Különleges összefüggés: a Tambora vulkán és a reformkor kapcsolata

Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra Magazin főszerkesztője  azt elemezte, hogy az emberiség különböző korszakainak a kulturális emlékei hogyan maradtak fenn, mi befolyásolta egy adott kulturális korszak kialakulását, a XIX. század első felének hazai évtizedei, amelyet reformkornak ismerünk hogyan is született. Mint mondta, léteznek olyan időkapszulák, amelyeket az emberek maguk helyeznek el, például egy építkezés során. Ebben különböző, az adott időszakra jellemző újság, bankjegy, zászló, jelkép vagy könyv is lehet. 

Az előadó ezt követően rátért a hazai reformkor pezsgő világának a kialakulására, amely a művészeket, az írástudókat, a politikusokat a nemzeti kultúra megőrzésére, átadására inspirálta a zene-, az irodalmi művek, a képzőművészeti alkotások megalkotásának a segítségével. A történet 1815-re nyúlik vissza, amikor kitört Indonéziában a Tambora nevű vulkán. Ekkor százszor nagyobb mennyiségű vulkáni anyag került a légtérbe, mint a Mount Saint Helens 1980-as kitörésekor. A hamu több évig a légtérben maradt, a napsugarak nagy része nem érte el a Föld felszínét, amely szinte egy kis jégkorszakot okozott akkor. A jelenség miatt drasztikusan csökkent a termés a világon, sokan éhen haltak, kolerajárvány tört ki. 

A negatív hatások elérték Magyarországot is. A klímaváltozás, a betegségek, a gyakori rossz termés a társadalmi és a politikai változásoknak ágyazott meg idehaza. Ezt erősítette fel az 1831-es kolerajárvány, amelynek keretében egy Kossuth Lajos nevű jogász kolerabiztosként járta a falvakat. Szembesült a jobbágyság mérhetetlen nyomorával, ekkor fogalmazódott meg benne a jobbágyfelszabadítás gondolata, amelyet a 1848-as forradalom során megvalósítanak. A reformkori nemesek, értelmiségiek köreiben a betegségek, a rossz termés, a kis jégkorszak évei végítéletszerű általános hangulatot okoztak. 

Ekkor fogalmazódik meg bennük a nemzeti értékek megóvásának a szükségessége, nehogy a magyarság értékei nyomtalanul eltűnjenek. Létrehozták a Magyar Tudományos Akadémiát, a magyar nyelvű újságokat, a magyar színjátszást, 1836-tól a magyar hivatalos nyelv lett idehaza. A kor kitermelte a maga művészeit, politikusait, akik a nemzet megmaradása érdekében léptek fel, hogy megóvják, és így tovább adományozzák a magyarság kultúráját az utódoknak.