Pulius Tibor kecskeméti gitáros mozgóképes beatlexikont készít és ad közre

Pulius Tibor közismert alakja a kecskeméti könnyűzenei életnek, hiszen évtizedek óta a zene áll az élete középpontjában, aligha létezik olyan kecskeméti zenész vagy leendő zenész, aki ne ismerné a nevét, ne találkozott volna vele, ne játszott volna együtt vele, ne kapott volna hasznos tanácsokat tőle. 

A szívéhez legközelebb ugyanakkor természetesen a hatvanas és a hetvenes évek zenéje áll, és ha valaki megkapja a biztatást, hogy Csöngess be hozzám, jó barát!, és a felhatalmazással élve fel is keresi a művészurat, de esetleg nem találná a lépcsőházát, amelyben lakik, akkor abban az esetben, ha a szuterén ministúdióból, vagy akár a fölötte lévő lakásból a Korong együttes 1972-es Menj el, szólt a lány című dalának a hangjait hallja, akkor jó helyen jár, Pulius Tibor az, aki az idén ötvenéves dallamot hallgatva mereng.

Online érhető el a nagy munka

De nemcsak mereng. Nagy vállalkozásra adta ugyanis a fejét, úgy döntött, hogy megpróbálja megörökíteni a beatzene hőskorának kecskeméti múltját. Amikor a beszélgetést azzal a felvetéssel nyitjuk, hogy nála hivatottabb erre aligha akadna a városban, szerényen elhárítja azt.

– Ez így nem igaz, nálam hivatottabbak minden bizonnyal akadnak, én ugyanis 1968-ban kapcsolódtam be a könnyűzenébe itt, Kecskeméten, és akkorra bizony történtek már dolgok bőven. Megannyi zenekar alakult, sőt ment szét. Tehát nem hivatottságomnál fogva szeretném én megörökíteni a könnyűzene kezdeteit, hanem egyfajta ösztönzést érzek, ugyanis azt szeretném, ha nem menne feledésbe minden, ami ebben a témában Kecskeméthez kötődik.

Elmondta, hogy felesége már korábban is unszolta, hogy érdemes lenne feljegyezni a hőskorhoz kapcsolódó történeteket, a beatzene hőskorának a hangulatát, a hírös városi figuráit. Nagyot változott azonban a világ, és Pulius Tibor – habár a könyvek világának, az irodalomnak is kedvelője – úgy érzi, hogyha az interneten teszi közzé mindazt, amit a múltról felidézni tud, manapság az már több emberhez eljut.

Családi zenekart is alapítottak

Nem mintha egyébként unatkozna a gitáros, akinek a zene áll az élete középpontjában, hiszen amikor az elmúlt évek projektjeiről kérdezzük, nem kis vállalkozásokat tud felidézni a közelmúltból. Oszlopos tagja az öt évvel ezelőtt megalakult Hold the Line Toto Tribute Bandnek, amely banda magas színvonalon adja elő a világhírű együttes repertoárjának a javát. Erről a kecskemétiek a főtéri fesztiválok alkalmával nem egy alkalommal meggyőződhettek, hiszen többször is felléptek a színvonalas programmal, de a Toto-repertoárral a fővárosba is többször meghívták őket. Időben korábbra eső, de ugyanilyen színvonalas, és nyugodtan kijelenthetjük: monumentális vállalkozás volt a Queen Project Band, amely a Queen együttes színpadon, élőben való megidézésére vállalkozott. Ez a vállalkozás létszámát tekintve is monumentális stábot kívánt, hiszen a feledhetetlen énekes, Freddie Mercury dalait nem is csak egy énekessel adták elő. Aki a Queent ismeri – de hát ki ne ismerné –, az pontosan tudja, hogy egy énekes bizony kevés ahhoz, hogy Freddy Mercury teljes regiszterét meggyőző erővel megidézze a színpadon. 

A zenekar átment néhány névváltáson – tekintett vissza Pulius Tibor.

– A formáció első megnevezése tulajdonképpen magát a felállást jelölte, az első időkben a „Pulius család, kivéve a dobos Gabit” néven futottunk, ugyanis az említett dobos Gabi – polgári nevén Kollár Gábor – volt az egyedüli, aki nem volt családtag. Bár hozzátenném, többször kérte, hogy fogadjuk örökbe. Feldolgozásokat adtunk elő, ez egy igen sikeres projekt volt, a fővárosi Fészek klubban is visszatérő fellépők voltunk ezzel a programmal. Mondanom sem kell, hogy mekkora élmény volt a családdal együtt készülni ezekre a fellépésekre, velük együtt kiállni a színpadra, és egy igazi jó hangulatú, egyúttal igényes programmal szórakoztatni az erre vevő közönséget – mondta.

– A megnevezés később átalakult Pulius Circus Maximus-szá, de például a Fishing on Orfű fesztiválon Pulius családként léptünk fel, mivel ez is a valóságot takarta, akkor ugyanis valóban négy családtag adta elő a repertoárt a baranyai éjszakában – tette hozzá.

Az almák nem estek messze a fájuktól

Pulius Tibornak három gyermeke van, és az édesapához hasonlóan az ő életük is a zenéhez kötődik.

A lánya, Pulius Emese fuvolaművész, ő elsősorban komolyzenei formációkkal szokott fellépni. Mostanában egy fuvolatrió tagja, a szakmáját tekintve a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskolában fuvolatanár. Az ő érdeklődési területe tehát elsősorban a klasszikus zene, de nemcsak komolyzenét játszik, hanem főként az utóbbi években egyre inkább érdekli a 70-es években kialakult és a virágkorát is akkoriban megélt fúziós jazz-rock. És hogy ezt nemcsak kóstolgatja, hanem már bele is vágott, annak ékes példája a közismert videómegosztó portálon közzétett két felvétel, a hangzásában és hangulatában is a hetvenes éveket idéző Déja Vu és a North Wind. Ezeknek a daloknak ő a szerzője és édesapjával ketten vették fel a dalokat. Ha valaki nem ismerné Pulius Tibor munkásságát, ez a két felvétel is kiváló belépő az ő zenei világába.

Kisebbik fia, a zongorista-billentyűs Pulius Tamás sem ismeretlen a könnyűzene kedvelői számára, ő a Belmondo együttes billentyűseként vált ismertté. Azzal egy időben és azt követően voltak saját együttesei is, például a Mocsok 1 Kölykök, amely két alkalommal is bejutott a Dal döntőjébe. Manapság is van saját projektje, a BAAB nevű együttes, illetve egy éve ő a billentyűse a Kowalsky meg a Vega formációnak.

A legnagyobb fiának, Tibornak a zenei útja tulajdonképpen a legegyenesebb, elágazások nélküli, hiszen gitárosként immáron húsz éve alapító tagja a fesztiválokon sikert sikerre halmozó, energikus rockot játszó Supernem együttesnek.

– A két unokám is zenél. Peti zongorázik, és mivel a hangmérnöki munka nagyon érdekli, a középiskolai tanulmányait is hangtechnikai szakon végzi. Tomi klasszikus gitárt tanul, de emellett az elektromos gitárt is nyűvi –mondta.

Pulius Tibor korábban fellépett még szintén a megyeszékhelyen, a legendás Dokk-együttes búcsúkoncertjén, hiszen egy időben annak a zenekarnak is a tagja volt. A Dokk-együttesben olyan sokan megfordultak egyébként a kecskeméti zenészek köréből, hogy már maga az együttes szinte egy eleven beatlexikon.

Személyes beszélgetések színesítik a Beat-lexikont

Tervei ugyanakkor vannak még, erről idejekorán azonban még nem akart beszélni. Annál szívesebben beszélt az új vállalásáról, a Beat-lexikonról, amelynek az alapötlete tulajdonképpen tavasz végén született meg, és amelynek a megvalósításán már nyár óta dolgozik. És bár ezt a hatalmas munkát passzióból, tehát bármiféle anyagi haszon nélkül csinálja, nem sajnálja tőle a már befektetett és a még befektetendő munkát.

– Onnan indult ez az egész dolog, hogy úgy éreztem, hogy meg kellene örökíteni bizonyos régi zenésztörténeteket, a beat kecskeméti kezdeteinek a történetét, mégpedig úgy, hogy megkeresem azokat a zenészeket, akik ezt a műfajt – mivel a kezdetekről beszélünk, maradjunk a beat elnevezésnél – elkezdték művelni Kecskeméten. Azóta persze nagyon sokan abbahagyták a zenélést – persze vannak, akik még mindig játszanak ezen generáció tagjai közül –, nagyon sokakat másfelé vitt el az élet, nem kevesen külföldre távoztak, sajnos nagyon sokan nem is élnek már. Most, a projekt megvalósítása közben bánt is, hogy róluk – idézőjelben – már lekéstem, ám éppen ez a keserű felismerés ösztönzött arra, hogy azokat, akiket még el tudok érni, megszólaltassam ezekről a kezdeti időkről. Tehát hogy akik még élnek, azok mondják el a történeteiket, amelyek lehetnek tanulságosak, lehetnek szórakoztatók, de amelyek mindenképpen emléket állítanak egy nemzedéknek, hiszen ebből a szempontból, hogy mindez ne menjen feledésbe, szinte már az utolsó pillanatban járunk – mondta érdeklődésünkre Pilius Tibor.

– Mivel saját kezdeményezés, nem hajt a tatár, határidők nem kötnek, azért folyamatosan dolgozom ezen a sorozaton. Az első tíz interjú mindegyikét felvettem már, a beszélgetéseken tehát már túl vagyunk, már csak az utómunkálatokat kell elvégeznem az anyagon. Az első rész az, amely immáron teljesen készen van, tehát vágás után azt már hamarosan meg is osztom a közismert videómegosztó portálon. Egy beharangozót egyébként már közzétettem, az alapján úgy fest, hogy lesz iránta érdeklődés, bár mivel ezt a munkát egyfajta belső ösztönzésből akarom elvégezni, az tulajdonképpen nem is érdekelt, hogy hányan akarják konkrétan megnézni, úgy éreztem, magunknak, a mi, kecskeméti zenészgenerációnknak tartoztam azzal, hogy megörökítsem azt, amit még meg lehet – tette hozzá.

A beszélgetéseket természetesen igyekszik színesíteni fotókkal, és akár az epizódhoz konkrétan kötődő zenei anyaggal, azt ugyanakkor el kell ismerni, és bizonyára senki számára nem meglepő tény, hogy a hatvanas évekből azért nagyon kevés amatőr zenekartól maradtak fenn felvételek, de ami megmaradt, ami rendelkezésre áll, azt közkinccsé teszi.

– Egyszóval egy-egy epizódban én voltaképpen a riporter szerepét játszom, kérdezem a zenészeket, de a legtöbb beszélgetés úgy alakult, hogy kérdezni szinte nem is nagyon kell, hiszen szinte kimeríthetetlen ez az anyag, és az interjúalanyokból is szinte gáttalanul kívánkozik ki a mára tovább szépült, de eleve is nagyon szép múlt – mondta Tibor.

Az beszélgetőpartnerek közül sokan Kecskeméten élnek, de vannak, akiket vidéken keresett meg, és van olyan is, aki külföldről jött haza azért, hogy nyilatkozhasson. A kezdeményezés tehát a tervezett interjúalanyok körében is osztatlan lelkesedésre talált.

A név eredete

–Ami a sorozat címét illeti – Beat-lexikon –, az nem a saját ötletem, kölcsönöztem, bár már a megnevezés is majd fél évszázados. Valamikor 1971–72 táján Kovács Attilának, a Rivers együttes volt énekesének támadt az az ötlete, hogy megszervezi a régi, tehát már évek óta működő zenekarok találkozóját, még a Rákóczi úti művelődési házban, hiszen akkor a Hírös Agora még gondolatban sem létezett, akkor a Rákóczi úton volt a művelődési ház. Jó kis koncert kerekedett abból, az összes működő zenekar föllépett, de voltak olyanok is, akik korábban már föloszlottak ugyan, de a rendezvény kedvéért újra összeálltak. Ő adta annak a rendezvénynek a Beat-lexikon címet, ezt viszem én tovább ebben a videósorozatomban – mondta.

A szerző a névsort nem akarta elárulni, mondván, hadd legyen az majd a közönség számára is meglepetés, hathatós unszolásra azonban elárulta, hogy mely zenekarok tagjai fognak nyilatkozni, a múltról beszámolni, és ez a lista azért sokat elárul. Megszólal tehát a videómegosztón közzéteendő sorozatban a Viharjelzés, a Mercury, a Neadles, a Kon-Tiki , a Rivers, a Jollys, az Apolló, a Tiff-Taff, a Hells Angels, a Dokk, a Propeller, a Panoptikum, a Mozaik, a Tus egy-egy tagja. Érdemes tehát keresgélni, az első részt ugyanis még az idén közzéteszi a szerző.