A hajósi farsangi mulatságokat ma is szívesen elevenítik fel

– Természetesen akkoriban is keresték a fiúk a lányok társaságát, de ez fordítva is igaz volt – tette hozzá mosolyogva Judit néni, akitől megtudtuk a farsangi maskarákba bújás annyira nem volt még divatban. Néhányan ugyan „maszkába” öltöztek, így olykor feltűnt egy-egy boszorkány vagy kormos képű alak.

– A párválasztásnak egyfajta lehetősége volt az ilyen zenés-táncos rendezvény. Gyakori volt a „lakszázás” is, azaz hívatlan vendégként betoppanni egy-egy fonóba. Mi voltunk akkoriban a kicsik, úgy 15-16 évesek és mi is elmentünk a „nagyokhoz”, akik már 18-20 évesek voltak. No, akkor álcáztuk magunkat, öreg göncökbe bújtunk vagy cigány asszonynak öltöztünk azt remélve, hogy nem ismernek fel bennünket és úgy mentünk a „Dömlébe”, ami a falu szélén álló utcasor volt, ahol a legszegényebbek laktak. A fiúk ott béreltek egy szobát valakitől és fizették a gombos harmonikást, a lányok meg vitték a tűzifát és a petróleumot a lámpákba és aki tudott fánkot vagy más süteményt is hozott – idézte a fiatalkori emlékeket Mayer Istvánné.

Hétfőn még lehetett mulatozni, de amikor húshagyókedden este 11-kor harangoztak, akkor lett vége a farsangnak és a zenészek elrakták a harmonikájukat, még otthon sem vették elő. Hamvazószerdán reggel pedig mindenki ment a templomba, majd következett a „faulá tansteg”, azaz a lusta csütörtök, amikor az emberek még fáradtak voltak a farsangi dáridóktól.