Arcképcsarnok nyílt a forradalom tizenhárom napjáról Halason – galériával

A 13 nap, 13 arc című kiállítást Végső István történész, a Pásztortűz Egyesület elnöke nyitotta meg, emlékeztetve a képeken látható személyek kiskunhalasi és környékbeli kötődésére. Az arcképcsarnokban Pongrácz Gergely portréja is látható, aki 1956-ban a Corvin köz második parancsnoka volt, később emigrációba kényszerült, a rendszerváltást követően tért haza és megalapította Kiskunmajsán az 56-os Múzeumot. 2005-ben bekövetkezett halála után a múzeummal szemközti emlékparkban helyezték végső nyugalomra.

A kiállított alkotások között található Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás arcképe is, akit a kommunista diktatúra idején koncepciós perben elítélték és börtönbe zárták, ahol megkínozták. 1956 október 3-án kiszabadították a börtönből, a forradalom mellé állt. 1956 végétől az USA magyarországi nagykövetségén bujkált, majd emigrált.

Gyöngyösi Papp Ida (1937–1956) munkás, a kiskunhalasi Alsóöregszőlőkben lakott a szüleivel és testvéreivel. A helyi erdőgazdaságban dolgozott, 1956. október 27-én betegszabadságon volt. A főtéri kenyér boltban vásárolt, majd hazafelé tartva a halasi városháza sarkán történt sortűzben halálos lövéseket kapott. Az Új református temető hősi parcellájában helyezték végső nyugalomra, sírhelye ma is ott található.

Kurdics József (1914–1999) tanár, öt nyelven beszélt, megjárta a Don-kanyart a második világháborúban. Vallásos hite miatt 1950-től egy ideig nem taníthatott. Munkásként dolgozott. 1955-től a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium tanára lett. Részt vett az 1956-os forradalom idején a halasi forradalmi bizottság munkájában, koordinálta a pesterzsébetieknek szánt élelmiszergyűjtést. 1957-ben letartóztatták, internálták, később Cegléden telepedett le.

Látható Maléter Pál (1917–1958) honvédelmi miniszter arcképe is, aki a Ludovikán tanult, hivatásos katonatiszt volt. 1956. október 25-én át állt a forradalmárok oldalára Budapesten a Kilián laktanyánál. Később honvédelmi miniszter lett a Nagy Imre kormányában. A szovjetek tárgyalást színlelve tőrbe csalták, letartóztatták, később a Nagy Imre-per egyik vádlottjaként 1958-ban kivégezték. Maléter Pál felesége volt Gyenes Judit, akinek édesapját 1938-ban megválasztották Kiskunhalasra polgármesternek. Judit először a katolikus apácákhoz járt iskolába, a harmadik osztálytól szülei átíratták a koedukált evangélikus elemibe. A negyediket már a kiskőrösi evangélikus elemiben végezte, mert édesapja ott lett főszolgabíró 1940-ben. Gyenes Judit folyamatosan ápolta férje és a forradalom emlékét, 1983 júniusától rendszeresen részt vett a demokratikus ellenzék által szervezett ötvenhatos megemlékezéseken. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagjaként egyike volt azoknak, akik az ötvenhatos mártírok rehabilitálását és méltó eltemetését követelték. 1990-ben 1956-os Emléklapot kapott, 1999-ben Maléter Pál Emlékéremmel, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2019. december 1-jén hunyt el.

Az arcképcsarnok megnyitóján versekkel is megemlékeztek

A Csipkeházban tartott kiállításmegnyitón a Gózon István Irodalmi Kör '56-os versekkel készült és megemlékezések hangzottak el Monda Margit, Fekete Zsuzsanna, Molnár Erzsébet, Németh János, Németh Kornélia, Pásztor Gergely előadásában.