Hírek

2005.06.06. 00:00

Még meg lehet menteni az enyészettől

BAMA

Hajdanán túl sok domb állt körülötte
A főváros második közforgalmú repülőterét 1936-ban kezdték építeni Budaörsön. A légikikötő miatt át kellett helyezni a Kőérberki út egy szakaszát, valamint Budapest közigazgatási határait. Ez utóbbi intézkedésre azért volt szükség, mert a terület egy része Budaörs községhez tartozott. A problémát az 1937. évi III. törvénycikk révén oldották meg. A reptér a főváros által ingyen átadott telekre került. Felépítésének költségeit az állam finanszírozta. Mivel hazánk éppen csak kilábalt a gazdasági válságból, a szükséges összeget nagyrészt hitelből kellett előteremteni. A teljes építési költség négymillió pengő körül mozgott.

A légikikötőt 1937 nyarán adták át a forgalomnak. Kezdetben nemzetközi gépek is leszálltak itt, ám hamar kiderült, a reptér erre a célra alkalmatlan. Túl rossz a talaja, valamint a környező dombok is akadályozták a forgalmat. 

Messziről nézve még csak-csak elmegy
A második világháborúban a fővárosi légikikötők többsége súlyos károkat szenvedett. Különösen nehéz helyzetbe jutott Ferihegy, így a polgári repülés újraélesztésére csak a szinte sértetlen Budaörsi repülőtéren kerülhetett sor.

Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy a szovjet részvétellel létrehozott MASZOVLET Rt. innen indította útjára a hazai és nemzetközi forgalmat. Ám a teljesen elpusztított Ferihegy helyett ideiglenesen működő Budaörsi repülőtér nemzetközi szereplésének napjai meg voltak számlálva. A vasmadarak fejlődése miatt ennek a feladatnak a betöltésére már nyilvánvalóan alkalmatlan volt, így fejlesztésére nem költöttek. Az ötvenes évek elejétől a mezőgazdasági gépek és a légimentők kerültek ide. A sportrepülők a nyolcvanas években jelentek meg. Igazán szívfájdító, hogy a hajdan szebb napokat látott felvételi épület mára gyakorlatilag szinte teljesen tönkrement.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!