2021.07.16. 17:58
Visszakapta eredeti állapotát egy évszázadokkal ezelőtt manipulált festmény
Az utólag ráfestett mosolytól és a hamis háttértől is megszabadítottak a brit restaurátorok egy 16. századi festményt, amely valószínűleg Joachim Beuckelaer 16. századi flamand festő munkája.
Az elmúlt évszázadokban utólag ráfestett mosolytól és a hamis háttértől is megszabadítottak a brit restaurátorok egy 16. századi festményt, amelyet immár eredeti pompájában láthat a közönség – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
Az English Heritage brit örökségvédelmi szervezet pénteken mutatta be a holland zöldségárusnőt ábrázoló festményt, amelyet az elmúlt két évben újítottak fel, miután több mint hatvan éven át porosodott az egyik raktárjában.
A kézjegy nélküli festmény alapos elemzésével és némi kutatómunkával sikerült megállapítani, hogy a kép a holland aranykor előttről való, vagyis sokkal korábbról, mint azt eddig gondolták a szakemberek, és nagy a valószínűsége, hogy a csendéletek egyik legnagyszerűbb mesterének tartott Joachim Beuckelaer 16. századi flamand festő munkája.
A kép a 18. század végén került az English Heritage gondozásában lévő essexi Audley End kúriába. Az elmúlt évszázadok alatt aztán mindig akadtak olyan alkotások, amelyeknek a helyreállítása elsőbbséget élvezett, ezért mire erre a festményre került a sor, addigra meglehetősen rossz állapotba került.
„A keret több helyen felhasadt és nagyon koszos volt. A festményt sárgás fénymáz és több réteg por borította, rengeteg ráfestés volt rajta, szóval messze nem volt az a szép műtárgy, ami lehetett volna” – idézte fel Alice Tate-Harte, a szervezet munkatársa, hozzátéve, hogy a javítási munkálatok óriási meglepetést hoztak.
A szakember szerint a nőalak utólag ráfestett mosolyának az eltűntetése önmagában nagy változás. „Sokkal komolyabbnak tűnik szerintem” – jegyezte meg Tate-Harte.
A restaurátorok továbbá eltávolítottak egy olyan – egy tornyot és eget ábrázoló – vászondarabot is a festményről, amellyel a 19. században „egészíthették ki a művet”, feltehetőleg azért, hogy beleférjen egy négyzet alakú keretbe.
„Meglehetősen őrült dolognak tűnik ilyet csinálni. Miért nem kerestek neki egy téglalap alakú keretet? Ilyesmi aggasztóan sokszor előfordult a vidéki kúriákban” – mondta Tate-Harte. Hozzátette: „a restaurálás még nem volt bevetett gyakorlat a 19. században, ezért az emberek szabadabban tettek ilyen dolgokat”.
Az eredeti, vibráló színeit visszanyerő festményt a nagyközönség is megnézheti az Audley End falai között.
