Buddha-szobor is előkerült a Katona gimnázium udvarán zajló ásatáson

Mint azt korábban megírtuk, 25x45 méteres tornacsarnok épül a kecskeméti Katona József Gimnázium udvarán, a Serfőző utca felé eső oldalon, az egykori futópálya és parkoló helyén (a rekortán futballpályát kissé odébb helyezik). Kecskemét belvárosában minden építkezés előtt kötelező a megelőző régészeti feltárás, ezt a napokban végzik el közel 1700 négyzetméternyi területen a Katona József Múzeum szakemberei.

Az ásatásvezető Fazekas András Kristóf régész, aki egykor az iskola diákja volt, ezért szívügye a feltárás.

A korabeli írásos és térképi források alapján bizonyos volt, hogy a középkorban-kora újkorban Kecskemét délnyugati határa a mai nagykörútnál húzódott, a Petőfi Sándor utca-nagykörút-Izsáki út kereszteződésénél volt a Vásári kapu (a Petőfi Sándor utcát régen Vásári-Nagy utcának hívták). A terület több száz évvel ezelőtti használatát megerősítette a Várkapitányság Zrt. által a feltárás előtt készített előzetes régészeti dokumentáció is.

Mint Fazekas András elmagyarázta, a várossá válás természetes állomása volt, hogy a főtéri, Szent Miklós-templom melletti belső piac mellett kialakult Kecskemét szélén egy külső piactér is, éppen a Katona József Gimnázium területén és annak környékén. A belső a kisebb napi-heti vásárok helyszíne volt, míg a nagy, havi-éves piacokat, melyekre tömegek érkeztek és a kereskedők rengeteg szarvasmarhát hoztak, a település határában tartották.

A mostani feltárás kezdetén, a felső réteg elhordása után már kirajzolódtak azoknak a nagyméretű, fával vagy náddal bélelt gödröknek a körvonalai, melyeket a 17-18. században gabonatárolásra használtak a vásárok idején.

A szakemberek tudták, hogy ezek lehetnek a mélyben, az viszont még számukra is meglepetés volt, hogy több mint harmincat találtak, melyekben egyenként akár száz véka (2-3 ezer liter) gabonát is el tudtak ideiglenesen raktározni. A források szerint egyes jómódú-gazdag családoknak 6-9 ilyen gödör volt a tulajdonában, így ez a kiugró mennyiség mindenképpen kereskedésre, és nem magánfelhasználásra utal – mondta el Fazekas András. Hozzátette: a piacot délről, azaz a mai iskola felől határoló árkot is megtalálták, innentől észak, azaz a Serfőző utca irányába nyúlhatott el a vásártér. Miután már nem volt bennük gabona, a gödrökbe szemetet dobáltak elődeink, így többek között kerámia-darabok és majdnem egészben maradt edények is előkerültek.

A történeti kutatások alapján az is ismert volt, hogy 1944 utolsó hónapjaiban a megszálló szovjet csapatok Kecskemétet háttérvárosként használták Budapest ostromához, például innen látták el a főváros körüli alakulatokat élelmiszerrel és a hírös városban létesített kilenc hadikórházban ápolták a sebesült katonákat.

A Katona József Gimnáziumban is ez történt, sőt a szovjetek a mostani tornaterem mellett ideiglenes épületeket is felhúztak. A munkálatok során egy ágytálra és jelentős mennyiségű gyógyszeresüvegre bukkantak a régészek, más nem emlékeztetett a kórházra, de az látszott, hogy az udvart a szovjetek nagyon feltúrták, megbolygatták. Egy fűrészfog-alakú lövészárkot is ástak, amely körbevette a kórházat, itt volt talán a legérdekesebb lelet: egy folyami kavicsból faragott, fejnélküli Buddha-szobor, melynek hasát talán a szovjetek egyik távol-keleti katonája simogatta, hogy szerencséje legyen – véli Fazekas András.

A híradások szerint a 19. század végén Kada Elek a közelben lévő Cédulaház dombon 23 honfoglaló sírt tárt fel. Most annyi bizonyosodott be, hogy a város egykori polgármestere nem a mostani ásatás helyén kutatott – mely egyébként szintén az azóta elhordott domb területére esik.