Nagy István agrárminiszter: a huszonegyedik században is helye van a halasi csipkének – galériákkal

Pajor Kálmán, a Halasi Csipke Közalapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte az ünnepélyes megnyitón résztvevőket, ahol megjelent Manuel Jacoangeli, Olaszország magyarországi nagykövete és Nagy István agrárminiszter, a rendezvény fővédnöke is.

A kiállítás díszvendége az olaszországi Novedrate csipkekészítő műhelye, az alkotások a kiállító tér középső részén körben helyezkednek el. Az Olaszországból és a külföldi testvérvárosokból érkezett csipkék mellett, Magyarország 18 településéről érkeztek kézimunka alkotások. – Változatos csipke technikák jelennek meg, mint a varrott, vert, kötött, horgolt és az ősi fonott csipkék. Az mindegyikben közös, hogy az alkotók a szépséget, a harmóniát jelenítik meg – hangsúlyozta köszöntőjében Pajor Kálmán, aki elmondta, hogy idén kiemelt téma volt, amely köré a kiállítást és a csipkekészítési pályázatot is szervezték, a virágminta. – A virág valamennyi csipkekészítési technikában megjeleníthető, kedvelt motívum. Az idei nemzetközi csipkekiállításra a halasi csipkevarrók is terveztek új csipke virágokat, amelyek a kiállítótér közepén lévő álló vitrinben tekinthetők meg – fűzte hozzá a közalapítvány elnöke.

Fülöp Róbert Kiskunhalas polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a kiállítással egy időben zajló városnapi események részeként tartott ünnepi városi közgyűlés ünnepi ülésén, kettő, a halasi csipkéhez közel álló személyt is díjaztak. Szakál Aurél, a halasi Thorma János Múzeum nyugalmazott igazgatója díszpolgári címet kapott, aki hosszú ideje sokat tett a halasi csipke népszerűsítésért is. A másik díjazott, Kiskunhalas Városért kitüntetést kapott, Bródy Mária képzőművész, grafikus, tervező, akinek keze munkáját dicsérik évtizedek óta az elkészült új halasi csipkeminták, valamint a városi kitüntetések, oklevelek, amelyeket tervez és megrajzol. Művészi tevékenysége mára őt is a halasi csipke megálmodóinak és létrehozóinak művészi szintjére emelte.

Manuel Jacoangeli Olaszország magyarországi nagykövete köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy Olaszország és Magyarország csipkeművészete sok hasonlóságot mutat, az első magyar csipkevarró nő jól ismerte a velencei és más olasz csipkekészítési módszereket, és ez is hozzájárult a halasi csipke öltési technika kialakításához. – Sok párhuzam mutatkozik a Novedrate-i és a halasi csipke között is. Mindkét város önkormányzata fontosnak tartja és támogatja e hagyomány fenntartását, felismerve annak a helyi identitás megőrzésében és ápolásában betöltött szerepét – mondta a diplomata.

– „Vannak még csodák a világon, a halasi csipke az az. Amikor ránézünk, szeretnénk megsimogatni, de ha nem is érünk hozzá, legalább a szemünkkel gyönyörködünk benne és simogatjuk, mert olyan fantasztikus, amit magunkénak érzünk, amit elődeink, őseink alakítottak ki hosszú fáradságos munkával, mert érték van benne.” – fogalmazott Nagy István a kiállítást megnyitó beszédében, aki szerint a huszonegyedik században is helye van a halasi csipkének. – „A csipke az önöké, innen ered, az önök elődei, akik megteremtették. Mindig meg kell találni a módját annak, hogy hogyan őrizzék és hogyan fejlesszék tovább” – fogalmazott a szaktárca vezetője.

Hozzátette: A halasi csipke szerte a világban hirdeti a magyarság ezeréves kultúráját, a tehetséget és hírét viszi Kiskunhalasnak. A halasi csipke több, mint művészeti remekmű, több, mint a csipkék királynője, a királynők csipkéje. A halasi csipkevarrás olyan élő hagyomány, amely 2010-től a magyar szellemi kulturális örökség része, 2014-től pedig hungarikum, a törvény által elismerve is a magyarság csúcsteljesítménye, amelyre mindannyian büszkék vagyunk.”

Kifejtette: A csipke nemcsak a város, de az egész magyarság számára különleges érték, egy megtartó erő. Nemcsak védeni kell, hanem minél szélesebb közönséggel megismertetni és továbbadni. Ebben ad segítséget, a minisztérium által évenként kiírt hungarikum pályázat is.

Idén is meghirdették a hungarikum pályázatot

Nagy István bejelentette, hogy az Agrárminisztérium idén is meghirdette a hungarikum pályázatot, amelynek keretösszege ezúttal 445 millió forint. 

– Továbbra is az a célunk, hogy támogassuk a hungarikumok és a nemezti értékek gyűjtését, népszerűsítését és gondozását egyaránt – fűzte hozzá.

Elmondta, hogy 2012 óta több mint ezer ilyen jellegű rendezvény szervezésében és finanszírozásában vett részt az Agrárminisztérium itthon és külföldön egyaránt. Eddig több mint 8 millió ember ismerkedhetett meg a hungarikumokkal Magyarország nemzeti értékeivel.