Tíz évig tartó konjunktúra ért véget a világon 2020-ban

A globális áruexport euróban számított értéke 2020-ban 9,2, a kereskedelmi szolgáltatásoké 21 százalékkal csökkent az előző évihez képest, jelentős részben a Covid19-járvánnyal összefüggésben. A termékforgalom értéke 15,4 ezer, a szolgáltatásoké 4,4 ezer milliárd eurót tett ki. 2020-ban és az azt megelőző években a termékek világkereskedelmére az ázsiai országok térnyerése volt jellemző, a szolgáltatások világpiacát azonban továbbra is Európa és Észak-Amerika uralta.

A KSH szerint a világkereskedelem növekedésének üteme már a pandémia előtt lelassult, a 2019. évi 2,8 százalékos bővülés a legkisebb volt a 2009-es recesszió óta. Ebben természetesen nemzetközi tényezők – elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek – is szerepet játszottak. A 2020. évi visszaesés nagyobb volt, mint 2009-ben a pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor a recesszió alapvetően Amerika és Európa országait sújtotta.

Ezúttal viszont a világgazdaság mindegyik nagy szereplőjét közvetlen és jelentős gazdasági károk érték.

A globális külkereskedelem intenzitása – az elmúlt évtizedek emelkedő trendjét követően – 2018-ban érte el csúcsát, azóta a globális ipari termelés stagnál, míg a világkereskedelemben csökkenő trend alakult ki. A gazdasági teljesítmény alakulását az elmúlt időszakban elsősorban a Covid19-járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések határozták meg.

A világkereskedelem gyors fellendülésének kilátásai tavaly év végén javulni kezdtek,

mivel az árukereskedelem a vártnál gyorsabban bővült a második félévben. A világkereskedelem volumene 2020 második negyedévében éves összehasonlításban 15 százalékkal esett vissza, miközben a világ országai lezárásokat és utazási korlátozásokat szabtak a járvány terjedésének fékezése érdekében. Ezek a fertőzés arányának csökkenése nyomán az év második felében enyhültek, lehetővé téve, hogy az áruszállítás a negyedik negyedévre a 2019-es szint közelébe emelkedjen.

A 2019 végén elindult Covid19-járványnak az árukereskedelemre gyakorolt hatása régiónként eltérő volt. A legtöbb régió esetében mindkét irányban nagymértékben visszaesett a termék-külkereskedelmi forgalom. Ez alól az egyetlen kivétel Ázsia volt, ahol az export volumene 0,3 százalékkal nőtt, az importé 1,3 százalékkal csökkent. Az import legnagyobb mértékű visszaesése leginkább a kevésbé fejlett régiókban volt megfigyelhető: Afrikában 8,8 százalékos, Dél Amerikában 9,3 százalékos. Az észak-amerikai import mérséklődése az előbbi régiókhoz képest viszonylag kisebb, 6,1 százalékos volt. A dinamikát tekintve 2017-ben csak Afrika maradt alul a többi régióhoz képest.

A termékek világkereskedelmében az elmúlt években egyértelműen az ázsiai országok térnyerése volt jellemző, aminek következtében Ázsia jelentős mértékben növelte termékpiaci részesedését. Mindez Európa és Észak-Amerika piacvesztésével járt együtt. A globális szolgáltatás-külkereskedelem 22 százalékkal mérséklődött tavaly, a külkereskedelmi forgalom szintjében a legnagyobb mértékű visszaesést Dél-Amerika és Afrika szenvedte el.

2017 óta valamennyi régió közül egyedül Észak-Amerika és Európa tartozik azon régiók közé, amelyek pozitív többlettel zártak,

szemben Dél-Amerikával, valamint Afrikával és Ázsiával, ahol viszont jelentős passzívum keletkezett. Mindez a szolgáltatások piacának struktúráját is jól mutatja, vagyis a szolgáltatások világkereskedelmében a kínálati oldalt továbbra is a legfejlettebb régiók adják.

A szolgáltatások világpiacát az elmúlt évtizedekben Európa, és Észak-Amerika uralta és ez tavaly sem változott.

Tavaly a globális szolgáltatásexport több mint 50 százaléka az európai kontinensről érkezett.

A második legnagyobb szolgáltatáspiaci szereplő Ázsia volt, közel 30 százalékos részaránnyal. 2020-ban a legfontosabb szereplők közül kiemelendők az Európai Unió tagállamai, amelyek a világ többi országával folytatott termék-külkereskedelmükben az exportoldalon 1932 milliárd, az importoldalon 1715 milliárd euró értékű forgalmat bonyolítottak le, és 218 milliárd euró többlettel zártak. Az Európai Unió szolgáltatás-külkereskedelmi exportja és importja is 18 százalékkal csökkent 2019-hez viszonyítva.