Potápi: A nemzetpolitika sikerének része a Magyarság Háza létrehozása

Potápi Árpád János szimbolikusnak nevezte, hogy éppen a magyar kultúra napján emlékeznek meg annak az intézménynek a tízéves alapításáról, amely az elmúlt évtized során kiemelkedő szerepet töltött be

az összmagyarság kultúrájának ápolása, épített és szellemi örökségének megőrzése, a magyar identitás erősítése terén.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2010-es évek legelején hozták meg a nemzetpolitikát érintő szimbolikus jelentőségű jogszabályokat, valamint az Alaptörvényt. Erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túl élő magyarok számára megadott szavazati jog következményeként ma „a Magyar Országgyűlés igazából egy nemzetgyűlésnek” tekinthető.

Azt hangoztatta, ennek a nemzetpolitikának köszönhetően a Kárpát-medence minden magyar hazája, mindenkit szeretettel látnak Magyarországon, mindenki bízhat Magyarországban és a magyar kormányban, éljen akár Szabadkán, Kassán, Kolozsváron, Eszéken vagy a diaszpórában.

Elmondta, a Magyarság Háza 2011-ben, a magyar kormány támogatásával jött létre, az államtitkárság háttérintézményeként működő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül, néhány éve pedig önálló nonprofit gazdasági társaságként működik.

Céljai közé tartozik a magyar kultúra megőrzése, építése, valamint az államtitkárság és a nemzetpolitikai intézményrendszer működésének segítése.

Az intézmény kétezernél több amatőr és profi művésznek, előadónak biztosított lehetőséget a bemutatkozásra, ezernél több előadást szerveztek meg és negyedmillióan vettek részt a programjain, a Határtalanul program keretében pedig tízezer diáknak szervezett kulturális, néprajzi, történelmi tanórákat – sorolta.

Potápi Árpád János hangsúlyozta, a nemzetpolitikai intézményrendszer a járványhelyzetben is működött, ám a programok jó részét online tudták megtartani. Hozzátette, a Magyarság Háza aktívan részt vesz az idei „nemzeti újrakezdés éve” programjaiban is.

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója azt közölte, hogy a járványhelyzet ellenére az intézmény gyakorlatilag leállás nélkül folytatja munkáját, sőt újabb szereplőket vont be tevékenységébe. A külhoni előadók és művészek produkcióit filmen rögzítették, az alkotásokat közösségi oldalaikon tették hozzáférhetővé.

Tevékenységüket ismertetve elmondta, tavaly tavasz óta háromszáznál több kisfilmet készítettek külhoni partnereik közreműködésével; ezek között voltak mesék, útikalauzok, zenei, irodalmi, képzőművészeti, hagyományőrző előadások; minden nap új produkcióval tudtak jelentkezni.

Kínálatukban szerepel most is film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, szabadegyetem, mesedélelőtt, rendhagyó óra és útikalauz – sorolta az intézményvezető.

Alkotásaik népszerűek, tízmilliónál többen voltak részesei háromnegyed év alatt a Magyarság Háza programjainak – tette hozzá.

Bejelentette, hogy az intézmény évfordulója alkalmából a teljes külhoni magyarságot megmozgató programsorozatot indítanak; naponta jelentkeznek majd új produkciókkal, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő művészek munkásságába engednek betekintést.

Közölte azt is, hogy az év második felében tervezik megjelentetni a Magyarság Háza nagy képes könyvét, dvd-sorozatot adnak ki legjobb filmjeikből, világkörüli útra indítják az intézmény tíz évéről készített kiállítást, valamint átadják az idén alapított Magyarság Háza-díjat is, továbbá – terveik szerint – szeptember végén vagy október elején négynapos fesztivállal indítják az őszi szezont.

Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az alapításának tízéves évfordulóját ünneplő Magyarság Házában tartott sajtótájékoztatón 2021. január 22-én