2018.09.03. 16:24
Horvátországban is ölt a nyugat-nílusi láz
A pélmonostori férfi a fertőzés első áldozata déli szomszédunknál.
További 26 beteg esetében laboratóriumi vizsgálatok igazolták a vírusfertőzést. A megbetegedéseket Eszék-Baranya megyében, Vukovár-Szerém megyében, Zágráb, Károlyváros (Karlovac) és Varasd (Varazdin) környékén regisztrálták. Csak az elmúlt héten tíz újabb megbetegedés történt.
A nyugat-nílusi láz az egész Balkánon terjed, többen haltak bele a kórba Szerbiában, Görögországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is.
A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.
A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, illetve a krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvedőkre is veszélyes. Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki.
Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár és magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.
