2023.09.18. 05:30
Orosz külügy: Brüsszel szankciói az egyszerű oroszok megkárosítására irányulnak (videó)
572. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Oleh Petraszjuk
Az ENSZ szakértője szerint több száz embert vádoltak meg álhírterjesztéssel Oroszországban
Az ENSZ Oroszországgal foglalkozó egyik szakértője szerint az országban tavaly óta legkevesebb 295 ember ellen emeltek vádat vagy hoztak ítéletet álhírterjesztés, illetve a hadsereg hitelének rontása címén. Oroszországban „mindent háborúellenes megnyilvánulás tilos” – írta Genfben hétfőn közzétett jelentésében a bolgár Mariana Kacarova, aki tavaly óta az oroszországi emberi jogok helyzetének vizsgálatával megbízott különleges jelentéstevő a világszervezetben.
A jelentéstevő közölte, hogy nem kapott oroszországi beutazási engedélyt, és az orosz hatóságok sem működtek vele együtt.
Ennek ellenére mintegy hatvan orosz és nemzetközi emberi jogi szervezettel került kapcsolatba, és majdnem száz jelentést kapott áldozatoktól és emberi jogi aktivistáktól.
Az emberi jogok helyzete jelentősen romlott az Oroszországi Föderációban az ukrajnai invázió 2022. februári kezdete óta
– állapította meg.
A jelentés szerint az elmúlt négy évben törvény útján korlátozásokat vezettek be a szólás- és a gyülekezési szabadság területén, továbbá az LMBTQ-közösség jogaiban is.
Kacarova idézte a New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) szervezet adatait is, amelyek szerint
2000 óta negyvenhárom újságírót gyilkoltak meg Oroszországban, közöttük vannak azok is, akiknek a haláláról az észak-kaukázusi térségből érkeztek jelentések.
A jelentéstevő szerint tavaly óta legkevesebb 38 vádat emeltek újságírók ellen a sajtószabadságot korlátozó vitatott törvények alapján.
Vlagyimir Putyin: az orosz gazdaság helyreállt
Az orosz gazdaság helyreállításának szakasza lezárult, állapota egészében véve stabil és kiegyensúlyozott, a GDP növekedése 2023-ban várhatóan 2,5-2,8 százalék lesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a 2024-re, 2025-re és 2026-ra kiterjedő tervezési időszakra szóló szövetségi költségvetés kialakításáról tartott hétfői tanácskozáson.
Szeretném elmondani, hogy számos kulcsfontosságú mutató tekintetében a helyzet sokkal jobb, mint a korábbi becslések és előrejelzések. Hadd emlékeztessem önöket, hogy még áprilisban az idei évre 1,2 százalékos GDP-növekedést vártak. Kezdetben egyesek eleve mínuszt vázoltak fel nekünk, aztán korrigálták az előrejelzést - 1,2 százalékot vártak, de ténylegesen már meghaladtuk ezt a küszöböt, és az év végére a GDP-növekedés elérheti a 2,5 százalékos szintet, sőt, talán még ennél is többet, 2,8 százalékot
– mondta.
Fotó: Mihail Mecel / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik
Putyin a fogyasztói kereslet és az ipari termelés, elsősorban a feldolgozóipari termelés növekedéséről számolt be, valamint arról, hogy az állóeszköz-beruházások az idei második negyedévben éves szinten 12,6 százalékkal nőttek.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy az orosz gazdaság helyreállításának szakasza lezárult. Kiálltuk az abszolút példátlan külső nyomást, ellenálltunk az úgynevezett nyugati blokk egyes uralkodó elitjei - egyes általunk barátságtalannak nevezett országok uralkodó elitjeinek - szankciós támadásának. Oroszország GDP-je elérte a 2021-es szintet, és most az a fontos, hogy kialakítsuk a további stabil és hosszú távú fejlődés feltételeit
– mondta Putyin.
Rámutatott, hogy a rubel gyengülése kulcsszerepet játszott abban, hogy az elmúlt hetekben felerősödött az inflációs nyomás. Fontosnak nevezte, hogy a nemzeti fizetőeszköz megerősítése érdekében haladéktalan döntések szülessenek.
Bízom benne, hogy a kormány és a központi bank szakszerűen és ami fontos, összehangoltan fog dolgozni
" - mondta Putyin.
Az orosz elnök 2024 végéig meghosszabbította az európai szankciókra válaszul 2014-ben bevezetett élelmiszer-embargó hatályát.
Bekérették az orosz külügyminisztériumba Franciaország moszkvai nagykövetét
Az intézkedést azzal indokolták, hogy a G20 csoport csúcstalálkozóján az orosz újságírókat nem engedték be Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatójára – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca. A tárca a nagykövetnek határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a francia hatóságok „diszkriminatív és nyíltan ruszofób” módon léptek fel a RIA Novosztyi tudósítóival és a Russia News főszerkesztőjével szemben a G20-csúcson.
Korábbi közlések szerint a RIA Novosztyi tudósítóit és Jekatyerina Nadolszkaja főszerkesztőt nem engedték be Macron sajtótájékoztatójára. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az orosz fél követeli, hogy Franciaország emiatt kérjen bocsánatot.
Georgia egy volt kormánytagot azzal vádol, hogy Ukrajnából összeesküvést sző a tbiliszi kormány megdöntésére
A georgiai állambiztonsági szolgálat azzal vádolja a szerinte jelenleg az ukrán titkosszolgálatnak dolgozó Giorgi Lortkipanidze volt belügyminiszter-helyettest, hogy Ukrajnából polgári elégedetlenséget szít a tbiliszi kormány megdöntésére. A szolgálat hétfőn bejelentette, hogy folyamatosan figyelte a Lortkipanidze vezette csoport tevékenységét.
A megerősített és hitelesített értesülések szerint a Giorgi Lortkipanidze által kieszelt terv végrehajtása magában foglalna egy nagyobb csoport georgiai fegyverest Ukrajnában, illetve az érdekelt pártok által befolyásolt néhány georgiai fiatalt, akiknek a kiképzése a lengyel-ukrán határon zajlik
– áll a közleményben.
A szolgálat szerint az összeesküvők a fiatal georgiaiak körében jelentkező csalódottságot akarták felhasználni, ha az Európai Unió nem biztosít Tbiliszinek tagjelölti státuszt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten arról beszélt, hogy Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője az EU-ban van, ugyanakkor ennél óvatosabban fogalmazott Georgia viszonylatában. A
z EU – amely 2022 júniusában Georgiának nem, de Ukrajnának és Moldovának megadta a tagjelölti státuszt – még reformokat sürget Georgiában az igazságszolgáltatás, a választási rendszer, a sajtószabadság és az oligarchák elleni harc terén.
Az ukrán kormányzat a georgiai közlésekre reagálva tagadta, hogy bármilyen módon beavatkozna Tbiliszi belügyeibe. Oleh Nikolenko külügyi szóvivő szerint Tbiliszi belpolitikai megfontolásokból Ukrajnát kívánja feltüntetni a gonosz szerepében. Andrij Juszov, az ukrán titkosszolgálat vezetője tagadta, hogy Giorgi Lortkipanidze magas beosztást töltött volna be náluk.
Oroszország kilép a Barents-Euro-Sarkvidéki Tanácsból
A lépésről hétfőn számolt be az orosz külügyminisztérium.
A tanács tevékenysége a nyugati résztvevők (Dánia, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország és az Európai Unió) hibájából 2022 márciusa óta gyakorlatilag megbénult. A finn elnökség a rotáció elvének megsértésével nem erősítette meg készségét, hogy 2023 októberében átadja a BEAC vezetését Oroszországnak, meghiúsítva a szükséges előkészítési tevékenységet
– mutatott rá indoklásában az orosz diplomáciai tárca.
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA pool
A jelenlegi körülmények között kénytelenek vagyunk bejelenteni az Oroszországi Föderáció kilépését a BEAC-ból
– hangzott a közlemény.
A moszkvai külügyminisztérium szerint Szergej Lavrov tárcavezető erről értesítést küldött a tagállamokbeli hivatali partnereinek, Josep Borrellnek, az uniós diplomácia vezetőjének, valamint a norvégiai Kirkenes városában működő Nemzetközi Barents Titkárságnak.
Meggyőződésünk, hogy a pillanatnyi politikai konjunktúra, amelyet észak-európai szomszédaink követnek, nem felel meg a sarkvidéken lakók hosszú távú érdekeinek. A Barents-tengeri együttműködés felépítményének összeomlásáért a felelősség teljes mértékben partnereinket terheli
– hangsúlyozta a minisztérium.
A tárca rámutatott, hogy
Oroszország folytatja nemzeti feladatainak megvalósítását Északon.
Továbbra is nyitottak vagyunk az interakcióra mindenkivel, aki konstruktív beállítottságú, kész az egyenlő párbeszédre és a kölcsönösen előnyös közös munkára
– állt a dokumentumban.
Orosz külügy: Brüsszel az orosz állampolgárok diszkriminációjára kényszeríti az uniós tagállamokat
Az Európai Bizottságnak az orosz eredetű áruk európai uniós behozatali tilalmával kapcsolatban kiadott útmutatása azt mutatja, hogy Brüsszel jogbizonytalanságot akar teremteni, az európai országokat pedig az orosz állampolgárok diszkriminációjára akarja kényszeríteni – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
Ezt az Európai Bizottság tudatos akciójának tekintjük, amelynek célja a jogbizonytalanság megteremtése és az EU-tagállamok nyílt provokálása az oroszokkal szembeni, nemzeti alapon történő diszkrimináció fokozására
– állt az orosz diplomáciai tárca állásfoglalásában.
A dokumentum szerint az Európai Bizottság pontosított útmutatásának legújabb változata ”sem a kérdés lényegét, sem a kezdeményezés célját nem változtatja meg alapvetően”. A kommentár a legújabb irányelveket „több mint abszurdnak” találta és rámutatott, hogy ezek éppen „az egyszerű oroszok megkárosítására irányulnak, arra, hogy ténylegesen lehetetlenné tegyék az orosz állampolgárok számára az Európai Unióba való belépést”.
Az orosz külügyminisztérium és az orosz külképviseletek figyelemmel fogják kísérni a helyzet alakulását valós időben, és minden konkrét ország tekintetében meghatározzák a további lépéseket azok hivatalos képviselőinek cselekedeteit elemezve
– hangzott a külügyi állásfoglalás.
Minden egyes konkrét államnak, amely ilyen lépéseket tesz, minden esetben felelnie kell az oroszok és honfitársaik jogainak célzatos megsértésére irányuló politikájáért
– hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.
Ukrán felderítő és szabotőrcsoportok kiképzésének központjaira mért csapást az orosz hadsereg
Brit Storm Shadow manőverező repülőgépek és szegényített uránt tartalmazó lőszerek tárolásának helyszínére, valamint az ukrán rádiótechnikai felderítés és szabotőrcsoportok kiképzésének központjaira mért csoportos csapást éjjel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és csapásmérő drónokkal – közöltet Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője jelentette be a hétfői hadijelentést ismertetve.
A tábornok a csapások helyszínét nem nevezte meg, csak annyit mondott el, hogy a támadás elérte célját, és minden létesítményt eltaláltak.
Konasenkov nyolc, az orosz erők által visszavert támadásról számolt be, a frontvonalon elszenvedett ukrán veszteséget pedig mintegy 640 főben nevezte meg. Mint mondta, a rohamok közül hatot a donyecki régióban lévő Kliscsijivka, Veszele, Majorszke, Marjinka és Vodjane környékén állítottak meg a légierő és a tüzérség támogatásával, és ezen a frontszakaszon 255 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A szóvivő a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között négy vezetésipontot, két lőszerraktárt, 12 páncélozott harcjárművet, öt HIMARS-rakétát és 27 drónt.
Az alábbi videón látható, hogy a Kreminnától nyugatra fekvő erdőben az orosz erők 9M22S 122 mm-es Grad gyújtórakétákkal lövik az ukrán állásokat.
Amerikai felderítő gépet fogtak az orosz határ közelében
Egy amerikai P-8A Poseidon felderítő gépet tartóztatott fel egy orosz MiG-31-es vadászgép. Az oroszok azt állítják, az amerikai felderítő Oroszország légtere felé tartott, írja a Mandiner.
Az incidens a Barents-tenger fölött történt.
Moszkva a Nemzetközi Bíróságon is kitart a népirtással kapcsolatos álláspontja mellett
Moszkva hétfőn felszólította az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát annak az eljárásnak az elvetésére, amelynek keretében Kijev annak a megerősítését kéri, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának oka nem népirtás megelőzése volt. Az ügyben most kezdődtek meg és szeptember 27-éig tartanak a meghallgatások Hágában. Ezek középpontjában az eljárás jogi szempontjai állnak, ezen belül a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező egyezmény meghatározása.
Gennagyij Kuzmin, Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete az orosz álláspontot ismertetve kijelentette:
Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy nem történt népirtás, ami már önmagában elég lenne az eljárás elutasításához, hiszen amennyiben nincs szó népirtásról, akkor a népirtásról szóló egyezményt sem sértették meg.
Kuzmin arra a következtetésre jutott, miszerint
Ukrajna jogi álláspontja menthetetlenül hibás és összeegyeztethetetlen a bíróság régóta fennálló ítélkezési gyakorlatával és felszólította a bírákat, hogy ejtsék az ügyet.
Moszkva szerint Kijev a pert az Ukrajna elleni „hadművelet” törvényességének megkérdőjelezésére használja.
Kijev szerint az oroszok a nemzetközi törvényeket felhasználva próbálnak legitimitást szerezni az Ukrajna elleni invázióhoz. Meglátásuk szerint nem állt fenn népirtás veszélye Ukrajna keleti, szakadár területein, ahol már 2014 óta harcok folynak az orosz támogatottságú erőkkel, emellett a népirtásról szóló egyezmény egy feltételezett népirtás megelőzésének céljából sem ad jogalapot háború elindítására.
Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország tavaly február 24-én megkezdte Ukrajna elleni háborúját. A beadványt követően a Nemzetközi Bíróság az ukrajnai hadműveletek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.
Zelenszkij: a harmadik világháború elkerülése rengeteg pénzbe kerül
Kijev szörnyű áron ugyan, de megállította az orosz előrenyomulást, ám ha Ukrajna végül elveszíti a háborút, Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosan nem éri be az ukrán területek elfoglalásával, ez pedig harmadik világháborúhoz vezethet, amelynek elkerüléséhez rengeteg pénzre van szükség – mondta a CBS amerikai televíziónak nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A 60 minutes című műsor múlt csütörtökön rögzített, a csatorna hírportálján hétfőn közzétett adásában Zelenszkij kijelentette:
Ukrajna egy olyan atomhatalommal harcol a szabadságáért, amely „a világ elpusztításával fenyeget", az ellene indított háborúban ezért Kijev „az egész világ értékeit védi".
Az ukrán elnök elmondta, nem tud arra a kérdésre válaszolni, hogy háborús erőfeszítéseihez Ukrajnának szüksége van-e további, az Egyesült Államok által számára eddig biztosított mintegy 70 milliárd dollár összegű katonai segélyhez mérhető támogatásra. Ugyanakkor szerinte a világnak döntenie kell arról, hogy meg kívánja-e állítani az orosz hadigépezetet és ezáltal elkerülni a harmadik világháborút.
Úgy gondolom, hogy (az Egyesült Államok) nem egyedül Ukrajnát támogatja. Ha Ukrajna elbukik, Putyin biztosan tovább fog menni. Mit fog tenni az Amerikai Egyesült Államok, ha Putyin eléri a balti államokat? Amikor eléri a lengyel határt?
– fogalmazott.
Az ukrán elnök szerint azért, hogy Vlagyimir Putyin még mindig hatalmon van, az orosz társadalom okolható, és ezért „elvesztette a világ tiszteletét”, mert újra és újra megválasztották és „felemeltek egy második Hitlert”.
A harcok állásáról szólva elmondta: jelenleg tüzérséggel, drónokkal vívott állóháború zajlik a több mint ezer kilométer hosszú front jelentős részén, miután a nyugati államoktól kapott harckocsikkal az ukrán erőknek nem sikerült áttörniük a megszállt területek védelmi vonalain, éket vágva az orosz haderő közé.
Zelenszkij szerint ennek ellenére most az ukrán erőké a kezdeményezés, miután sikeresen megállították az orosz offenzívát, és ellentámadásba lendültek. Az előrenyomulás ugyan lassan halad, de minden nap újabb területeket szabadítanak fel – mondta.
Zelenszkij kijelentette, hogy
az ukrán előrenyomulás, még ha száz méterekről is van szó, nem akadhat el, e tekintetben pedig nem számol azokkal az aggodalmakkal sem, amelyek a közelgő hideg időjárás beköszöntével a frontvonalak megmerevedését prognosztizálják.
„Felejtsük el az időjárást! Azokon a helyeken, ahol páncélozott járművel nem tudunk átjutni, repüljünk! Ha pedig nem tudunk repülni, küldjünk drónokat! Nem adhatunk pihenőt Putyinnak” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán elnök tagadta ugyanakkor, hogy az ő utasítására hajtották volna végre dróncsapásokat a Kreml és más oroszországi célpontok ellen.
„Mi nem lövünk az Oroszországi Föderáció területére (...) Partnereink fegyvereit csakis Ukrajna területén használjuk. Ez az igazság. De ezek nem civilek megölésével járó megtorló műveletek. Oroszországnak azonban tudnia kell, hogy bárhonnan is indítanak rakétákat Ukrajnára, Ukrajnának minden erkölcsi joga megvan ahhoz, hogy választ küldjön ezekre a helyekre címezve”.
A nukleáris háború kitörésének kockázatáról kifejtette: a Kreml a bizonytalanság és az instabilitás táplálása érdekében továbbra is fenyegetődzni fog atomfegyverek bevetésével, erre pedig az amerikai választások ideje lesz számára a legmegfelelőbb időpont.
Elmondása szerint. noha aggasztják a közelgő amerikai választások, és a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai sem zökkenőmentesek, Ukrajna, még ha hat hónap késéssel is, de általában megkapja, amit kér. Ezen a héten például nagyobb hatótávolságú rakétákat fog kérni az amerikai elnöktől, miközben az amerikai törvényhozás egy újabb 24 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélycsomagról tárgyal.
Arra kérdésre, miszerint a békéért lemondana-e Ukrajna bármely részéről, az ukrán elnök nemmel válaszolt.
Ágyúzások Belgorodban
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod régió kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán határ közelében lévő Glotovo és Bezymeno falvak áramellátása megszakadt a reggeli ágyúzások során. Azt mondta, nem voltak áldozatok.
Korábban Roman Starovoyt, a szomszédos oroszországi Kurszk régió kormányzója a Telegramon számolt be arról, hogy egy nő megsebesült egy tűzvészben Tetkino településen.
Az állításokat független módon nem ellenőrizték – írja az Origo.
A NATO-főtitkár elismerte: az ukrajnai háború elkerülhető lett volna
Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2021 őszén kijelentette és szerződéstervezetet is küldött a NATO-nak arról, hogy a katonai tömb aláírásával garantálja, nem fog új tagállamokkal bővülni a szervezet – ismertette Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Hozzátette:
ez volt az előfeltétele annak, hogy ne támadják meg Ukrajnát. Természetesen ezt nem írtuk alá.
A főtitkár ezzel elismerte, az ukrajnai háború elkerülhető lett volna – írja a Magyar Nemzet.
„Azt akarta, írjuk alá, hogy soha nem bővítjük a NATO-t. Azt akarta, hogy távolítsunk el minden katonai infrastruktúrát minden 1997 óta a NATO-hoz csatlakozott államból” – idézte Stoltenberg az orosz elnök kéréseit. Kiemelte, a kérések elsősorban a közép- és kelet-európai térséget érintették volna.
A főtitkár szerint a háború kitörésének hátterében az áll, hogy Moszkva megállítsa a NATO-t a Kelet-Európával közös határokon.
Stoltenberg arra is figyelmeztette a NATO-tagországokat, hosszú háborúra készüljenek fel.
A teljes cikkért kattintson.
Putyin észak-koreai munkásokat kérhetett Kimtől
Az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ szerint a Kreml észak-koreai munkásokat kíván hozni Kelet-Ukrajna megszállt régióiba. Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag megpróbálta meggyőzni Kim Dzsongunt, hogy nyisson „diplomáciai missziót Donyeckben és Luhanszkban” az észak-koreai munkások behozatalának megkönnyítése érdekében.
E munkások célja – Nemzeti Ellenállási Központ szerint – az építési projektek támogatása lenne Ukrajna orosz ellenőrzése alatt álló régióiban.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető nem írt alá megállapodást a találkozójuk során.
ENSZ: az ukrajnai háború kezdete óta tovább romlott az emberi jogi helyzet Oroszországban
Jelentősen romlott az emberi jogok helyzete Oroszországban az ukrajnai háború kezdete óta – derült ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának hétfőn közzétett jelentéséből.
Mariana Kacarova, a szervezet oroszországi jelentéstevője mindazonáltal kiemelte azt is, hogy az oroszországi emberi jogi helyzet már húsz éve – részben a két csecsenföldi háború miatt – egyre romlik. A jelentésben, melyet a szervezet mai, Genfben tartandó ülésén tárgyalnak majd, kiemelik, hogy az orosz hatóságok jelentősen csorbították a gyülekezési és az egyesülési szabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát az offline terek mellett az interneten is, valamint súlyosan sérült a bíróságok függetlensége is.
Kacarova emellett felhívta a figyelmet a civil szervezetek elleni fellépésekre, melyek nyomán összezsugorodott a civil szféra és a független sajtó.
Elmondta: azt követően, hogy tavaly szeptemberben Oroszország kilépett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól, a jogsértések pedig többnyire büntetlenül maradnak, az áldozatoknak egyre kevesebb lehetőségük maradt segítséget, illetve kártérítést kérni.
Elmondta: a jogsértések elkövetőinek büntetlensége, a jogszabálymódosítások kiszámíthatatlansága és a törvények önkényen alkalmazása miatt már sok orosz elmenekült hazájából.
Oroszország légicsapásokat mért Herszon régióra
Oroszország éjszaka újabb légicsapásokat mért a dél-ukrajnai Herszoni területre, a támadásokban két ember meghalt, hárman megsebesültek – közölte a terület kormányzója hétfőn, írja az MTI.
Olekszandt Prokugyin hozzátette, hogy
reggel dróntámadás érte Beril várost, ahol négyen megsebesültek egy buszmegálló közelében történt robbanásban.
Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese hétfőn azt közölte, hogy a keleti fronton újabb területeket sikerült visszafoglalni az ukrán erőknek, az utóbbi hetekben két négyzetkilométert vontak újra az ellenőrzésük alá Bahmut környékén. A májusban orosz kézre került Bahmuttól délre két települést foglaltak vissza az ukrán katonák – erősítette meg.
Az ellentámadás kezdete óta összesen már 51 négyzetkilométer került vissza ukrán ellenőrzés alá Bahmut körül. Avgyijivka és Marjinka településeken továbbra is harcok folynak az orosz támadások visszaverésére.
A kijevi közlés szerint a déli fronton is értek el sikereket az ukrán csapatok: múlt héten több mint 5 négyzetkilométert foglaltak vissza. A három hónapja indított ellentámadás kezdete óta délen már több mint 260 négyzetkilométer került vissza ukrán kézre.
Az ukrán vezérkar hétfő reggel a Facebookon közölte:
folytatják az ellentámadást a nemrég visszafoglalt kelet-ukrajnai Kliscsijivka település körül is.
Hozzátették, hogy hétfőre virradóra az ukrán légvédelem 18 orosz drónt és 17 rakétát lőtt le a Dnyipropetrovszki, Poltavai és Hmelnickiji terület fölött.
Újabb segélycsomagot jelentenek be az amerikaiak
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy
az Egyesült Államok a héten várhatóan újabb segélyt jelent be Ukrajnának, miközben Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön látja vendégül Volodimir Zelenszkijt a Fehér Házban.
Az ukrán vezető várhatóan még aznap mindkét politikai párt kongresszusi vezetőivel is találkozik, miután beszédet mond a Szenátusban.
Több drón, kevesebb orosz hajó – ez az ukrán terv
Ukrajna több támadást tud majd végrehajtani orosz hajók ellen – mondta a Reutersnek egy ukrán miniszter, aki kulcsszerepet játszott az ország dróniparának kiépítésében a közelmúltban végrehajtott tengeri razziák után.
Több lesz a drón, több támadás és kevesebb orosz hajó lesz. Ez biztos
– mondta Mihajlo Fedorov, a digitális átalakulásért felelős miniszter.
Kijev beperli Magyarországot
Ukrajna kereskedelemért felelős képviselője, Tarasz Kacska bejelentette, hogy Kijev be fogja perelni Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért azok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat – írja a Magyar Nemzet.
A három közép-európai ország által bevezetett tilalom célja, hogy
megvédjék a gazdáikat az ukrán gabona saját piacaikra való beáramlásától, miután Oroszország blokád alá vette a fekete-tengeri ukrán kikötőket.
A három ország azután lépett fel az Európai Bizottság ellen, hogy múlt pénteken a szervezet úgy döntött, engedélyezi az ukrán gabona értékesítését az EU-ban. Lengyelország, Magyarország és Szlovákia közölte, hogy saját tilalmat vezetnek be az ukrán gabonára.
A teljes cikkért kattintson.
Aggódik és megoldást sürget a Magosz elnöke az ukrán gabona behozatali tilalmának megszűnése miatt
Megoldást sürgetett a magyar gazdák érdekében az ukrán gabona behozatali tilalmának megszűnését követő időszakra Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke az M1 hétfői reggeli műsorában, írja az MTI. Azt mondta, „mindenkor betartottuk és betartjuk, hogy eljusson az ukrán gabona oda, ahova szánták, de nem teheti tönkre a magyar piacot”.
Az összes hazai szakmai szervezet egyetért azzal, hogy az ukrán gabonát ne hozhassák Magyarországra a kereskedők, ellehetetlenítve ezzel a magyar gazdákat – utalt a vasárnapi záhonyi demonstrációra, ahol 400 gazda tiltakozott az ukrán gabona behozatali tilalmát eltörlő, pénteken meghozott brüsszeli döntés ellen. A Magosz elnöke kifejtette, az ukrán gabonapiacot oligarchák működtetik, hatalmas tőkeháttérrel, ez pedig tönkreteszi a magyar és az európai gazdákat. Most kell megállítani ezt a folyamatot, ezért volt a pénteki tüntetés – jegyezte meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy húszféle olyan hatóanyagot azonosítottak az ukrán gabonában, amelyeket az EU-ban már évtizedekkel ezelőtt betiltottak.
Kifejtette: Ukrajnában 42 millió hektáron termelnek gabonát, és ennek megvolt a hagyományos piaca, ahogy az európai gabonának is. A háború kitörése után létrehoztak egy humanitárius folyosót, hogy ezen keresztül juttassák el a terményt az éhező afrikai országoknak, ehelyett a gabona a magyar raktárakba került, lenyomva az árakat. Azok a termelők, akik korában a gabonatermesztésbe fektettek, ellehetetlenülnek és tönkremennek – figyelmeztetett.
Jakab István hangsúlyozta: ebben a helyzetben Európának végig kell gondolnia, hogy a gabona mellett – összesen 24 terméknél – hogyan védje meg a termelőit, akik betartanak minden vonatkozó jogszabályt. A Magosz elnöke azt is kifogásolta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kizárólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt és állapodott meg a kérdésben, és nem egyeztetett az uniós gazdák érdekvédelmi szervezeteivel. Úgy fogalmazott, a továbbiakban az a feladat, hogy minden fórumon szembesítsék az Európai Bizottság elnökét: a tagállamoknak vannak kormányaik, és velük érdemben tárgyalni kell.
Jelezte: kérik, hogy a magyar hatóságok kövessék nyomon és ellenőrizzék a tranzit céllal beérkező gabonát szállító kamionok útját és kilépését az országból.
Kim Dzsong Un befejezte látogatását Oroszországban
Kim Dzsong Un szeptember 12-én érkezett Oroszországba. Másnap az amuri régióban lévő Vosztocsnij űrközpontban fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Később Gyenisz Manturov miniszterelnök-helyettes társaságában Komszomolszk-na-Amure városban katonai és polgári repülőgépgyárakat keresett fel. Ezután Vlagyivosztokba utazott, ahol Szergej Sojgu védelmi miniszter katonai repülőgépek mellett megmutatta neki a Kinzsal hiperszonikus rakétát.
Forrás: MTI/AP/KCNA via KNS/KCNA
Az ukránok azt állítják, hogy áttörtek a déli fronton
Ukrajna tábornokai azt állítják, hogy áttörték Oroszország első védelmi vonalát délen, Robotine térségében. A bejelentést megfigyelők is megerősítették, de az állítást igazoló videófelvételek egyelőre csak betöréseket mutatnak, nem pedig azt, hogy az ukránok sikeresen átvette volna az irányítást a terület felett.
Eddig csak az ukrán gyalogság jutott át, páncélozott egységek még nem.
Amíg az ukránoknak nem sikerül elég széles nyílást kialakítani a négyzetméterenként gyakran öt aknát rejtő területen, addig Oroszország vissza tudja fordítani az ukrán erőket.
Zelenszkij köszönetet mondott egy kelet-ukrajnai település visszafoglalásáért az ukrán katonáknak
Köszönetet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz kézen lévő Bahmut közelében fekvő, kelet-ukrajnai Kliscsijivka település visszafoglalásáért a műveletben részt vevő ukrán alakulatoknak.
Ma különösen azokat a katonákat szeretném említeni, akik lépésről lépésre visszaszerzik Ukrajna tulajdonát, éppen Bahmut környékén
– mondta az ukrán elnök vasárnap este. Az ukrán hadsereg ezt megelőzően adott hírt a település visszavételéről.
Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon arról számolt be, hogy hétfőre virradóra az ukrán hadsereg dróntámadást intézett több oroszországi régió ellen.
Az orosz erők a Krím félsziget keleti részében, a Moszkva megyei Isztrai és Domogyedovói járásban, Moszkva környékén, valamint a délnyugat-oroszországi Belgorod és Voronyezs megyékben fogtak el drónokat.
Az orosz védelmi tárca arról is beszámolt, hogy rakétatalálat ért az északkelet-ukrajnai Harkivban egy ukrán hadiüzemet, amelyben páncélosok javítása zajlik. Előzőleg a helyi ukrán katonai közigazgatás a Telegramon azt közölte, hogy a város egyik üzemét négy rakéta találta el, aminek következtében tűz keletkezett.
Ukrajna keleti sikerei ellenére az oroszok délre összpontosítanak
A Sky News katonai elemzője, Sean Bell reagált az ukrán állításokra, miszerint visszafoglalták Kliscsijivkát, korábban pedij Andrijivkát. Sean Bell szerint ez része a Bahmutot bekeríteni próbáló műveletnek. A város elfoglalása „nagyon szimbolikus” lenne, tekintve, hogy Moszkva a jelentések szerint 30 ezer áldozatot szenvedett ott, mielőtt a Wagner-csoport az év elején bevette volna a várost. Most 52 ezer katona, 250 tank és 1000 páncélozott jármú lehet a térségben.
Katonai szempontból azonban fontosabb Oroszországnak a déli front Robotine térségében. Egy ottani áttörés „kinyitná a zsilipeket” az ukrán előrenyomulás előtt, ezért már most is érkeznek hírek arról, hogy Oroszország erre számítva csapatokat mozgat keletről délre.
48 órán belül újabb falut szereztek vissza az ukránok
Zelenszkij ukrán elnök videóban gratulált a fegyveres erők azon tagjainak, akik visszafoglalták Kliscsijivka falut. Ha hinni lehet az ukrán állításoknak,
a falut alig 48 órával azután foglalták el, hogy a csapatok visszafoglalták egy másik települést, Andrijivkát, amely körülbelül 3 kilométerre van.
Három ukrán drónt lőttek le orosz föld felett
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint három ukrán drónt lőttek le vasárnap este. Kettőt a Krím-félsziget délnyugati részén, helyi idő szerint 20:30 körül, aztán tíz perccel később Belgorod felett egy harmadikat – közölte a minisztérium.
Ukrajna ágyúzta az orosz határ menti várost
Az orosz belgorodi régió kormányzója azt állítja, hogy a környék egy kerületét ukrán támadás érte.
Kozinka falu a Grajvoronszki városi kerületben ukrán tűz alá került
– mondta Vjacseszlav Gladkov. Áldozatokról nem számolt be.
Három drón és ágyúzás érte az ukrán régiót
„Az orosz megszállók három kamikaze drónt küldtek a kerület központjába és Marhanec településre” – közölte Szerhij Lisak dnyiprói kormányzó a Telegramon. „Nehéztüzérséggel is lőtték Mirovszkát” – tette hozzá.
Lisak elmondta, hogy
a drónok és a lövöldözések becsapódási helyei közelében lévő épületeket és településeket vizsgálják a károk miatt, de senki sem halt meg a támadások következtében.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6429-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6094-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
