatkozva azt közölte, hogy az amerikai adminisztráció hajlandó nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákat küldeni Ukrajnába, ha a Kongresszus jóváhagyja az új, 60 milliárd dolláros segélycsomagot.
A jelentés akkor érkezett, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszország kihasználja az Ukrajnának nyújtott segélyek késedelmét. A küldeni tervezett rakéták maximális hatótávolsága 300 km, jellemzően kazettás bombákkal szereltek, amivel az ukránok csapást tudnának mérni a Krímre.
Svéd segítség
Svédország kedden 7,1 milliárd svéd korona (kb.: 630 millió euró) értékű katonai segítséget jelent be Ukrajnának a Dagens Nyheter svéd hírügynökség szerint.
Reakcióképtelen parancsnokok
A BBC beszélt több Avgyijivkából kivonult ukrán katonával. Nyilatkozataikban olyan reakcióképtelen parancsnokokról beszéltek, akik visszautasították csapataik kétségbeesett visszavonulási kérését, amikor már körülvették őket az orosz erők. Amikor végre megérkezett a parancs, azt mondják, már késő volt, mert teljesen bekerítették őket.
Lőtt sebekkel találtak a disszidált orosz pilótára
Egy spanyolországi mélygarázsban holtan találtak egy orosz helikopterpilótát, aki tavaly átpártolt Ukrajnába. Maxim Kuzminov holttestén 12 lőtt seb volt. A spanyol nyomozók két gyanúsítottat keresnek, akik egy autóval menekültek el. A kocsit egy közeli városban találták meg kiégve.
Kuzminov tavaly augusztusban szállt le Mi8-as helikopterével Harkovban. Az orosz állami média szerint korábban lelőtte a fedélzeten lévő személyzet két tagját.
Az orosz GRU katonai hírszerző egység tisztjei nem sokkal később az orosz állami televízióban közölték, hogy megkapták a parancsot Kuzminov kivégzésére.
Az ukrán elnök beszélt a határhelyzetről
"A lengyel határon zajló dolgok nem tekinthetőek normálisnak vagy hétköznapinak. Egyszerű és világos igazságszolgáltatásra van szükség. Mezőgazdasági exportunk mindössze 5%-a halad át a lengyel határon. A valóságban tehát nem a gabonáról szól a helyzet, sokkal inkább a politikáról" - mondta napi videójában az ukrán elnök.
A lengyel fuvarozók és gazdák blokádja miatt jelenleg hat átkelő van zárva. A dorohuski határállomáson mintegy 600 kamion vár arra, hogy elhagyhassa Lengyelországot.
Zelenszkij: rendkívül nehéz a helyzet a fronton
A harkovi régió frontvonalánál járt az ukrán elnök. Kijevbe visszatérve Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy rendkívül nehéz a helyzet a fronton, ahol az oroszok maximális tartalékokat halmoztak fel, miközben az ukránok a segélyek késése miatt lőszerhiánnyal küzdenek. A lőszeren kívül leginkább frontvonali légvédelemre és nagyobb hatótávolságú fegyverekre lenne szükségük.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. február 19-én az ukrán-magyar határszakaszon 3791 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3708 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 13 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Az ukrán elnök arra kéri szövetségeseit, ne nézzék tétlenül az észak-koreai katonák felsorakozását – frissül
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
- Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
- Nehéz tél vár az ukránokra: akár nyolcórás áramkimaradások is lehetnek
- Ukrán katonai hírszerzés: hepatitis fertőzésben szenvedő elítélteket küldenek hadba az oroszok