A magyarság dicső őseire emlékeznek a bugaci Ősök Napján – galériával, videóval

A Kurultaj kétévente megrendezett testvérrendezvénye az Ősök Napja, mely nomád vonulással, harci bemutatókkal, lovas versenyekkel és vetélkedőkkel, íjászprogramokkal, hagyományőrző sportviadalokkal, a magyar-hun-avar örökséget bemutató szakmai kiállításokkal, valamint népzenei és magyar táltos-zenei programokkal várja az érdeklődőket. Mindemellett hatalmas jurtatábor épült, kézműves bemutatók, kézműves vásár, gyermek programok és tudományos ismeretterjesztő előadások színesítik a háromnapos rendezvényt.

A Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány 2011-ben hívta életre az Ősök Napja hagyományőrző ünnepséget az ősök emlékének ápolása céljából. Az antropológus, régész, néprajzkutató és történész szakemberek által előkészített, a hagyományőrző csapatok által megvalósított programok izgalmas és látványos módon mutatják be az érdeklődők számára a magyar történelem legkorábbi sajátosságait és szokásait.
A lovasnomád múlttal rendelkező nemzetek összetartozásának és rokonságának egyik legnagyobb közös ünnepének az idén egyik központi eleme a keleti lovas harcmodor és a lovas hagyományok bemutatása, valamint az ősi magyar, a keleti pusztákról magunkkal hozott nomád gyökerű sportok újjáélesztése és megismertetése.

Az érdeklődők ismeretterjesztő előadásokat is hallhatnak egyebek mellett az avar korról, a rokon népekről és genetikai kutatásokról, de különleges régészeti kiállítást is láthatnak „Attila sátrában”, vagy megcsodálhatják az ősök arcképcsarnokát.

A szombati nap és egyben a rendezvény csúcspontja a mintegy 500-600 lovas és gyalogos hadi hagyományőrzőt felvonultató nomádok vonulása és az azt követő grandiózus seregszemle volt. A magyar őstörténet katartikus megelevenedését az ünnepélyes megnyitó követte.  

Szabó László, Bugac polgármestere köszöntőjében emlékeztetett: ha az időben sok-sok évszázadot visszatekintünk, Bugacon egy hatalmas Árpád-kori település képe sejlik fel előttünk, a Homokhátság központja. Őseink Kárpát-medencei letelepedésének, az állammá válás első évszázadainak és az Árpád-kornak kivételes és egyedi lenyomata tárul fel a régészeti ásatásokon keresztül a település határában. A Kurultaj és az Ősök Napja pedig még messzebb repít a múltban. A polgármester hozzátette, hogy a bugaciak büszkék arra, hogy Bugacon találkozik a múlt hagyománya és a jelenkor.  

Szentmártoni János művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta: az emberi élet soha nem korlátozódik arra a néhány évtizedre, melyben élnünk adatik, hanem olyan mélységekben nyúlik alá az időben, amelyek biztonságos és értelmes létezés körülményeit garantálják. De csak akkor, ha magunk is teszünk azért, hogy megismerjük és önzetlenül továbbadjuk azt a tudást utódainknak. Az Ősök Napja hagyományerősítő rendezvény, azáltal, hogy elmélyíti ismereteinket a távoli múltról és testközelbe hozzák azt az életmódot, szokásokat és bölcsességet, azt a fegyvertárat, ami őseinknek hosszú ázsiai létük idején is lehetővé tették a fennmaradást.

– Az ősi hagyományok felelevenítése jelen körülmények között egyfajta vakcina a magyar léleknek, de nevezhetném őssejt felhasználásnak is, amely a legmegbízhatóbban képes visszaépíteni megroggyant immunitásunkat.  Ahogy a kisgyerek is, ha baj van, ösztönösen odaszalad a szüleihez, akiktől védelmet remél, úgy kap egy nemzet is új erőre, úgy tölti el magabiztossággal s öntudattal az ősi hagyományokhoz való visszanyúlás, az azokban való megmerítkezés. Európai méretekben is az egyik legnagyobb ilyen megmerítkezés az Ősök Napja – fejtette ki a helyettes államtitkár.

Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke, rendezvény főszervezője köszöntőjében kiemelte, hogy azok a valódi hagyományőrzők, akik az év minden napján végzik a dolgukat, elkészítik felszereléseiket, tartják lovaikat, háziállatakat: ők ápolják az élő hagyományt, melynek megtartása nemzetünk felemelkedésének záloga. Emlékeztetett, hogy a Magyar-Turán Szövetség mára több mint 110 hagyományőrző csoport szövetsége szerte a Kárpát-medencében, és a magyar nemzeti összefogás egyik jelképévé vált. Az Ősök Napján nagy, történelemformáló őseinkre emlékeznek a jelenlévők.

– Közös büszkeségünk az az örökség, amit őseink a keleti nagy, füves pusztákról idehoztak. A nagy lovas nomád civilizáció tudása. És ide nem csak működő hadként, hanem élő, működő tözsszövetségként érkeztek. Államot alapítottak és felvirágoztatták a Kárpát-medencét. Legyünk méltók a nagy ősökhöz, akik ránk hagyták a csodálatos magyar kultúrát, ami mára az európai és a keleti világ kultúrájának részeit is őrzi. Így a mi nemzetünk egy olyan gazdag nemzet, mely sosem feledi keleti gyökereit, múltját és nagy, dicső őseit, melyre sok más nemzet is büszke lehetne – fogalmazott Bíró András Zsolt.

A rendezvény vasárnap is tart, amikor megismétlik a nagyszabású seregszemlét.

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.