Hírek

2005.07.18. 00:00

Szobrát a hálás polgárok emelték

Lázin Miklós András

Temető és házak álltak erre
[caption id="" align="alignleft" width="267"] A Szentháromság tér északi oldala. A két ház helyére építették a Pénzügyminisztériumot.
[/caption]A középkorban a Szent Pál és a Zsidó, azaz a mai Fortuna és Táncsics Mihály utca a Hess András tér közelében egyesült. Innen Szent Miklós utca néven futott tovább a Nagyboldogasszony, azaz Mátyás-templom előtt, majd beletorkollt az Olasz utcába. Ez a terület volt a mai Szentháromság tér magva. Itt annak idején alig egy tucat ház állt, míg az egyház előtt kisebb temető terült el. Az 1686-os ostrom súlyosan megrongálta az itt található épületeket, így a frissen megalakult városi tanács úgy döntött, egy teret alakít ki azok helyén. A magisztrátus határozata alapján 1706-ban itt állították föl az 1691-es pestisjárvány emlékére utaló fogadalmi emlékművet. Ennek szobrásza Bernardo Feretti, építésze Venerio Ceresola, míg kőfaragója Vogl Konrád volt. E mű egyébként 1712 óta a Zsigmond téren áll. Egy esztendővel később újabb ragály lepte meg Budát és Pestet. A megrettent városatyák az elszállított emlékmű helyett egy másik elkészítésére adtak megbízást Ungelich Fülöpnek és Hörger Antalnak. 

Nagy botrány kísérte az építkezést
[caption id="" align="alignright" width="267"] Sokak szerint a Fellner-féle tömb a századforduló építészetének bizonytalanságát példázza
[/caption]A Szentháromság tér az idők folyamán a Várnegyed központja lett. A 18–19. század folyamán hívták Városház, Piac, Jezsuita és Hal térnek egyaránt. Mai neve az 1870-es években vált általánossá. Halászbástyáig történt kiterjesztésére a Fővárosi Közmunkák Tanácsa javaslatára került sor 1902-ben. Kevesen tudják, de hosszú ideig itt állt a város egyetlen díszkútja. A csobogó a Budai-hegységben található Béla király és Városkúti forrásból kapta csöveken a vizét. A fogadalmi emlék mögött a régi Pénzügyminisztérium tömbje magasodik. A házat Fellner Sándor tervezte 1899-ben. A munkák 1901. október 10-én kezdődtek, de az alapkőletételre csak 1902. április 15-én került sor. Az építkezés 1904-ben fejeződött be. A korabeli szaksajtó főleg a Mátyás-templommal versengő, a Szentháromság térre néző homlokzatot illette sok kritikával. Az épület alatt egy tizenhat méter mélyre nyúló pincererendszer van, amely a vári labirintussal is kapcsolatban áll.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!