Komplex szaktudásra van szükség

A Magyar Nemzet keddi cikke szerint a szakképzés mind a 19 ágazatában javában zajlik a szakmák újraosztása, hogy a jövő évi felvételin egy teljesen új választék várhassa a leendő középiskolásokat.

A részletekről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a lappal azt közölte: biztosan lesz változás például a közkedvelt gépjárműipari ágazatban, ahol technikusi szinten összevonják az autóelektronikai műszerész, autószerelő, autótechnikus és gépjármű-mechatronikus szakmákat. A diákok egy átdolgozott, megújult tananyagot kapnak, amely a fenti szakmákat átfogó, komplex tudást ad. Aki tehát ezt az új gépjármű-mechatronikai technikusi képesítést megszerzi, bőven több lesz egy szimpla autószerelőnél, hiszen a csaknem mérnöki szinthez közelítő, középvezetői beosztást lehetővé tevő technikusi végzettség révén sokkal több mindenhez fog érteni – olvasható a cikkben.

Átalakul az elektronikai ágazat is, ahol ma több mint negyvenféle OKJ-s szakképesítés létezik, amelyek között sok a rövid idejű, egy-egy konkrét munkakör betöltéséhez szükséges specializáció.

A tervezet szerint ebből a negyvenből mindössze hét alapszakma maradna, amit nappali képzésben vagy felnőttként esti tagozaton lehetne tanulni. Ezek közé tartozik például az automatikai technikus, az elektronikai technikus, az ipari informatikai technikus vagy épp a villanyszerelő szakma.

Ezeken kívül azonban további 25 féle, állam által elismert bizonyítványt szerezhetnek még a terület iránt érdeklődő diákok, ezeket azonban csak felnőttképzés vagy vállalati továbbképzés keretében érhetik el. Az észszerűsítésről az ITM leszögezte: azokon a szakterületeken, ahol a mostaninál kevesebb alapszakma lesz elérhető, nem egyszerűen szakmaösszevonásokról vagy átnevezésekről van szó, hanem egy adott ágazat teljes szakmastruktúrájának átrendezéséről.

Fontos célkitűzés továbbá, hogy az egészségügyi és szociális szegmensek felé is minél több fiatalt tudjanak terelni, tekintettel a magyar egészségügy létszámproblémáira.

A lap kiemelte még, hogy a tankötelezettséget valamilyen végzettség megszerzéséhez kötné a kormány. A Szakképzés 4.0 javaslatcsomag szerinti elképzelés az, hogy a szakképzésben tanulóknak legalább egy részszakképesítés megszerzése legyen alapkövetelmény, e nélkül nem tekinthetnék teljesítettnek a tankötelezettségüket. A leszakadóknak ehhez nyújtana segítséget az orientációs évfolyam vagy az akár hat hónap alatt is elvégezhető műhelyiskola.

Borítókép: illusztráció