Bronzkori urnatemetőt rejt a kavicsbánya

Augusztus elején kezdődött, és még hetekig eltart a leletmentés – tudtuk meg Kovacsóczy Bernadett régésztől, a kutatás vezetőjétől. Ezúttal egy bronzkori, legalább 3000 éves urnatemető feltárásán dolgoznak a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei. A Duna árterében lévő lelőhelyen az 1960-as években az úgynevezett Kisapostag-kultúra három urnasírját tárták fel és dokumentálták.

– Azt sejtettük, hogy további urnasírokat találunk, és szerencsére pontosnak bizonyultak a korábbi térképi jelölések – nyilatkozta lapunknak Bernadett. – A várakozások beigazolódtak, számos további urnasírt találtunk. A leletek jól mutatják, hogy az urnának szolgáló nagyméretű edények elkészítése, kiégetése igen nehézkes lehetett. Az urnák közötti anyag-, forma- és motívumbeli eltérések egyértelműen egy hosszabb ideig használt temetőre, a Vatya-időszakon belüli különféle fázisokra utalnak.    

A szóban forgó ártéri területen az 1970-es évektől kavicsot bányásznak. A bánya tervezett bővítése kapcsán még tavaly előírta a hatóság a régészeti megfigyelést. Ennek során októberében és novemberében három urnasírt tártak fel a szakemberek. Valamint egy magányos avar kori sírt, amiben felkantározott lovával a korabeli elit egy tagja nyugodott.

Néhány hete újabb megelőző feltárás indult, ekkor kerültek elő a középső bronzkorra tehető urnasírok. Valamennyi a Vatya-kultúrához tartozik, amely a Kisapostag- és a Nagyrév-kultúra alapjain alakult ki. A feltárt temetkezési helyet időszámításunk előtt az 1900 és 1500 közötti időszakban használták. A halottak hamvait és csontmaradványait nagyméretű agyagurnákba helyezték, majd viszonylag kis gödrökbe temették.

– Hétfőn egy nagyméretű bronz tőrt is találtunk az egyik halotti urna mellett, ami szintén ritka és különleges lelet – fűzte hozzá a feltárás vezetője. – További érdekesség, hogy minden urnához tartozik egy-egy kisebb cserépbögre. Ezeket vagy az urnákon, vagy mellettük helyezték el. Ez feltehetően egy halotti áldozat, ami a túlvilági létre utal. Település nyomára még nem bukkantunk, sem pedig kemencére, ahol egykor kiégethették a temetkezéshez használt agyagedényeket.

Nem lesz egyszerű restaurálni az urnákat, mivel meglehetősen gyengék. Ezzel együtt előbb-utóbb készül belőlük kiállítás. A szalkszentmártoni önkormányzat kifejezetten kérte, hogy a régészek ősszel ismertessék a falu lakóinak a község határában talált leleteket. Ennek a szakemberek örömest eleget is tesznek, és a temetkezési urnák mellett a tavaly előkerült avar kori lovas anyagát is bemutatják majd.