Sokkal inkább ragaszkodnak a hagyományos európai értékekhez a szovjet igát elszenvedő társadalmak

Az Európai Unió működését ma meghatározó ideológiai viták hátterében az áll, hogy a hagyományos európai értékekhez sokkal inkább ragaszkodnak a korábban szovjet uralom alatt szenvedő társadalmak - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombat délután Esztergomban.

Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt kerekasztal-beszélgetésén úgy értékelt: a 90-es években, mivel Nyugat-Európa érezte, hogy felelős azért, hogy hol és hogyan húzták meg a vasfüggönyt a második világháború után, morális felelősségének érezte, hogy ne rekessze el a csatlakozás útját az európai közösségbe belépni szándékozó országok elől.

Ugyanakkor Brüsszelnek valójában nem vagy csak nagyon primitív elképzelése volt a belépő országokkal közös jövőről: piacokat szerezni, miközben a politikai befolyását megőrzi.

Hozzátette: a régi uniós tagállamok válasza az ideológiai vitákra, hogy megpróbálnak minél több hatáskört Brüsszelbe telepíteni. Mivel pedig az ezt lehetővé tevő szerződésmódosításhoz az uniós tagállamok egyhangú döntésére volna szükség, a régi tagállamok - akár a jogállami elveken is túllépve, szerződésmódosítás nélkül, egyfajta "lopakodó hatáskörbővítéssel" igyekeznek bővíteni Brüsszel hatáskörét.

Ehhez az uniós intézmények, és nemcsak az Európai Parlament, hanem az Európai Bíróság is komoly segítséget nyújt a régi tagállamoknak - jegyezte meg.

Megjegyezte, a megtámadott Ukrajnával szolidaritást kell vállalni, de a háborúra hivatkozva nem lehet átlépni a csatlakozáshoz szükséges alapelveken. Attól, hogy megtámadták, még nem lesz kevésbé korrupt egy ország, és nem lehet azt üzenni a szintén csatlakozni akaró és Ukrajnánál lényegesen felkészültebb balkáni országoknak, hogy rájuk más feltételek vonatkoznak.

Azt is mondta, Magyarország érdeke, hogy azok az országok is csatlakozzanak az unióhoz, amelyek "a társadalmi rendjük szempontjából kulcsfontosságú ideológiai kérdésekben lényegesen közelebb állnak hozzánk", mint az unió alapító országai.

Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az Európai Unió alapításakor és még Magyarország uniós csatlakozásakor is mindenki elfogadta a francia és a német gazdaság dominanciáját, és ahhoz igyekezett igazodni. A probléma akkor kezdődött, amikor olyan értékekről kezdtek beszélni a tagállamok, amelyeket korábban nem definiáltak európai értékekként. Az erről kialakult vitában nem lesz konszenzus, ezért az unió olyan mechanizmusokat próbál életbe léptetni, amelyek kikerülik a konszenzust.

A tagállamok pedig már értik, hogy az újonnan csatlakozó országok nem megoldják, hanem tovább élesítik majd a vitákat, és azt számolják, hogy melyik belépő ország melyik tábort fogja erősíteni.

Arra kérdésre, hogy a jövőben mely ügyek kötik össze, veszik rá együttműködésre a régió országait, Gulyás Gergely azt felelte, az elmúlt évek válságkezeléseiben a legjobb válaszok többnyire a nemzeti válaszok voltak.

Azt is mondta, biztos abban, hogy a közép-európai jövő közös jövő, és fontos, hogy ennek a gazdaságban is meglegyenek a mozgatórugói.

Kiemelte, a 90-es évek német gazdasági dominanciájával szemben mára Közép-Európában is létrejöttek gazdasági erőközpontok, így már nem csupán abban versenyezhetnek egymással a közép-európai államok, hogy hova érkezik Nyugat-Európából vagy a világ más pontjáról befektetés.

Világi Oszkár szerint az ukrajnai háború után is együttműködésre kényszerülnek a térség országai, például az energiaimport új útvonalainak kialakításakor.

Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus szerint Magyarország és a térség jövőjének szempontjából kulcsfontosságú az intellektuális erő megtartása, elvándorlásának megakadályozása.

Ma a cseh vagy a lengyel fiatalok nem választanak magyar egyetemet, mint ahogy egy magyar sem a környező országokba megy tanulni. Évtizedek óta tart az "agyelszívás" a térségből, ezen próbál javítani az egyetemi modellváltás és az MCC is - mondta Lánczi András.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványának elnöke az együttműködés legfontosabb területeként a vízet jelölte meg. Hangsúlyozta, Magyarország Ausztria, Szlovákia és Románia egymásra van utalva ezen a közeljövőben sok kihívást tartogató területen. Az országoknak el kell dönteniük, hogy befelé fordulnak-e, csak a saját érdekeiket nézve, vagy legalább régiós szinten együttműködnek egymással.