Falunapon emlékeztek meg a tázláriak az elmúlt 150 évről

A falu neve a kunok egyik szavából eredeztethető, a tazlár a tar, kopasz fejű embert jelent. A falu neve egy 1424-es oklevélben szerepelt először. A középkori kun település elpusztult. Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község. A mai falu egy virágzó, közel két ezer fős település, ahol alig van munkanélküli ember és az eladó házak száma is nagyon kevés.Bán Róbert polgármester és csapata minden olyan pályázatot megragad, amely a település élhetőbbé tételét segítik. 

A pénteki rendezvény egy fotókiállítással és a történelem felidézésével kezdődött a művelődési házban. Másnap a legnagyobb a sportpályán folytatódott a programsorozat a nagy sátor alatt, ahol a gyerekektől a felnőttekig a falu kulturális csoportjai adtak műsort. A családok a bográcsokkal, sátrakkal telepedtek ki a pálya környékére. Akik nem főztek, azok nagyon finom pörköltet vásárolhattak illetve hatalmas töltött palacsintákat fogyaszthattak. A programon értéktár kiállítás és sütemények versenye is várta az érdeklődőket. 

Bán Róbert polgármester mellett Dobrai Ferenc, a testvértelepülés az erdélyi Diósad falu első embere köszöntötte az ünneplőket. Bán Róbert hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a múlt értékeit, ahogyan az értékárak bemutatóit is. Megköszönte, a kiállítók munkáit és a főző sütő emberek közreműködését. A falunapi megmozdulás egy-egy közösség erejét mutatja meg, ez pedig meghatározó Tázláron. Dobrai Ferenc diósadi polgármester hangsúlyozta, hogy 2016 óta folyamatos és erősödő a kapcsolat a két település között.