2022.09.10. 13:00
Új helyre került Szendrey Júlia szobra Kiskőrösön
Kiskőrös nem csak Petőfi Sándor hanem Szendrey Júlia városa is. A költő feleségének egyetlen egész alakos szobrát a város centrumába a szülőház közelébe helyzeték át pénteken egy ünnepség keretében.
A szobrot a Luther sétány mellé helyezték át.
Fotó: Barta Zsolt
Pénteken rendezték meg Kiskőrösön a Szendrey Júlia-napot. Petőfi Sándor feleségének egyetlen hazai egész alakos szobrát a korábbi helyszínről a Luther sétány mellé helyezték át és avatták fel.
Mint ismert a város szülöttje 1847. szeptember 8-án vette feleségül Júliát az erdélyi erdődi kastély kápolnájában éppen egy évvel azután, hogy megismerkedtek. A nő nem csak szerelme, de szellemi társa is volt a költőnek. Az utókor azonban sokáig úgy emlékezett rá, mint olyan személyre, aki nem volt hajlandó a nemzet özvegye szerepkört felvállalni. Szendrey Júlia ugyanis Petőfi Sándor 1849-es halála után férjhez ment és az új családjában három gyermeknek is életet adott. Júlia azonban nem csak Petőfi felesége volt, de költő és műfordító is. Azon kevés nők egyike, akik a XIX. század második felében publikáltak egyes hazai újságokban. Petőfi felesége Andersen meséit is lefordította, így Dániában néhány éve szobrot állítottak a tiszteletére.
A péntek délutáni rendezvényt a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, a város önkormányzata, és az Országos Petőfi Sándor Társaság rendezte. A szobor új helyen történő elhelyezésével kezdődött az emlékünnepség.
Szendrey Júlia-nap Kiskőrösön
Fotók: Barta ZsoltDr. Filus Erika múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy Júliát a költő versei tették a magyar irodalomban a feleségek feleségévé, a szobra pedig közel került a szülőházhoz, így egymás közelében lehet a két egykori szerelmes.
A múzeumigazgatótól átvette a szót dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a 80-as években egy kiskőrösi polgár, Bányai János 200 ezer forintos adományából Domonkos Béla készítette a műalkotást. Petőfi előtt is születtek szerelmes versek, de olyan mély emberi kitárulkozás, mint amely Kiskőrös szülöttjének alkotásaiban olvasható a párja iránt, még addig senkinél sem történt meg. Hangsúlyozta: a városban a költő tisztelete a mai napig magas szintű. Itt a szülőház, a születést tanúsító anyakönyv, a múzeum, a műfordítók szoborparkja, a János Vitéz Látogatóközpont, a világ első Petőfi szobra és most Júlia szobra is idekerült.
A koszorúzás után a Kiskőrösön élő Krámer Iván gyűjteményéből készült kiállítást tekintették meg az érdeklődők.
A nyugdíjas alezredes, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, Petőfi és Kossuth életével kapcsolatos dokumentumok gyűjtője, Szendrey Júliával és a korral kapcsolatos anyagait mutatta be a múzeum emeleti termében.
Ebben a különleges hangulatú környezetben dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész beszélgetett dr. Gyimesi Emesével aki Szendrey Júlia életművének kutatója. Elhangzott, hogy a Petőfi hűtlen özvegye kép lassan szertefoszlik, de még köztünk él az a generáció, akik tagjai így emlékeznek Júliára. Megemlítette dr. Gyimesi Emese azt is, hogy 1857-ben kezdte megírói tevékenységét a „feleségek felesége”, aki 1868-ban hunyt el. Szerencsére a kéziratai fennmaradtak, ugyanis azt egy Tóth József nevű személyre bízta, aki gondosan felügyelte azokat. Halála után hét évtizeddel adják ezek gyűjteményét, mondta a kutatónő. A rendezvény végén a vendégek megkóstolhatták Petőfi Sándor kedvenc kávélikőrjét és Szendrey Júlia kedvenc süteményét.