Koporsóbiznisz, a halálos üzlet

– Hogy sikerült a 150 éves nagypapa szerepét megkapni?
– Tele van elrajzolt karakterekkel a darab. Az én Maximillian Topalovicom 150 éves, inkább hasonlít egy rajzfilmfigurára, mint hús-vér emberre. Tolókocsiban ül, és folyamatosan beszélni próbál, de hajlott korára tekintettel, nem sikerül neki. Ezért van egy csengője, azzal kommunikál. Túl van minden realitáson, és az, hogy nő játssza, egy újabb csavarás.

– Akkor a szövegtanulással nem volt sok probléma...
– Az összes szövegemet tudtam az első próbára.

– A koporsóbizniszes sötét világ valójában vígjáték. Mi adja a darab humorát?
– Kusturica filmjeit idézi a hangulat. Felfokozott, groteszk, szenvedélyes világ, ahol mindenki halálosan komolyan gondol mindent, és ennek elképesztően vicces a végeredménye. A realista daraboknál nagyon kell vigyázni, nehogy túlzásba essünk, mert akkor elvész a hitelesség. Ebben a darabban viszont éppen a túlzás teszi hitelessé a játékot. Pengeélen táncolunk, nagyon el kell találni az arányokat. Akkor lesz jó, ha úgy tűnik, mintha nem lennének korlátok. Ehhez viszont pontos munka kell. De éppen ez benne az érdekes. Szeretem a furcsa, rendhagyó dolgokat.

– Hogy érzi magát az idei évadban? Furcsa pár, Gogol, Plazma, Maratonfutók – csupa kis színházi bemutatója volt idén.
– Köszönöm, nagyon jól. Szeretem a kis színházas, kísérletező darabokat. Idén a Szentivánéji álom lesz az egyetlen nagyszínházi előadásom, két hét múlva kezdődnek a próbák. Ilyen még nem volt - és ez jó. Szeretem az új helyzeteket. Márpedig az idei évad sok új helyzetet hozott. A Gogol előadás például abszolut különleges volt.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kéner Gabriella alakítja a a darabban a 150 éves nagypapát
[/caption]

A rendező, Vladislav Troitskij, egészen más próbafolyamatot vezetett, mint amihez eddig szoktunk. Az előadások próbái általában úgy kezdődnek, hogy adott egy szövegkönyv, és egy rendező, akinek konkrét elképzelései vannak arról, hogy mit szeretne látni. Troitskij viszont szabadon engedett bennünket. A próbafolyamat elején azt kérte, hogy válasszunk és tanuljunk Gogol-szövegeket. Először nem is tudtunk mit kezdeni ezzel a szabadsággal. Óriási élmény volt. Aztán jött a Plazma: nagyon jó darab, Garaczi hihetetlenül jó stílusban írta meg. A Furcsa pár viszont hagyományos amerikai vígjáték, ami megint egészen másfajta munkát kíván. De idesorolhatjuk a Hírszínházat is, ahol két nap alatt a semmiből lesz előadás.

– Messze került az indulástól, az operett-musical szaktól. Nem hiányoznak a zenés darabok?
– A pályám első 10-12 évében rengeteg zenés darabban játszottam. Aztán 7-8 éve megfordult az arány a prózai darabok javára. Nem szoktam ezen töprengeni, lefoglalnak a prózai feladatok.

– Milyen szerepben láthatjuk a Shakespeare-darabban?
– Titániát, a tündérkirálynét. Ez lesz az évad utolsó bemutatója, már nagyon várom, mert soha nem dolgoztam Rusznyák Gábor rendezővel. Ez is egy új feladat, egy élmény lesz.