Szergej Lavrov: nyugati vezetők bizalmas tárgyalási kezdeményezéseket tettek

Szergej Lavrov: nyugati vezetők bizalmas tárgyalási kezdeményezéseket tettek

Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak "nem nyilvános" kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

- mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre "a moszkvai kollégájával".

Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amelyek során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.

Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, "minél tovább kényszerítik (az ukrán államfőt, Volodimir) Zelenszkijt a háborúra". Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem zárkózott el a párbeszédtől, és arra hívta fel az Európai Unió és a NATO "józan" politikusait, lássák be, zsákutcába vezet a háború, amelyet az elképzelésük alapján azon Zelenszkij-rezsim által vívnak Oroszország ellen, amely nem igazolta a vele szemben támasztott elvárásokat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta: a Kreml szoros figyelemmel kíséri az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.

"Az EU-nak mindig is meglehetősen szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és jelenleg nyilvánvaló, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek. Az EU már most sem a legjobb időket éli történelmében, sem az unió működése, sem a gazdaság szempontjából" - mondta.
   Az Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló döntést átpolitizáltnak nevezte.

"Az EU-nak az a vágya, hogy ilyen módon mutassa ki támogatását ezeknek az országoknak, de természetesen az ilyen új tagok valójában destabilizálhatják az EU-t" - vélekedett.

Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia EU-tagjelölti státust kapott, "Oroszország bosszantására" irányuló kísérlet.

"Ez természetesen mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye. De ennek a döntésnek az átpolitizált jellege azonnal látható"  - tette hozzá.

Peszkov "egyedülálló gyakorlatnak" nevezte azt, ahogyan Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai csatlakozási tárgyalások ügyében megtartott szavazás idején Orbán Viktor miniszterelnököt elküldte kávézni. A magyar kormányfőnek az uniós csúccsal kapcsolatos kijelentéseire reagálva kijelentette: "Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk" - mondta Peszkov.

Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek a csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten elmondott szavaira, miszerint "nem szabad azt gondolni, hogy Magyarország és egy sor más ország, amelyik a saját érdekeit védi, oroszbarát lenne". "Ők egyáltalán nem oroszbarátok, csak öntudatosak, elég függetlenek ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeik mellett. És ez valószínűleg az EU dolga, Magyarországnak az Európai Bizottsággal való kapcsolata nem a mi dolgunk" - tette hozzá a szóvivő, hozzátéve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a médiában megjelent beszámolókat az EU döntéshozatali gyakorlatáról.

Sajnálatosnak nevezte, hogy Finnország, amelyet "senki nem fenyegetett", és amellyel Oroszországnak kiváló kapcsolatai voltak, védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. Azt mondta, hogy ez a lépés minden bizonnyal megnöveli a feszültséget Moszkva és Helsinki között. Kijelentette, hogy Finnország NATO-tagsága az orosz fél számára "nyilvánvalóan fenyegetést fog jelenteni".

Magyarlakta faluban robbantottak gránátot Kárpátalján

Az, hogy mi volt a támadó indítéka egyelőre nem tudni, de a nyomozás már folyamatban van.Ukrán sajtóinformációk szerint 

 a Nép Szolgájához tartozik – írja a Magyar Nemzet.
A merényletről készült videót itt tekintheti meg:

Negyven rakéta- és dróncsapásról számolt be az orosz védelmi minisztérium

Negyven csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal az orosz hadsereg az elmúlt héten az ukrán katonai repülőtér-infrastruktúrára, fegyver- és lőszerraktárakra, valamint a fegyveres erők, az Azov alakulat és idegenlégió egységeire – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint 49-et, Donyeck térségében kísérelte meg az ukrán fél, és a legnagyobb veszteséget, mintegy 1580 főt, is az itt vívott harcokban szenvedte el. A hét folyamán 82 ukrán katona adta meg magát, közülük 25-en csütörtökön – tették hozzá.

Boszniai szerb miniszter: paradoxon, hogy az EU számára Ukrajna vonzóbb, mint Bosznia-Hercegovina

Paradoxonnak nevezte Zlatan Klokic, a boszniai Szerb Köztársaság európai integrációért felelős minisztere, hogy az Európai Unió számára Ukrajna kívánatosabb tagállam lenne, mint Bosznia-Hercegovina, ahol 28 éve béke honol.

Az X (korábban Twitter) közösségi platformon írt bejegyzésében Klokic emlékeztett arra, hogy pontosan 28 évvel ezelőtt, 1995. december 14-én írták alá a daytoni békeegyezményt, amely lezárta a boszniai háborút, és békét hozott az országnak.

Milyen üzenetet küld mostani döntésével Brüsszel Boszniának és a világnak? Ez azt jelenti, hogy az összetűzéseket szívesen fogadják? Miért vannak a feltételek? – kérdezte a miniszter annak kapcsán, hogy az Európai Tanács csütörtökön úgy határozott, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Szarajevóval viszont csak később, „amint eléri a tagsághoz szükséges kritériumok teljesítésének szükséges szintjét”.

Vojislav Savic politológus a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televíziójának (RTRS) péntek reggeli műsorában toxikusnak nevezte az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina kapcsolatát az egy nappal korábbi döntés fényében. Szerinte 

„Bosznia-Hercegovinának azt üzenték, hogy továbbra is össze kell hangolnia a politikáját az EU normáival, és akkor egyik napról a másikra megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, amely semmilyen feltételt nem teljesített, még csak nincs is irányítása és szuverenitása a teljes területe felett”– hangoztatta a politológus.

Charles Michel: az Európai Tanács a jövő év elején újra tanácskozik Ukrajna támogatásáról

Az Európai Tanács a jövő év elején újra tanácskozásra gyűlik össze, hogy gyorsan döntést hozva megerősítse Ukrajna európai uniós pénzügyi támogatását – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli csúcstalálkozót követően pénteken.

Sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy a tagállami vezetők legközelebbi tanácskozásuk alkalmával felelősségteljesen és gyorsan döntést hoznak majd az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós pénzügyi csomagról.

– fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd emlékeztetett: 

Az Egyesült Államok üdvözölte az Európai Unió bővítéséről hozott döntéseket

Az Egyesült Államok történelmi pillanatnak tartja Európa és a transzatlanti kapcsolatok szempontjából az Európai Tanács ülésén az Európai Unió bővítéséről hozott döntéseket – közölte a washingtoni külügyminisztérium pénteken.

A külügyi szóvivő, Matthew Miller által jegyzett közlemény szerint az Egyesült Államok üdvözli a döntéseket, amelyek erőteljes megerősítésként szolgálnak az Európai Unió tagjelöltjei, illetve a tagjelölti státuszra várakozó országok számára az európai jövőt illetően.

„A csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajnával és Moldovával, valamint a tagjelölti státusz megadása Georgia számára, és a csatlakozási tárgyalások elindítására vonatkozó ígéret Bosznia-Hercegovinával, amikor teljesíti a szükséges feltételeket, reményt és ösztönzést jelent ezen országok és polgárai számára a szükséges reformok folytatásában” –fogalmaztak az amerikai közleményben, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok erőteljesen támogatja az Európai Unió bővítési folyamatát.

Japán tovább bővítette az Oroszországgal szembeni szankciókat

Japán további 79 személlyel és szervezettel bővítette Moszkva elleni szankcióit az orosz vezetés által tavaly indított ukrajnai háború miatt – jelentette be a japán kormány pénteken Tokióban.

Egy másik határozat szerint 63 újabb vállalattal és szervezettel bővítik a japán exporttilalom alá tartozó csoportok körét.

Az új szankciós célpontok között orosz katonatisztek, kormányzati tisztviselők és üzletemberek, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Örményország, Szíria és Üzbegisztán orosz székhellyel rendelkező egyes cégei szerepelnek – tették hozzá.

Észt miniszterelnök: Ukrajna nem fog támogatás nélkül maradni

Az Európai Unió megoldást fog találni az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásra, Kijev nem fog finanszírozás nélkül maradni – jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök Brüsszelben, a kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó második munkanapjára érkezve pénteken.

„Meg fogunk állapodni a pénzügyi segítségről” – jelentette ki az észt miniszerelnök, majd hozzátette: csak politikai akarat kérdése, és a tagországok képesek közös megoldásra a kérdésben. Ukrajna nem fog támogatás nélkül maradni – tette hozzá.

Alexander De Croo belga miniszterelnök érkezésekor azt mondta, már láthatók az Ukrajna pénzügyi támogatásáról szóló megállapodás keretei. Szavai szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával egy „monoklival” ér fel az Európai Unió részéről Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.

– fogalmazott.

Storm Shadow rakétákkal lőhették Mariupolt (videó)

December 14-ről 15-ére virradó éjjel Storm Shadow rakétákkal bombázhatták Mariupolt – számoltak be róla a Donyecki Népköztársaság műveleti szolgálatai a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

Az éjjeli bombázásokban információk szerint egy gyárépület és egy bevásárlóközpont is kigyulladt.

Romániában bekérették az orosz nagykövetet

Románia beidézte Oroszország nagykövetét légterének "újabb megsértése" miatt, miután egy drón lezuhant a területén, 1,5 méter mély krátert hagyva maga után Grindu város közelében, amely a Duna túloldalán lévő ukrán Reni kikötővel szemben fekszik.

Oroszország a EU destabilizációjáról beszél

Moszkva szerint az EU döntése, miszerint tagsági tárgyalásokat kezd Ukrajnával és Moldovával, olyan politikai döntés, amely destabilizálhatja a blokkot – írja a Reuters.

„Az EU-hoz való csatlakozásról szóló tárgyalások évekig vagy évtizedekig is eltarthatnak. Az EU-nak mindig is szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és nyilvánvaló, hogy jelenleg sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek a kritériumoknak” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

– mondta.

Megsemmisíthették az oroszok a németek csodafegyverét

Információk szerint orosz Kinzsal rakéta pusztíthatta el az ukránok egyik Patriot légvédelmi rakétáját, amelyeket Németországtól kapott Ukrajna.

Az ukrán légierő azt mondta, hogy „nem fogjuk kommentálni, hogy mit találtak el”, több forrás azonban arról számolt be, hogy Kijev mellett érhette megsemmisítő csapás a légvédelmi rendszert.

Lángokban áll a harci jármű a marinkai csata után (videó)

A közösségi oldalakra került fel az a felvétel, amelyen az látható, ahogy lángokban áll egy harci jármű a marinkai csata után.

Az ukrán légierő 14 orosz drónt lőtt le az éjszaka folyamán

Az ukrán légierő közölte, hogy az éjszaka folyamán 14, Oroszország által kilőtt drónt lőtt le.

„A 14 ellenséges drónt az ukrán légierő csapatai lelőtték Mikolajiv, Herszon, Hmelnyickij és Poltava régiók területén” – írta a légierő a Telegram-alkalmazáson.

Az oroszok három rakétát indítottak vadászgépekről

A légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy az orosz erők három Kinzhal rakétát vetettek be vadászgépekről indítva az Oroszország középső részén fekvő Tula régióban.

Oroszország az éjszaka folyamán 42 drónt és 6 rakétát lőtt ki Ukrajnára, 11 ember megsérült, a lehulló törmelékek pedig épületeket és raktárakat rongáltak meg.

Hétfőn szavaz a szenátus Ukrajna további finanszírozásáról

Az amerikai szenátus a jövő héten szavaz az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó katonai támogatásról, miközben folytatódnak a tárgyalások az amerikai határbiztonsági politika módosításáról.

Joe Biden demokrata elnök sürgette a törvényhozókat, hogy fogadjanak el egy kiegészítő segélycsomagot, amely 50 milliárd dollárt biztosítana Ukrajnának az Oroszország elleni harcban.

Az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről

Azzal, hogy a tagországok vezetői nagyon erőteljes döntést tudtak hozni a bővítéssel kapcsolatban, "hatalmas lépést tettünk a helyes irányba" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

Charles Michel újságíróknak nyilatkozva történelmi pillanatnak nevezte, hogy az Európai Tanács döntött az Ukrajnával tervezett uniós csatlakozási tárgyalok megkezdéséről.

– fogalmazott.

A tagállami vezetők döntöttek arról, hogy az Európai Unió megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, tagjelölt státuszt adtak Georgiának, valamint határoztak arról, hogy az unió tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával.

Robbanás volt Harkovban

Harkovban robbanás történt - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.

Ukrajnában tüntettek a képviselők költekezése miatt

Az önkormányzati hivatalnokok költekezése miatt feldühödött tüntetők százai gyűltek össze csütörtökön a kijevi városháza előtt, és azt követelték, hogy a pénzt helyi projektek helyett Ukrajna Oroszország elleni háborújára fordítsák.

Finnország és az USA védelmi megállapodást köt

Finnország védelmi megállapodást fog aláírni az Egyesült Államokkal – közölte a finn kormány –, amely széles körű hozzáférést biztosít az amerikai hadseregnek a skandináv országon keresztül az oroszországgal közös hosszú határ közelében.

Az oroszok újabb támadást hiúsítottak meg Donyecknél

Az orosz csapatok meghiúsították az AFU öt kísérletét arra, hogy a dél-donyecki irányban Novomihajlovka, Sztaromajorszkoje és Prijutnoje térségében kitolják a frontvonalat – közölte a RIA Novosztyival Alekszandr Gordejev, a Vosztok-csoport sajtóközpontjának vezetője.

A Vosztok csapatok egységei továbbra is harci feladatokat látnak el a dél-donyecki területeken – mondta Gordejev.

Több mint tízezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4791 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5278 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 70 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a tájékoztatásban. 

Nyolc települést lőttek az oroszok

Az oroszok nyolc települést támadtak tegnap a Szumi terület határán, a nap folyamán 19 alkalommal lőttek – jelentette a Szumi terület katonai közigazgatása.

Szavaz az amerikai szenátus az ukrán támogatásról

Az amerikai szenátus jövő héten újra összeül, hogy szavazzon egy javasolt Ukrajna-Izrael segélycsomagról, elhalasztva a szenátus tervezett ünnepi szünetét – jelentette be Chuck Schumer szenátusi többségi vezető december 14-én.

Újabb szankciók Oroszország ellen

Az Európai Unió országai megállapodtak az Oroszországgal szembeni 12. szankciócsomagról, amely egyebek mellett az orosz gyémántok importjának betiltását is tartalmazza – jelentette be az Európai Tanács december 14-i nyilatkozatában.

Ez történt csütörtökön: