Régi korokba hív időutazásra az izsáki LavioLa együttes

A régi korok zeneművészetét közvetítő együttest az izsáki Heibl Anna alapította Tarnai Katalin énekesnővel, majd rövidesen csatlakozott hozzájuk Kondacs Szilvia hegedűművész és Sipos Gábor Gergő csellista.

A zenekar tagjait közös szenvedélyük, a régi korok zenéje hozta össze. Heibl Anna alapító zongora szakon diplomázott, majd Münchenben és Linzben végezte a csembaló-mesterképzést. A csembaló a zongora őse, főként a 16–18. században volt divatos. A csembalójáték fontos sajátossága az improvizáció: a csembalista csak a bal kezével játszik kottából, jobb kézzel mindig rögtönzött játékot ad elő, melyet a hegedű és a cselló támogat. Annába a középiskolai zongoratanárnője ültette el a régi hangszer iránti szeretetet.

– A személyiségemből fakadóan mindig közel álltak hozzám a régi korok zenéi, melyek csendesebbek, lágyabbak, de mégis kifejezőek és sokrétűek. Arra vágytam, hogy megismertessem a reneszánsz és a barokk zene szépségeit a mai emberekkel – mondta a kecskeméti Kodály iskola és az izsáki zeneiskola zongoratanáraként és korrepetitoraként dolgozó Heibl Anna, aki hamar társakra lelt törekvéséhez. A zenekar hegedűművészével, Kondacs Szilviával és a csellista Sipos Gábor Gergővel is az M. Bodon Pál Zeneiskolában dolgozott együtt, Tarnai Katalin énekest pedig egy közös ismerős révén ismerte meg.

Már az amszterdami Goethe Intézetben is koncerteztek

A közös érdeklődés hamarosan a zenekarban öltött testet.

Első koncertjüket 2018-ban, advent időszakában adták Izsákon, ahol régi karácsonyi zenék alkották a repertoárt. Előadásaikkal azóta eljutottak a Gödöllői Királyi és a Hajósi Barokk Kastélyba, koncerteztek az amszterdami Goethe Intézetben, Budapesten, a Bach Fesztiválon, valamint megyénkben, Orgoványon, Izsákon és Kecskeméten is számos koncertet adtak már. Az egyházi zenei produkcióikkal rendszeresen fellépnek templomokban és meghívottként részt vettek az Ars Sacra Fesztiválon is.

Képzett művészekből állt össze a zenekar

A zenekar tagjai magasan képzett művészek. Tarnai Katalin énekes Pécsett, Miskolcon és Finnországban tanult. Énekesként dolgozott Japánban, Németországban, Spanyolországban, Svájcban nemzetközi kórusokban és tagja volt a Grammy-díjas Észt Filharmóniai Kamara­énekkarnak. Zenei munkássága mellett művészet­terapeutaként is tevékenykedik, és a közelmúltban megkezdte ilyen irányú doktori képzését. Tarnai Katalin szerint komoly kondíciót igényelnek a monumentális régizenei művek áriái, és a barokk énekek technikailag nehezebbek, mint a reneszánsz dallamok, ugyanakkor sok improvizációra is lehetőséget nyújtanak a díszítés terén.

Kondacs Szilvia hegedűművész a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán diplomázott hegedű szakon. Hat évig volt a Debreceni Filharmonikus Zenekar tuttistája, 2006-tól a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar tagja, 2011 óta a szekund szólam vezetője. Az M. Bodon Pál Zeneiskolában tanít hegedűt, zeneterapeutaként dolgozott a megyei kórházban és a Kecskeméti Autizmus Centrumban. Mint fogalmazott, a régizene komoly vonótechnikát igényel, de inspirálja ez a kihívás. A kezdetektől törekszik arra, hogy tanítványai ne csak tanárként, hanem művészként is lássák kiteljesedni, ezzel adva pozitív mintát a jövendő zenész generációnak.

Sipos Gábor Gergő a zenekar csellistája. Nagykátán és Jászberényben tanít csellót, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar csellószólamának vezetője, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar tuttistája. Költőként és zeneszerzőként is ismert, 2017-ben önálló verseskötete jelent meg Lélekző címmel.

Heibl Anna hangsúlyozta: a komolyzene értői és művelői némiképp mostohaként kezelik a régizenét, talán kissé megmosolyogják, azonban értékei alapján ez nem indokolt, hiszen nagyon gazdagok a reneszánsz és barokk zenék, melyek modern köntösben interpretálva is örök értéket hordoznak.

A tagok egyöntetűen vallják:

az akkori emberek sokkal közelebb álltak a természethez és Istenhez, ami sugárzik a zeneművekből.

Megnyugtatnak és elgondolkodtatnak a világban elfoglalt helyünkkel kapcsolatban azzal, hogy utazásra hívnak az idő mélyére, sok szempontból emberibb korszakokba, így válik szinte spirituális élménnyé egy koncert.

Verseket is megzenésítettek már

Művészetüket átszövi a magyar- és világirodalom is: számos verset megzenésítettek már, többek között Janus Pannonius, Ady Endre és Sziveri János verseit. De kísérőzenét szolgáltattak már Shakespeare Rómeó és Júliájához, illetve egy önálló Balassi-estet hoztak létre Balassi életrajzához kapcsolódóan, főként magyar reneszánsz zeneművekből válogatva.

Legközelebb október 9-én láthatja az együttest a közönség az Izsákon, a művelődési házban tartandó Shakespeare-esten.

A műsor zenei része tartalmaz olyan szerzeményeket, amik a legendás drámaíró korában slágernek számítottak, illetve olyan darabokat, amiket Shakespeare művei inspiráltak, az ő szövegeire íródott zeneművek a régmúlttól egészen napjainkig. Közben pedig elhangoznak a világhírű szerző legismertebb szonettjei, drámáinak egy-egy részlete is. Az előadás egyúttal a férfi-női viszonyokról is képet fest, amiből a múlt szerzeményein keresztül magunkra, a mai korra is ráismerhetünk. A korábban már sikert aratott koncert új prózai szövegekkel és felfrissített zenei repertoárral kerül a nézők elé. Az est során Angyal Anita és Földes Tamás színészek működnek közre.

Ezt követően október végén láthatja újra őket a közönség, szintén Izsákon, a katolikus templomban, a már hagyományosnak számító halottak napi koncerten. Az együttes izsáki műsorait az önkormányzat támogatja, ezért az érdeklődők díjtalanul vehetnek részt rajtuk.

A zenekar a jövőben szeretne lemezt kiadni, és reneszánsz hangulatú boresteket is szervezne.