Évtizedek óta raktárban álló alkotások kerültek a kalocsai kiállítóterembe

Dargay Lajos múzeumigazgatói munkássága során szemináriumokat szervezett a kortárs művészeti élet által felvetett elméleti és kritikai problémák megvitatására, melyek meghívott vendégei művészek, művészettörténészek, a korabeli művészeti élet kiemelkedő szereplői voltak a nyolcvanas évek közepén. 

Az általa létrehozott Városi Képzőművészeti Gyűjtemény anyaga az 1984 és 1987 között megrendezett három Schöffer Szemináriumra látogató művészek által felajánlott, letétbe helyezett alkotásokból állt. A korpusz ennek megfelelően elsősorban a magyar, kisebb részben nemzetközi absztrakt geometrikus-technicista, valamint neokonstruktivista irányzatokra fókuszált, mely később kiegészült, az első Párizsi Magyar Műhely Találkozónak köszönhetően több konceptuális objekt, fotó és absztrakt expresszionista táblakép is került az anyagba. Ebből a modern képzőművészeti kollekcióból válogatott anyaggal tisztelegtek most Dargay Lajos múzeumalapítói és -igazgatói munkásságának – mondta el a kiállítás apropójáról Budai Viktória művészettörténész, a gyűjtemény jelenlegi vezetője a megnyitón. 

A tárlat unikumát nemcsak a kiállított művek különlegessége adta, hanem az is, hogy évtizedek óta raktárban álló anyag került most a kiállítóterem fényei, kamerák, villanó vakuk, érdeklődő szempárok kereszttüzébe.

– Itt és most nemcsak magunk között vagyunk, hanem e páratlan gyűjtemény újra közönség elé tárásának pillanatában a művek, számos esetben már elhunyt alkotóinak szelleme vagy még inkább szellemisége, itt van velünk. Ezekkel a mondatokkal kezdte nagyon szubjektív kiállításmegnyitóját Dargay Marcell zeneszerző, az egykori gyűjteményvezető, Dargay Lajos fia, aki felidézte, hogy 8-9 éves gyerekként mit fogott fel abból a közegből, amely mindennapjai részét jelentették, melyben édesapja révén eredendő természetességgel mozgott. 

– Bármi is történt az anyaggal a múltban, mégis túlélte és várja, hogy megismerjük, vagy csak egyszerűen örüljünk a viszontlátásnak, melyre oly sokáig kellett várni, de egyértelműen kimondható, hogy messzemenően megérte – zárta kiállításmegnyitó beszédét Dargay Marcell, aki két zenemű – Bartók Intermezzo és Sári László Emlék – eljátszásával is tisztelgett a jelen kiállítás és édesapja emléke előtt.