2023.06.07. 07:44
Ferdítenek – nem érdemes bedőlni a DK számainak
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Mandineren cáfolta meg Dobrev Klára és a DK állításait a nyugdíjakkal, az inflációval és a reálbérekkel kapcsolatban.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) árnyékkormányának vezetője beszédet mond a párt XII. kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2022. október 29-én
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
A Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke két hete országos kampánykörutat indított a jövő évi választásokra készülve. Szombathelyen még több mint egy tucat, Szegeden már csak öt grafikonnal riogatva magyarázta, mennyire borzasztó hely ma Magyarország, 2010 óta „valamennyi magyar visszalépett egyet” – emlékeztet Szalai Piroska.
A szakértő szerint azonban
a DK grafikonjai félrevezetők, nem mutatják be a valós folyamatokat, s az ábráikat objektív igazságnak próbálják beállítani.
Szalai Piroska példaként említi, hogy a DK szerint a magyar átlagfizetés és minimálbér a második legalacsonyabb az unióban, már csak Bulgáriát előzzük meg, leszakadunk a többi tagállamtól.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország bruttó átlagkeresetének vásárlóértéke 2022-ben nagyobb, mint nyolc másik tagállamé, a minimálbérek vásárlóértéke pedig 2023 januárjában hat tagállamban volt alacsonyabb, mint nálunk.
Ők a tavalyelőtti átlagfizetéseket mutatták forrásmegjelölés nélkül. Mi a legfrissebb adatokból dolgozunk, amelyeknek a forrása az Eurostat adatbázisa – írja a szakember, hozzátéve, hogy ami a minimálbért illeti,
az utóbbi években lett magasabb az átlagkeresetünk Portugáliáénál, Csehországénál és Görögországénál, tehát nem leszakadunk, hanem felzárkózunk, már a középmezőnyhöz tartozunk a keresetek terén.
A DK azt állítja, hogy a nyugdíjak növekedése elmaradt a keresetekhez viszonyítva.
A párt az átlagnyugdíjba nem számolja bele az évközi emeléseket, a nyugdíjprémiumot és a 13. havi nyugdíjat, ami 2022-től már teljes egyhavi összeget jelent.
A nyugdíjasok és az aktív keresők anyagi helyzetének összehasonlítására a legjobb, ha a Központi Statisztikai Hivatal évente kiadott egy főre jutó átlagjövedelem-adatait vizsgáljuk meg az aktívak és a nyugdíjasok körében. A legfrissebb számok még csak 2021-esek, de a nyugdíjasok átlagjövedelme már akkor is a 99 százaléka volt az aktívakénak, tehát nem tapasztalhatunk lemaradást köztük – hívja fel a figyelmet Szalai.
A DK további állítása, hogy hazánkban csökkennek a családtámogatások. Fontos hangsúlyozni, hogy
a párt a családtámogatási rendszer elemeinek egy kis részét veszi csak számításba.
A családi pótlékra fókuszál, s nem foglalkozik a pénzbeli juttatások (csed, gyed, gyes stb.) nagy részével, az adókedvezményekkel (ez általában nem is szerepel a költségvetésben, mert nem szedi be az állam, ott marad a gyermekeseknél), a támogatott hitelekkel és megtakarításokkal (például babakötvény, babaváró kölcsön, csok, támogatott lakáshitelek, diákhitel-kedvezmények stb.), a családi beruházások támogatásával (nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, a tavaly decemberig felhasználható otthonfelújítási támogatás stb.) és számtalan egyéb támogatással (a nagycsaládosok földgázkedvezménye vagy a magánbölcsődébe járók bölcsődei támogatása stb.). Így az általuk emlegetett összeg a negyede sincs annak, amivel a kormány számol – mutat rá a munkaerőpiaci szakértő.
Szalai Piroska szerint az ellenzéki párt úgy állítja be az inflációt és az élelmiszer-inflációt is, mintha egész évben maradna a mostani magas érték, egyúttal az euró bevezetése mellett kampányolnak. Azt is hangoztatják, hogy Magyarországon az infláció csak az euró bevezetésével fékezhető meg.
A valóság az, hogy tavaly éves átlagban mindhárom balti országban nagyobb volt a fogyasztói áremelkedés, mint hazánkban, annak ellenére hogy mindhárom ország eurót használ évek óta. Nem az euró bevezetése csökkenti az inflációt
– hangsúlyozza a szakember, aki arra is felhívja a figyelmet:
a DK szerint nálunk a legmagasabbak az energiaárak, ezzel ellentétben az energiaköltségek továbbra is hazánkban a legalacsonyabbak.
Az alaposabb elemzés alapján tehát egyértelművé válik: nem érdemes bedőlni a hangosan és sokszor ismételt állításoknak, legyünk kíváncsiak a számok hátterére is! – jegyzi meg Szalai Piroska.
A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el.
