Járitz Józsa festőművész alkotásaiból nyílik tárlat Kiskunmajsán

„Járitz Józsa pályafutását a különböző életrajzi események, illetve alkotói fejlődése tükrében három, egymástól jól elhatárolható periódusra lehet tagolni, mint ahogy azt ő maga is megtette: festészetének három időszakát Ókornak, Középkornak, illetve Újkornak nevezte. Az Ókor a tanulóéveket, a Középkor párizsi korszakát, az Újkor pedig a Kiskunmajsán töltött éveket jelenti. Korai műveire még jellemző valamennyi ragaszkodás a klasszikus festői hagyományokhoz. A Párizshoz köthető Középkorban már látszik az új objektivizmus, de főleg az École de Paris hatása. Ekkoriban az egyszerűbb, dekoratív kifejezésmód felé fordult: képei kiszínesedtek, eltűntek róluk a tónusok, a fény-árnyék kontrasztok. A Párizsban látott nyüzsgő, színes embertömeg mély benyomást tett rá, egyre jobban foglalkoztatták a más etnikumból származó embertípusok, egzotikus témák. Utolsó periódusában, Kiskunmajsán pedig még erőteljesebb hangsúlyt kapott a dekorativitás, az ornamentika, illetve a tárgyak, élőlények monumentalitásának érzékeltetése, maga a tömör forma” – írta róla Drienyovszki Zsófia művészettörténész, aki ott lesz szombaton Kiskunmajsán, a Járitz-művekből összeállított Alföldi lélegzet című kiállítás megnyitóján. A Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményben a június 24-én, 16 órakor megnyíló tárlatot L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ajánlja majd a közönség figyelmébe. Köszöntőt mond Szentmártoni János, művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár.

– Járitz Józsa restaurált képeiből harminckettő lesz látható az időszaki kiállításon. A művésznő életét mindvégig három fontos tényező határozta meg: az írás, a festészet és a tánc. E három téma köré szerveztük a kiállítást, a Múzeumok Éjszakája programsorozatunk keretében. Természetesen a Majsán készült alkotások is láthatók lesznek – mondta el Pap Eliza történész-muzeológus, a majsai helytörténeti gyűjtemény szakmai vezetője.

Járitz Józsát a kalandos életútja 1930-ban vezette először Kiskunmajsára. Megragadta a kiskunsági emberek – a nyüzsgő párizsi élettől teljesen különböző – életmódja, a táj és a természet. 

„Ezek ugyanis mind hatással vannak egymásra és hatással voltak Józsára is. Ezt ismerte fel és ezért volt számára megható pillanat, amikor először állt a majsai Bulyovszky villa kapujában, ahová még évtizedekig visszajárt élni és festeni. Nomád körülmények között, természetes közegében készültek képei, vázlatai. Ha rosszra fordult az idő, felment Pestre és lakásában festett vázlatai alapján. Ma már ezoterikusan gondolkodónak nevezzük a természetet és az emberi szervezetet egymásra ható energiákként meghatározó embert, és Járitz Józsa ilyen ember volt már a századelőn is. Nyolcéves korától nem evett húst, kiválóan táncolt, rendszeresen naplót írt, szokatlanul és jól festett – írták róla kortársai. Öntörvényűnek is nevezhetnénk akár, mivel határozott elképzeléseiből nem engedett, inkább félrevonult festeni. Festett, mert élt és erre született”– fogalmaztak róla a tárlat ajánlójában.

A Járitz-kiállítás szeptember végéig várja a művészetbarátokat Kiskunmajsán.