Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szenvedélyes kapcsolatáról tartottak előadást Kiskőrösön – galériával

Kiskőrös nagy szülöttjének, Petőfi Sándornak a házassága volt annak a rendezvénynek a témája, amelyet Kiskőrösön rendeztek vasárnap este. 

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum meghívására a szülőház előtti udvaron dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi docens és dr. Gyimesi Emese, a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa tartott érdekes ismertetőt a magyar irodalom talán legismertebb szerelmeseiről. Dr. Fűzfa Balázs Petőfi modernségéről értekezett, párhuzamba állította a gondolatiságát Arany János, József Attila, Radnóti Miklós verseivel. Dr. Gyimesi Emese irodalmár a kutatómunkája középpontjába Szendrey Júlia egy időre elfeledett alakját elevenítette fel. 

Két boldog év

Mint ismert, a szerelmesek 1847. szeptember 8-án keltek egybe az erdődi vár kápolnájában, de a sors kevesebb, mint két boldog évet adott nekik. Dr. Gyimesi Emese dolgozta fel a feleség életművét, aki költő, író és műfordító is volt. Még nem volt 40 éves, amikor a halálos kór elragadta. Ahogy fogalmazott a kutatónő, a korabeli társadalomban a házasságok többsége nem szerelmi alapon köttetett. A vagyon, a pozíció, a presztízs kapcsolta össze sok esetben a fiatalokat a családok nyomására. Petőfi és Szendrey azonban a forró érzelmek alapján egy évvel a megismerkedésük után házasodtak össze. Mint mondta, a polgári társadalmi átalakulás után volt jellemző az, hogy a házasságok érzelmi alapon születtek. Ebben játszott úttörő szerepet és talán adott példát a 24 éves költő és a 20 éves lány házassága. Elhangzott, hogy az az egy év, ami a nagykárolyi megismerkedéstől a házasságkötésig tartott, nem volt problémamentes. 

Az apósjelölt egyáltalán nem vette jó néven azt, hogy Petőfi bár egy ismert költő, de mégiscsak egy ágrólszakadt ember. Az apa családja a korabeli rendi társadalomban egy társadalmilag emelkedő pályán volt. Azaz, ha nem is voltak gazdagok, de módosnak számított a család, és Szendrey Lőrinc úgy érezte, hogy a lányát legalább egy megyei szolgabírónak kellene feleségül vennie. Bár az apósjelölt nem szívlelte, ez a tény a költő forró érzéseit nem befolyásolta. 

Szerelmesversek

Petőfi jó néhány szerelmesverset költött 1846 szeptembere után. A legismertebbek közülük a Szabadság szerelem, vagy a Mi a szerelem, Lennék én folyóvíz… A házasság végül 177 éve, 1847. szeptember 8-án megköttetett. Erről így ír dr. Gyimesi Emese irodalomtörténész a Szendrey Júlia-kutatás című blogjában: 

„177 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 8-án házasodott össze Szendrey Júlia és Petőfi Sándor. Amikor megismerkedésük első évfordulóján felvirradt az esküvő napja, a menyasszony családjának nem minden tagja készülődött a szertartásra. A negyvenhét éves »örömapa« távol maradt az ünnepélytől, amely nézete szerint megpecsételte lánya és egyben egész családja további sorsát. Az erdődi vár kápolnájában korán reggel kivételesen szűk körben tartották meg az esküvőt. A menyasszonyt egyedül édesanyja és húga kísérte, a vőlegényt pedig erdődi barátai: Sass Károly és a Lauka testvérek. Az esküvői szertartást Petőfi örökítette meg a maga könnyed humorával az Úti levelek 17. darabjában. (…)”

„Esküvőnk középkori regényességgel ment végbe: az erdődi vár kápolnájában korán reggel. Szerettünk volna, én is menyasszonyom is, helyhez és alkalomhoz illő, komoly és ünnepélyes arcot ölteni, de sehogy sem sikerült, folyvást mosolyogtunk egymásra, s ha én ollyan szépen mosolyogtam, mint menyasszonyom, ugy esküszöm neked, hogy egy angyaltfestő képiró előtt a legtökéletesebb mintául szolgálhattam volna.”

Szabadság, szerelem

A rendezvényen a két irodalomtörténész előadása után Szabadság, szerelem címmel időszaki kiállítást nyitott meg dr. Gyimesi Emese Krámer Iván magángyűjteményéből. Ezt követően Kovács Kata Milla és Svajcsik Kristóf, Petőfi, ahogy még sosem hallottad címmel zenés stílusgyakorlatokat adott elő.