2023.07.06. 09:45
Gulyás Gergely: az EU migránsgettót erőltetne Magyarországra (videó)
A kötelező migránskvótáról szóló uniós szabályozás legnagyobb negatívuma, hogy ráerőlteti Európára, Magyarországra és a magyar emberekre a migránsokat, meghívót küld több millió migránsnak – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. Szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről, és végképp fel sem merülhet a rezsicsökkentés eltörlése – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. június 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök a kormány tegnapi ülésén a múlt heti EU-csúcs legfőbb eseményeiről adott részletes tájékoztatást – közölte a kormányinfón Gulyás Gergely.
Nem a migránsgettókra
A tárcavezető közölte: az a döntés, amely a miniszterek tanácsában megszületett a migrációról, ellentétben áll a korábban az állam- és kormányfők között létrejött megállapodással, amely szerint a migráció kérdéséről egyhangú döntések fognak születni.
Ezért a magyar kormány nem járult hozzá annak a döntésnek a meghozatalához, amely az Európai Tanács szintjén erősítette volna meg a miniszteri tanácsban megszületett döntést
– magyarázta.
Hangsúlyozta: a jogszabálytervezet nemcsak kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, hanem az is a része, hogy évente legalább 10 ezer menekültkérelmet kellene Magyarországnak elbírálni. Ehhez pedig be kellene őket az ország területére engedni, befogadótáborokat kellene nekik létrehozni – mondta.
Úgy értékelt: a nyugat-európai folyamatokat megfigyelve látható, hogy ezek az uniós előírások szerint létrehozandó befogadótáborok könnyen válnának migránsgettókká, és nem lehetnek zártak az előírások szerint. Ennek nagyon komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van – fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy
ezeknek a befogadótáboroknak az ötlete a kerítés lebontásával egyenértékű, mert aki menedékkérelmet nyújt be a határon, azt be kellene engedni az ország területére.
A miniszter elmondta: Közép-Európa valamennyi felelős kormányának, "ahol a társadalmak még mentesek mindazoktól a következményektől, amelyekkel a migráció együtt jár", mindent meg kell tennie, hogy "ez a teljesen értelmetlen és őrült szabályozás" ne léphessen hatályba. Ezért nem engedte a magyar miniszterelnök, hogy az európai uniós csúcson közös nyilatkozatot fogadjanak el az állam- és kormányfők.
Közölte: "a lengyel miniszterelnök véleménye is megegyezett a mienkkel", és sok olyan ország volt, amely a magyar állásponttal elviekben egyetértett, csak miután nagyon sok migráns van a területén – például Olaszország –, eltérő következtetésre jut. Nekik az érdekük, hogy "akik náluk vannak, azokat tőlük vigyék el" – mutatott rá Gulyás Gergely.
A kormányinfót itt tudja visszanézni:
A szabályozás ráerőlteti Európára és Magyarországra a migránsokat, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az uniós országok kormányainak mindent meg tenni, hogy ez az őrült szabályozást ne fogadják el
– hangsúlyozta Gulyás.
Tisztázni kell, mire költötte Brüsszel a pénzt
Az uniós költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ezért a tervezett módosítás elfogadására reális esély nincsen – mondta Gulyás Gergely. A tárcavezető közölte: Brüsszel további 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, ami a tizenötszöröse az összes magyar éves szja-befizetésnek, nagyjából a teljes éves magyar állami költségvetés összege. Ebből nyilván lényegesen kevesebb jut Magyarországra, de ez az összeg még így is óriási, elég nagy ahhoz, hogy még Ausztria vagy Németország sem akarja ebben a formában vállalni – mutatott rá.
Kiemelte: több kérdést kell tisztázni, így azt, hogy mire költötte Brüsszel a pénzt, hiszen nem kevesebb, hanem több pénznek kellene lennie, Lengyelországnak és Magyarországnak ugyanis még egyetlen fillért sem adtak.
Ráadásul azok az országok, amelyek a helyreállítási alapból részesedtek, arra panaszkodnak, hogy a kifizetések lassúak – mondta.
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI
Hangsúlyozta: Brüsszel kérése alapján 50 milliárd euró menne Ukrajnának, továbbá kamatkiadásokat akar az Európai Bizottság finanszírozni, migránsokra költeni, de nem határvédelemre, sőt, másfél milliárd euró a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére menne.
Magyarország ehhez nem tud hozzájárulni, és miután a költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ilyen módosítás elfogadására reális esély nincs
– jelentette ki Gulyás Gergely.
A rezsicsökkentés marad
Szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről, és végképp fel sem merülhet a rezsicsökkentés eltörlése
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter az európai szemeszterben Magyarországnak megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban.
Gulyás Gergely elmondta, Brüsszel számtalan követelést fogalmaz meg Magyarországnak gazdasági területen is, ez igaz a helyreállítási alapra, valamint az európai szemeszterre is, amely az európai uniós tagállamok gazdasági kormányzását minősítő rendszer.
Hozzátette: az európai szemeszterben a Magyarországnak tett ajánlások között szerepel a hatósági energiaárak megszüntetése, azaz a rezsicsökkentés felszámolása, Magyarországnak ezen kívül meg kell vizsgálnia a családügyi, az oktatási, az egészségügyi kiadásokat.
Közölte, Magyarország ezeket a vizsgálatokat el fogja végezni, de Brüsszel ezen kiadások felülvizsgálatakor semmilyen kötelező elvárást nem írhat elő, amely az e területekre fordított összegek csökkentését indokolná.
Karácsony, a "csődgondnok"
Gulyás Gergely kérdésre a főpolgármester azon nyilatkozatára is reagált, miszerint a főváros augusztusra csődbe mehet. Azt mondta:
érdemes lenne a városvezetésnek elgondolkodni egy új "csődgondnokon".
Kijelentette: Tarlós István korábbi főpolgármester igen jó állapotban adta át Budapestet, amelynek bevételei a járvány éveit leszámítva évről évre növekedtek.
A főváros 200 milliárd forintos tartalékkal rendelkezett, adóbevételei pedig jobban nőttek, mint ahogy a befizetendő szolidaritási hozzájárulása.
A fővárosi sebességmérők kihelyezésének kérdéséről szólva azt mondta: bár Karácsony Gergely főpolgármester a gyorshajtás ügyében a kormányt próbálja megvádolni, aközben nem halad a rendőrség által kezdeményezett traffipaxok kihelyezése Budapesten.
Gulyás Gergely elmondta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2022 őszén kezdeményezte több sebességmérő felállítását, amelyhez a főváros a talapzat kiépítését és áramellátást ígért. Azonban a szóbeli támogatás után nem történt semmi – mondta.
Ha a főpolgármester szeretne újabb sebességmérőket, akkor ahhoz tettekben is járuljon hozzá
– jelentette ki a miniszter.
A Karácsony Gergely mozgalmának a választási kampányban nyújtott mintegy félmilliárd forint értékű támogatásról szólva a miniszter kijelentette:
a napnál is világosabb, hogy Karácsony Gergely pénzmosási ügybe keveredett a saját kampánytámogatása kapcsán. Feltehető, hogy nem tartották be a törvényeket, az ügyet ezért tisztázni kell
– mondta.
Azt is mondta: van egy ember, akinek minimális jövedelme van, érdemi megtakarítása nincs, mégis befizet több mint 500 millió forint értékű támogatást, nagyrészt euróban, egy olyan mozgalomnak, amely nem gyűjt adományokat.
Kérdés, miből származott ez a pénz, ki adta, mire adta és mit várt el cserébe: mindezt a fővárosnak tisztáznia kell
– fogalmazott. Hozzátette: a hatóságoknak fel kell tárniuk, mi történt, mindenesetre Magyarországon nagyon szigorú pénzmosás elleni szabályok vannak érvényben.
Jó példa volt a népszavazás
A magyar kormány azt kívánja a francia kabinetnek, hogy mielőbb váljon az események urává országában, mihamarabb álljon helyre a köznyugalom és a közrend – reagált a miniszter a franciaországi zavargásokat felvető kérdésre. Hozzátette: bár le lehet vonni messzemenőbb következtetéseket arról, hogy miként alakult ki a jelenlegi társadalmi feszültség, a kormány ezt csak annyiban elemzi, hogy hasonlók kialakulását megelőzze Magyarországon. Ezért is lép fel a migráció ellen a kabinet – közölte.
Magyarország üdvözli, hogy Lengyelország is meg akarja kérdezni az embereket a migrációról – válaszolta a miniszter egy kérdésre. Gulyás Gergely megjegyezte:
Brüsszel a migrációról újra és újra úgy akar döntést hozni, hogy nem kérdezi meg azokat, akiknek el kell viselniük annak hatásait. Ebben Magyarország járt el jó példával azzal, hogy népszavazást tartott
– emlékeztetett.
Arra a felvetésre, hogy egyes állítások szerint Németországnak évente 1,5 millió bevándorlóra lenne szüksége a munkaerőhiány miatt, azt mondta: az európai menekültpolitikában keverednek a fogalmak a hatalmas vendégmunkásigény miatt.
Azokról is gyakran menekültként beszélnek, akiket senki nem üldöz, csupán a jobb élet reményében érkeznek Európába, és azokról is, akik ugyan üldözöttek, de távoli országból érkeznek, így segítségre az első biztonságos országban lennének jogosultak.
Az Ukrajnából érkezők számára Magyarország az első biztonságos ország, így nem kérdés, hogy az onnan érkezők valóban jogosultak menekültellátásra itt
– hangsúlyozta.
Vendégmunkások befogadására minden országnak joga van, de e mögött nincsenek humanitárius megfontolások – mondta a miniszter.
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI
Kérdésre válaszolva a miniszter egyetértett Varga Zs. András Kúria-elnök véleményével, miszerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének Kúriára vonatkozó része minden ténybeli alapot nélkülöz.
Úgy értékelt:
az Országos Bírósági Tanács néhány tagja az elmúlt hónapokban szívesen tárgyalt külföldi kormányokkal és "Brüsszelben jelentette fel a saját kormányát" azért, hogy személyre szabott jogalkotást érjen el, és így újra lehessen választani.
Hozzátette: ezek bírák korábban a személyre szabott jogalkotást elfogadhatatlannak tartották, majd amikor az ő igényeiknek megfelelően szabják a jogszabályokat, akkor azt mondják, hogy ezzel nem fognak élni.
Figyeljék meg, hogy mind elindulnak
– jegyezte meg.
Egy másik kérdésre
a jogállamisági jelentést úgy jellemezte, hogy az nem a valósághoz képest kiegyensúlyozott, mert egyértelműen elfogult Magyarországgal szemben, de ha a pozitív és negatív állításokat nézik, akkor azok nagyjából egyensúlyban vannak.
Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásáról Gulyás Gergely azt mondta: Varga Judit már 2019 júliusában, amikor miniszter lett azt mondta, hogy legkésőbb 2024-ben a szándékai szerint az Európai Parlamentbe távozik. A miniszterelnök ismerte ezt a szándékát, és hosszú ideig próbálta meggyőzni arról, hogy ezen változtasson, majd miután belátta, hogy ez reménytelen, szerette volna, ha legalább a listaállításig marad, de neki az volt kérése, hogy augusztus elsejével távozhasson – ismertette.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter feladatai pontosan úgy oszlanak majd meg, ahogy eddig Varga Judit és Navracsics Tibor között megoszlottak –közölte.
A miniszter azt valószínűsítette, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós források lehívási mutatója – amely jelenleg 88 százalékon áll – el fogja érni a 100 százalékot jövő év végéig.
Tuzson Bence és Bóka János miniszteri kinevezéséről Gulyás Gergely azt mondta: "egy nő munkáját csak két férfi képes ellátni".
Bóka Jánosnak nem szabtak határidőt az uniós pénzek hazahozatalára, mert a kormány álláspontja szerint nem Magyarország van mulasztásban – válaszolta a miniszter egy kérdésre, hozzátéve, hogy a kohéziós pénzeket a bizottságnak elvileg szabaddá kell tennie.
Jelezte: júliusban számlát is fognak kiküldeni, és ezt 90 napon belül ki kell fizetni. Az ügy nem jogi kérdés, hanem Brüsszel politikai döntésén múlik - mondta.
A családtámogatásra fordított források mértéke nem változik, a családtámogatások maradnak
– hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette azt is: az állam eddig is mindig magán kezdte a spórolást, ha arra volt szükség.
Arra a kérdésre, számítanak-e arra, hogy Standard and Poor's pénteken rontani fog a magyar adósság értékelésén, a miniszter elmondta, a magyar gazdaság jelentős folyamatai jó irányba mennek, hiszen az inflációt csökkenteni tudja a kormány, a második félévtől várhatóan újraindul a gazdaság növekedése, a vártnál ugyan kisebb mértékben, de csökken a hiány.
A gazdaság fundamentumai erősek, ráadásul úgy, hogy az új uniós költségvetésből még nem kapott pénzt Magyarország
– mondta.
A büdzsére általánosságban jellemző, hogy a kiadások nagyobbik része az első, a bevételek nagy része pedig a második félévben érkezik be. Ezt a folyamatot idén két további hatás is erősíti: az infláció, amely az első félévben kifejezetten magas, a második félévben azonban csökkenteni tudják, továbbá annak is komoly jelentősége van, hogy az első félévben a gazdaság minimális recesszióban van, míg a második félévben gazdasági növekedés várható – magyarázta.
Pedagógusbérek emelése és a baloldal
A magyar baloldali európai parlamenti (EP-) képviselők ne akadályozzák a pedagógus-béremelést! – szólított fel a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közölte: a kormány eltántoríthatatlan a béremeléstől, amelynek jelentős részét a magyar költségvetés állja, de annak mértéke és gyorsasága függ az európai uniós forrásoktól.
A miniszter elmondta, a kormány az oktatásban is szeretné a fizetéseket emelni, a 2030-ig vállalt béremelés költségének mintegy 12-13 százalékát vállalhatná át az EU.
Hozzátette: ha eljutnak oda, akkor gyors, jelentős fizetésemelés lesz a pedagóguskarnak, az átlag pedagógusbérek elérnék a nyolcszázezer forintot másfél év múlva, a kormányzati ciklus végére, legkésőbb 2027-re pedig az egymillió forintot.
Gulyás Gergely azt kérte, se a baloldali EP-képviselők – akik Brüsszelben euróban nettó havi hatmillió forintnak megfelelő összeget keresnek –, se a frakcióik ne akadályozzák az uniós forrásokhoz történő hozzáférést, sőt szólítsák fel a bizottságot, hogy az operatív programban szereplő megállapodásnak megfelelően, legkésőbb idén szeptembertől megtehesse az első nagy lépést Magyarország.
Közölte,
az uniós pénzek nélkül is lesz pedagógus-béremelés, a kormány eltántoríthatatlan, de "a mérték és a gyorsaság szempontjából" kulcsfontosságú lenne, ha a magyar baloldal európai parlamenti képviselői nem támadnák a magyar kormányt.
Értjük, hogy ők jól élnek, de nem lenne baj, ha a pedagógusok is lényegesen jobban élhetnének
– fogalmazott.
Gulyás Gergely beszámolt arról a friss kormányrendeletről, amely 169 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el a rezsivédelmi alap terhére, ez az aktuális rezsikifizetésekhez történő állami hozzájárulás.
Ismertetése szerint ebből több mint 132 milliárd forint, ami a kórházak, az iskolák, a területi közigazgatás intézményeinek folyósított juttatás. A köznevelésben az egyházi fenntartók kompenzációjára 11 milliárd, a köznevelési feladatokat ellátó nemzetiségi önkormányzati fenntartók támogatására pedig közel egymilliárd forint jut
– részletezte.
Hozzátette: az egyházi fenntartású egészségügyi intézmények és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott klinikai központok 25 milliárd forintot kaptak.
Ebből is látszik, hogy az országnak milyen nagy teher, hogy a háború és az arra adott szankciós válaszok miatt megnövekedett energiaköltségeket biztosítsa, de a költségvetés képes erre
– vont mérleget a tárcavezető.
Donáth Annának semmihez nem fogható örömet jelent, ha a hazáját feljelentheti Brüsszelben
– mondta a miniszter azzal kapcsolatosan, hogy a Momentum EP-képviselője azt hangoztatta, hogy az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvény miatt kötelezettségszegési eljárásra lehet számítani.
A miniszter szerint jó esély van arra, hogy belátható időn belül, akár 2030-ra elkészüljön Pakson a két új atomerőmű-blokk.
Oroszország tagja az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO). Azért érkezett Magyarországra egy orosz miniszter, mert szerdán egy WHO-konferencia volt Budapesten – mondta. Megjegyezte: feltételezi, hogy az Egyesült Államokban, az ENSZ-ben is járt már az orosz kormány tagja az ukrajnai háború kitörése óta.
Magyarország megígérte és be is tartja, hogy nem fogja blokkolni Svédország NATO-csatlakozását – válaszolta kérdésre a miniszter.
A kormányinfón
Gulyás Gergely tévedésnek, álhírnek minősítette a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnökének nyilatkozatát, miszerint 30-40 százalékkal kevesebb vendégre lehet számítani a Balatonnál.
Hangsúlyozta: az év első hat hónapjában elenyésző, 2 százalékos visszaesés történhetett. Jelezte: több mint 43 ezer szoba van Balatonon, amit ma vendégforgalom keretében ki lehet venni, a szövetségnek azonban 7500-ra van rálátása.
Arra a felvetésre, nevezhető-e Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnösnek, a miniszter azt felelte: ha valaki békét akar, nem szerencsés a háború lezárta előtt háborús bűnösnek nevezni az egyik felet.
A kormány nem tervez változtatni azon, hogy az önkormányzati választásokon nem csak pártok, hanem egyesületek, alapítványok színeiben is el lehet indulni, ugyanakkor az esélyegyenlőség érdekében a támogatási szabályokat egységesítik – ismertette Gulyás Gergely.
Változni fog a kórházak gyógyszerbeszerzése, a kormány úgy látja, hogy ezen a területen lehet úgy megspórolni pénzeket, hogy az a betegellátás színvonalát semmilyen mértékben ne csökkentse
– közölte a miniszter, aki szerint az erre vonatkozó terveket, ha elkészülnek, ismertetni fogják.
Az állam által Brüsszelben, az egyik elegáns kormányzati negyedben vásárolt épületről elmondta, hogy azt a központi költségvetés finanszírozta, és kedvező áron vásárolták meg, hogy Magyarország európai uniós elnökségét szolgálja, majd kulturális házként fog működni.
Az állami üdülők eladásával kapcsolatban a tárcavezető közölte: az ország jobban jár, ha nem "szocialisztikus üdüléssel" jutalmazzák a munkavállalókat, hanem a fizetéseket emelik. Így mindenki oda megy nyaralni, ahova akar, és nem kényszerítik a munkavállalókat arra, hogy együtt nyaraljanak – mondta. Hozzátette: sok üdülő lerobbant állapotú.
