2023.03.25. 12:30
Rákot okozhattak a NATO-bombák Szerbiában, kártérítést követelnek az emberek (videó)
1999. március 24-én kezdődött meg az akkori Jugoszlávia elleni NATO-bombázás. 24 évvel ezelőtt repültek fel az Észak-Atlanti Szövetség gépei, hogy bombákat szórjanak a balkáni országra. A támadást az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá. A mostani belgrádi orosz nagykövet szerint a Nyugat eltusolná az akkor használt, szegényített uránt tartalmazó bombák emberi egészségre gyakorolt hatását. Alekszandr Bocan-Harcsenko kiemelte: ha a britek hasonló lőszert adnak Kijevnek, az csak azt bizonyítja, hogy Ukrajna támogatása nem más, mint hazugság és képmutatás – írja a V4NA.
A NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak huszadik évfordulója alkalmából tartott gyertyás megemlékezés résztvevői a dél-szerbiai Nisben 2019. március 24-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Djordje Savic
Soha nem derült ki az áldozatok száma
Az 1999-es támadást megelőzően több tárgyalás volt Belgrád és a nemzetközi közösség között a koszovói krízis megoldására, amelyek végül sikertelenül fejeződtek be. A 78 napon át tartó NATO-légicsapások célpontjai között voltak katonai és civil létesítmények, sőt hidak is. Először 70 vadászgép indult Jugoszlávia ellen, míg a későbbiekben már napi 400 gép is felszállt. A támadásról úgy döntöttek, hogy azt az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá. Jugoszlávia NATO-bombázása óta 24 év telt el, még sincs pontos adat arról, hogy mennyi halottja lehetett a légicsapásoknak.
A nemzetközi hírügynökség korábban beszámolt arról, hogy az Észak-Atlanti Szövetség célja az volt, hogy a jugoszláv kormányzati csapatok kivonuljanak Koszovóból, ezzel pedig elkerüljék a humanitárius katasztrófát a térségben, ahol állításuk szerint a szerbek etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán lakosság ellen. A légicsapások azután fejeződtek be, hogy Belgrád kivonta a csapatait Koszovó területéről. A szerb erők azóta sem tértek oda vissza, noha Szerbia nem ismeri el Pristina függetlenségét.
Daganatos megbetegedéseket és halált hoztak a bombák
Több ezer olyan szerbiai lakos van, aki azt állítja, hogy a NATO bombái miatt lett rákos, ők be is perelnék az Észak-Atlanti Szövetséget. A közülük többeket képviselő Srdan Aleksic ügyvéd elmondta, a belgrádi Felső Bíróságon már több keresetet is átadtak, amelyben kártérítést követelnek az emberek. A NATO fejenként 100 és 300 ezer euró közötti összeget kellene, hogy fizessen nekik.
A NATO-t daganatos megbetegedésben szenvedő polgárok, illetve a bombázásoknál használt szegényített urán hatása miatt elhunytak családtagjai perelték be. Ezek az emberek közvetlenül ki voltak téve az 1999-es szerbiai NATO-bombázás során használt szegényített urán hatásának
– mondta Aleksic.
Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy Szerbia 2005-ben aláírt egy egyezményt a NATO-val. Ez azonban csak azt teszi lehetővé a szövetséges haderő számára, hogy áthaladjon a balkáni ország területén. Az általuk okozott károkat viszont meg kell téríteniük – húzta alá. Az a szerződés viszont semmiképp nem lehet érvényes visszamenőleg, s pláne nem vonatkozhat 1999-re, illetve nem szolgálhat alapul a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményekre – nyilatkozta az RTRS-nek korábban Srdan Aleksic.
A NATO elismerte, hogy 15 tonna szegényített uránt használt fel Koszovóban, valamint két tonna szegényített uránt Dél-Szerbiában Vranje, Bujanovac, és Presevo településeken. Én is egy kis faluból származom, amit szegényített uránnal bombáztak, így sok rokonom meghalt, többen betegek lettek, még az anyám is rákban hunyt el. 30 éves gyakorlattal rendelkező jogászként nagy kihívás volt számomra elindítani ezt az ügyet
– mondta Aleksic.
Hozzátette: a bombázások hatása miatt eddig mintegy négyezer ember jelentkezett nála.
Nagykövet: A szegényített urán miatt nőtt meg az onkológiai esetek száma
A Nyugat eközben eltusolná a radioaktív sugárzás és annak az emberi egészségre gyakorolt hatásának témáját
– ezt már Alekszandr Bocan-Harcsenko mondta. Oroszország jelenlegi szerbiai nagykövete szerint Moszkva aktívan együttműködött Belgráddal, hogy rávilágítsanak a szegényített urán felhasználásának következményeire.
A Zvezda Televíziónak adott interjújában a diplomata hozzátette: abban is segítették a szerb felet, hogy a közvélemény elé tárják a bombázás hatását, amelyet a Nyugat inkább eltitkolna. Ugyanakkor, mint fogalmazott, a szerbeknek nincsenek kétségeik a rájuk és országukra ledobott radioaktív lőszerek káros következményeivel kapcsolatban.
A nemzetközi hírügynökség cikkét ITT lehet elolvasni.
