60 éves Peter Jackson, aki filmre álmodta a A Gyűrűk Urát

A pályafutását horrorfilmekkel megalapozó rendező stílszerűen Halloween napján jött a világra.

Hazájáról nem kis öniróniával azt mondja, hogy az nem is kis ország, hanem egy nagy falu – ő maga egy tengerparti faluban nőtt fel. Kiskorától a film bűvöletében élt, de formális képzésben soha nem részesült.

1983-tól négy évig készítette barátai segítségével és egy olcsó kamerával Ízlésficam című első filmjét, amelyet nemcsak írt, rendezett, vágott, de számos szerepét is eljátszotta. A műfajhoz képest is szokatlanul „vérbő” horrorkomédia

profikat megszégyenítő speciális effektjeivel rövid idő alatt kultuszfilm lett.

Jackson ezután rendes stábbal és költségvetéssel készített még néhány horrorfilmet (köztük a Hullajót), és speciális effektusokkal foglalkozó céget alapított.

Már éppen beskatulyázták volna, amikor 1994-ben előrukkolt és hatalmas sikert aratott a Mennyei teremtmények című drámával, amellyel a később Oscar-díjas Kate Winslet filmes karrierje elindult. A valós eseményeket feldolgozó alkotás két érzékeny diáklány története, akik meggyilkolják egyikük anyját, a film sem elítélni, sem felmenteni nem akarja őket, csak megérteni tettüket. Jackson elnyerte a velencei filmfesztivál legjobb rendezésének járó Ezüst Oroszlán díját és forgatókönyvíróként először jelölték Oscar-díjra.

1996-ban visszatért a horrorkomédiához, de a Törjön ki a frász hűvös fogadtatásra talált. A rendező ekkor már nagyobb terveket dédelgetett:

elhatározta, hogy filmre viszi J.R.R. Tolkien rendkívül népszerű, de addig megfilmesíthetetlennek tartott A Gyűrűk Ura című regénytrilógiáját.

1999-ben anyagi és logisztikai megfontolásokból egyszerre kezdett a három rész forgatásához, a siker érdekében nem kímélt sem embert, sem pénzt, sem technikát. A több mint 2400 fős stáb 15 hónapig dolgozott Új-Zéland vadregényes tájain a legnagyobb sztárokkal, a különleges effektek Hollywoodban készültek.

Az első részt, A Gyűrű Szövetségét 2001 decemberében mutatták be, ezt követte A két torony, és végül az A király visszatér.

Az első két film 19 jelöléséből összesen hat technikai Oscar-díjat kapott, a harmadik viszont filmtörténelmet írt.

A király visszatér addig és azóta is példátlan módon mind a 11 Oscar-jelölését díjra váltotta – igaz a díjesőből csak a rendezőre hullott, a szereplők közül senkinek nem jutott semmi. A filmeposz nagyban hozzájárult az új-zélandi idegenforgalom fellendüléséhez, és ahhoz is, hogy Jacksont 2010-ben lovaggá ütötték.

A forgatás befejezte után 25 kilót adott le, és egy műtéttel szemüvegétől is megszabadult. Következő munkájaként a King Kong sokadik megfilmesítését vállalta el, Naomi Wattsszal a főszerepben. A 2005-ben bemutatott film a mozikban is jól jövedelmezett, a DVD-változat eladásai pedig minden addigi rekordot megdöntöttek.

Jackson 2009-ben a Komfortos mennyország című drámát rendezte, majd a District 9 című sci-fi producere volt, amely versenyben volt a legjobb filmnek járó Oscarért is (a győztes végül A bombák földjén lett, amelyért Kathryn Bigelow személyében először nyert női rendező Oscar-díjat).

Jackson 2011-ben kezdett hozzá A Gyűrűk Ura előzményének számító A hobbit forgatásához.

Az előkészületek hosszúra nyúltak, nem csak a félmilliárd dolláros költségvetés összekalapozása miatt: a rendezőnek felkért Guillermo del Toro kihátrált a produkcióból, helyét végül Jackson foglalta el. Ezután a szakszervezet hirdetett bojkottot, és mikor minden elrendeződni látszott, a rendező került kórházba. A fantáziaeposz-sorozat mégis elkészült, a rajongók legnagyobb örömére, s az eredetileg tervezett két rész helyett újfent trilógiaként.

2012-ben A hobbit: Váratlan utazás, 2013-ban a Smaug pusztasága, a befejező Az öt sereg csatája 2014-ben debütált a mozikban.

Jackson produceri munkát vállalt a népszerű belga képregény, a Tintin kalandjai háromdimenziós feldolgozásában,

amit Steven Spielberg rendezett.

Az utóbbi években érdeklődése a dokumentumfilmek felé fordult: 2018-ban a száz évvel korábban az első világháború nyugati frontján harcoló katonákról készítette az Akik már nem öregszenek meg című munkáját, felhasználva az Imperial War Museum gyűjteményének eredeti archív felvételeit és a BBC archív hang- és képfelvételeit.

A különleges alkotásban veteránok szólalnak meg, az archív filmek pedig színes és 3D-s formátumban mutatják be a Nagy Háborút. (A rendező gyermekkora érdeklődik az első világháború története iránt, szenvedélyesen kutatja emlékeit, a témában egy különleges tárlatot is összeállított a wellingtoni Dominion Múzeumban.)

Legutóbbi munkáját, a The Beatles: Get Back című dokumentumfilmjét a könnyűzene talán legnagyobb hatású együtteséről készítette, eredeti filmanyagok felhasználásával.

Jackson több filmjében is feltűnt cameo-jelenetekben (rövid, a a stáblistán nem jelzett szerep). Golden Globe- és BAFTA-díjai mellett 2014 óta csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát, és azon kevesek egyike, akik ugyanazért a filmért rendezői, forgatókönyvírói, valamint a legjobb filmnek járó Oscar-díjat is elnyerték.

Borítókép: Peter Jackson a Király visszatér című filmje nyomán elnyert Oscar-díjakkal 2004. március 18-án