Csák János: a kulturális örökséget át kell adnunk a következő nemzedékeknek

A világhírű zongoraművész, Cziffra György művészetének, életének és munkásságának állít emléket az az öt állomásos koncertsorozat, mely Kecskeméten, a Hírös Agóra Kulturális Központban kezdődött péntek este. A Cziffra emlékkoncert-sorozat felvezető eseménye a Cziffra Vándorkiállításnak, mely novemberben nyílik meg a Magyar Zene Házában. 

A hangversenysorozat első, kecskeméti állomásán a zongorista zseni művészetének sokoldalúságát ismertette meg Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész és vendégművészei interpretálásában: a klasszikus zenész Cziffrát, Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekessel, az 1950-es évek pesti lokálhangulatát pedig a Junior Prima-díjas Gubik Petra színművésszel idézte fel az est folyamán. A szabad zenei improvizációkhoz csatlakozott Sárközy Lajos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és zenekara.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a zene rendeltetése belső világunk jobb megismerése, felvirágoztatása és kiteljesítése. Hangsúlyozta, hogy a kultúra válasz arra, hogy mi dolgunk a világban, hiszen közösséget és kötődést jelent.

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, az eseménysorozat fővédnöke Hamvas Bélát idézve kiemelte: a nagy örökség nem csak kiváltság, hanem egyúttal kötelesség is, hogy az ember azt tovább építse. Ebben a zene különleges helyet foglal el, ami áthidal teret és időt, műfajokat és generációkat, csakúgy, mint Cziffra tette ezt művészetével.

A miniszter kifejtette, hogy örökségnek hívjuk azt, amit meg akarunk őrizni. Ahhoz, hogy megtartsuk a kultúránkat, ki kell választanunk az örököt a talmiból, a múlandóból, és azt átadni a következő nemzedéknek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a magyaroknak olyan előadóik vannak, akik képesek fejedelmi módon átadni ezt az örökséget.

A miniszter szerint az örökség átadása három dologból áll. Először is ismernünk kell az örökségünket. A kormány ezért a GDP egy százalékát fordítja a kultúrára, szemben az uniós fél százalékkal – mondta a miniszter. A második feltétel, hogy meg kell szerveznünk magunkat. A szervezést követően pedig át kell adni a kultúrát a következő nemzedéknek. Kecskemétet hozta fel példaként: mint fogalmazott, ilyen pezsgő és széleskörű kulturális élettel kellene rendelkeznie a magyar településeknek – hangsúlyozta Csák János, aki elmondta: maga kérte, hogy a koncertsorozat nyitánya Kodály városában legyen.

A repertoár része volt egyebek mellett Gounod, Piazzolla, Verdi, Bartók, Kodály, Liszt, Máté Péter, Cziffra és Gershwin egy-egy darabja.

A Cziffra György-emlékkoncertsorozat további helyszínei: Pécs (május 8.), Győr (május 10.), Debrecen (május 24.), Szeged (május 30.).

Ugyancsak a Cziffra György Vándorkiállításhoz kapcsolódik az Országos Bárzongorista-verseny, melyen a 18 és 60 év közötti magyar bárzongoristák vehetnek részt, s amelynek a budapesti Gerbeaud Cukrászda ad otthont június 10-11-én. A különleges esemény művészeti vezetője: Balázs János.

A zsűri a versenyzőktől a legkülönfélébb műfajokból vár műsorszámokat: az operetten át a sanzonig a magyar nóta, a jazz, a filmzene és a popzene is helyet kaphat a versenyzők repertoárjában – magyar és külföldi zeneszerzőktől egyaránt. A zsűri tagjai: Balázs János, Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, Dráfi Kálmán Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Sárik Péter Erkel-díjas jazz-zongorista, Pintér Katalin, a Gerbeaud Cukrászda igazgatója, valamint Fűzy Gábor, a bárzongoristák doyenje.

Az előválogatóra szabadon választott repertoárból 5-8 perces videóval lehetett jelentkezni a [email protected] e-mail-címen 2024. április 12-ig. Az 1. díj nyertese 1 millió forintot, a 2. helyezett 700 ezer forintot, a 3. pedig 500 ezer forintot nyerhet el. A döntőbe jutott, de nem díjazott versenyzők is egyenként 100-100 ezer forintos jutalomban részesülnek. A győztesek értékes koncertmeghívásokkal is gazdagodnak. A jelentkezéssel kapcsolatos további információk találhatók www.cziffrafesztival.hu honlapon.