Sajátos korlenyomatot ad a megismételhetetlen kecskeméti kiállítás

2002-ben a kecskeméti Gyenes Péter és a szarvasi Bessenyei Bence falfestményeket készített Király József hunyadivárosi házának kertjében, majd megkérték a tulajdonost, hadd mutassák meg az alkotást művészbarátaiknak. A jó hangulatú beszélgetés nyomán felvetődött az az ötlet, milyen jó lenne, ha rendszeressé válnának a hasonló kötetlen találkozók. Ez így is lett, Király József azóta minden évben meginvitálja a kecskeméti és környékbeli alkotókat, festő-és szobrászművészeket, fotósokat otthonába. Az is hagyománnyá vált, hogy minden vendég magával hozza néhány új művét, melyekből a hangulatos kertben, paravánokkal egy kis kiállítást is berendeznek.

Idén viszont a szokásostól eltérően a garázsban és az előtte lévő kis beállón volt a kiállítás, az utca felé nyitott kapukkal, így az arra sétálók és a célirányosan érkező érdeklődők is megtekinthették a műveket. Elsőként Pászti András, a Fidesz-KDNP képviselője érkezett.

– Nagyon szívesen vettem, és örültem, hogy eljött – mondta a házigazda, az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője, világossá téve, a képviselő-testületben és általában a politikai életben ugyan nyilvánvalóan vannak viták a két oldal között Kecskeméten is, de ilyen természetes emberi gesztusoknak is szerencsére van helyük.

Király József elmondta: idén három közelmúltban elhunyt alkotóról is megemlékeztek, kiállítva egy-egy művüket: így Bodri Ferenc grafikusról, Gróf Zoltán festőművészről és Király László György fotóművészről. Ezúttal huszonöt művész tudott eljönni a jó hangulatú eseményre, ahol a neves kosárlabdaedző, Király Sándor főzött remek lecsót, majd mindenki bemutatta a saját művét, beszélt az elmúlt egy évéről és felvázolta terveit.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy évente egyszer összejövünk egy ilyen egyszeri és éppen ezért megismételhetetlen kiállításra. Amire nagyon büszke vagyok, hogy a korábban külön működő kecskeméti művészcsoportok itt nálam találkoztak, és azóta közös művészeti kört, társaságot alkotnak, meghívják egymást művésztáborokba, közös kiállításokat tartanak – mondta a házigazda.

Mint kiemelte, az elmúlt húsz év kiállításai mindig egyfajta korlenyomatot azokról a folyamatokról, melyeken a társadalom keresztülment. Idén például több alkotáson visszaköszönt a pandémia, a mindennapi életet megakasztó volta, a vírus hozta bezártság. Sajnos a művészek mindennapjára is rányomja bélyegét a Covid, kevesebb műalkotás kel el, így többen más jellegű munkát is vállaltak a megélhetés érdekében.

– Nagyon jó, hogy a fiatalok befutott művészként is visszatérnek tanítani a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskolába. Kecskemétnek is fontos ez, hiszen az identitásunkat, hírnevünket erősítik, ha másutt megjelennek, kecskemétiként tartják őket számon – mondta Király József.