Magyar nyelven is olvasható a szabadságharc két fontos nőalakjának hadbírósági ítélete

Különleges dokumentum jutott a Kiskőrösön élő Krámer Iván gyűjtő birtokába. A hadtörténész, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dokumentumait és relikviáit gyűjti, hírportálunknak elküldte a magyar nőnevelés történetében úttörő szerepet játszó Teleki Blanka grófnő és Lővei (Leövey) Klára hadbírósági ítéletét. 

A két hölgy, akikről iskolákat is elneveztek idehaza a hálás utódok, szerepet játszottak az 1848/49-es forradalom és a szabadságharcban. Azonban nem kerülték el a megtorló hatóságok figyelmét, ezt támasztja alá az írás is. A dokumentum magyar nyelven olvasható, az eredetit valószínűleg németül írhatta 1853-ban Bilko hadbíró és őrnagy Pesten. Ennek a nyomára azonban nem akadtak a magyar történészek eddig. A magyar nyelvű anyag egy eseményre készülhetett, mesélte Krámer Iván. Ebből azonban másik példányt nem ismernek a hazai történészek és a gyűjtők sem – fogalmazott a nyugállományú alezredes. 

Krámer Iván szerint a dokumentum valószínűleg 1867 után keletkezett a Kiegyezés után. Arról azonban nincs információ, hogy az ítélet magyar másolata mi célból készült. Azt azonban tudjuk, hogy az 1853-as év az utolsó olyan év volt, amikor még igen súlyos ítéletek születtek a szabadságharc leverése után – mondta a gyűjtő. Ezt az anyagot, az idei október 6-án, a nemzeti gyásznap alkalmából megnyitandó kiskőrösi kiállításon bemutatja a nagy közönségnek is Krámer Iván. Ez előtt egy szakmai konferenciát is rendeznek a városban, ahol jó nevű történészek adnak szakmai találkozót egymásnak. A konferencia anyagából kiadvány is készül, melynek szerkesztője és a kötet előszavát Krámer Iván jegyzi majd.

A dokumentumot itt tesszük közzé

„Széki Teleki Blanka grófnő, született Erdélyben, 46 éves. Lővei Klára született Máramaros megyében 31 éves. Teleki Blanka grófnő a monarchikus rendszert szenvedélyesen támadta, demokratikus államrendszerért, elsősorban a köztársaságért küzdött, mely szerinte az egyetlen igazságos, népet boldogító államforma. Hogy mennyire részt vett a szabadságharcban, önéletrajzából elég annyit megállapítani, hogy 1848 decemberében ő is Debrecenbe költözött. A sebesült honvédeket pénzzel és gyűjtéssel segítette, az ő közreműködésével szervezte Vasvári Pál azt a (Rákóczi) szabadcsapatot, amelynek felszentelésénél, mint zászlóanya jelen volt. Mindezek, valamint forradalmi kiáltványok, a törvénytelen országgyűlésen való részvétel, melyekre a belépőjegyek szolgálnak bizonyítékul, továbbá csapatmozdulatok feljegyzése, és bírálata, amire Teleki Blanka megjegyzése, hogy ő „Görgeyt a kápolnai csata után kivégeztette volna” mindezek a tények bizonyítják, hogy ő és Lővei Klára tevékeny, sőt befolyásos szerepet játszott a magyar forradalomban.

A kifejtett körülmények alapos megfontolása után arra jogi véleményre jutottam, hogy felségsértés bűntette miatt Teleki Blanka grófnőt 10 évi, Lővei Klárát 5 évi várfogságra kell ítélni.”

Pest, 1853. május 25 Bilkom Major auditor

Ki volt Teleki Blanka?

Erdélyi arisztokratacsaládban született 1806-ban Kővárhosszúfalván. 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. A tanárok között volt Vasvári Pál is, aki a Márciusi Ifjak egyik vezére volt. A forradalom jól ismert támogatója volt, a szabadságharc bukása után nagyon sok menekülőt támogatott. Pálfalvára az egyik Teleki-kúriára vonult vissza. Párizsban élő nővérén keresztül kapcsolatot tartott a magyar emigrációval és miután a bécsi rendőrség kezére jutott a levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták, és Pestre, az Újépületbe (vizsgálati fogság) szállították. 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte. Majd 1857-ben amnesztiával szabadult Kufsteinből, Franciaországban élt a húgánál, Párizsban halt meg 1862-ben, a montparnasse-i temetőben található a sírja.